Bezár

Hírarchívum

IMG_5104

„A Trianoni békeszerződés mellett ma sem lehet szó nélkül elmenni” – interjú Dr. Horváth Gáborral

„A Trianoni békeszerződés mellett ma sem lehet szó nélkül elmenni” – interjú Dr. Horváth Gáborral

2022. június 03.
8 perc

Elcsatolt területek, széthullott magyarság, történelmi, gazdasági és politikai változások, amelyek 1920. június 4-én gyökeresen megváltoztatták a világot. A Trianoni békeszerződés aláírásának 102. évfordulója alkalmából Dr. Horváth Gábort, a Gál Ferenc Egyetem Teológiai Karának tanszékvezetőjét kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Mit jelentett a Trianoni békeszerződés Magyarország számára?

Egy elképesztően nagy változást, ami mellett ma sem lehet szó nélkül elmenni, egy olyan dolgot, amit magyar ember korábban el nem tudott volna képzelni. Megalázó, ami 1920-ban Magyarországgal történt. Egy ezeréves államisággal rendelkező ország, amely az első világháború után azzal, hogy a Monarchia szétesett, függetlenné vált, nagyon nagy árat kellett, hogy fizessen, hiszen egykori területének 2/3-át elveszítette úgy, hogy saját magával van körülvéve. Egy régi vágy – itt szabadságharcainkra gondolok – valósult meg elképesztően nagy veszteségekkel. Vesztesek voltunk, mégis felfoghatatlan, hogy történhetett meg mindez. Trianon kiszolgáltatottá tett minket, majd következett a második világháború, a kommunizmus és az ezzel járó rengeteg szenvedés, áldozat. Talán ezek részben elkerülhetők lehettek volna, de Trianonból tanulnunk kell. Önkritikával keresnünk kell az okokat, ami ide elvezetett úgy, hogy ne másokat hibáztassunk.

Több mint 100 évvel a Trianoni békeszerződése megkötése után, Szeged milyen veszteségekkel találja magát szemben még ma is? Illetve milyen „pozitív hozadékok” köthetők ehhez az eseményhez, amelyek napjainkban is meghatározzák a várost s annak életét?

A város elveszítette egykori természetes vonzáskörzetének nagy részét, ma a szegedi nagytáj három országhoz tartozik. A leggyorsabban fejlődő régióból – Araddal, Temesvárral és Szabadkával – 1920 után Szeged egy vidéki határvárossá vált. Vasúti szempontból egy végállomás lett, mivel azóta sem épült meg a déli összekötő híd, ami egykor Temesvár felé haladt tovább; ez volt az Orient Express útvonala. Ennek ellenére reménykedhetünk, hiszen láthatjuk, hogy épül Szabadka felé az új vasúti pálya, és folyamatban van az említett híd kivitelezése is - Szeged ma autópályák kereszteződésében van. A legtöbbet Klebelsberg Kunónak és Glattfelder Gyulának köszönhet a város. Nekik köszönhetően vált egyetemi várossá Szeged, bár ez már Trianon előtt is tervben volt, csak a változás ezt a folyamatot felgyorsította, kikényszerítette. Ekkor vált Temesvár is egyetemi várossá. Az ottani terveket az első világháború után Ferdinánd király valósította meg. Véleményem szerint a forrásokból az is kirajzolódik, hogy Szeged szeretett volna püspöki központtá válni már jóval Trianon előtt. Az árvíz után megújuló város dómja talán azért lett ilyen óriási. A Csanádi Egyházmegye hatalmas volt, püspökei nehezen járták be a bérmautak alkalmával. Ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon, az egyházmegyét kellett volna megosztani; erre vannak történelmi példák. Trianon előidézte ezt a változást is, ugyanis 1923-ban kiutasították Romániából Glattfelder püspököt, 1930-tól a Csanádi Püspökség új központja Szeged lett. A megmaradt magyarországi töredék terület vitte tovább az egyházmegye régi, eredeti nevét, ugyanakkor a püspök mindvégig remélte, hogy az ország területi egysége és így Szent Gellért öröksége helyreáll.

IMG_5589

Tud-e esetleg olyan szervezetekről, egyesületekről, csoportokról, akik évek óta azon dolgoznak Szegeden, hogy az elcsatolt területeken élő, külhoni magyarok különböző értékekkel gazdagodjanak?

Sokat változott a helyzet 2010 óta azzal, hogy a külhoni magyarok állampolgársághoz jutottak. A cél – a nemzetegyesítés – kormányzati szinten is meg lett fogalmazva. Jó lenne, ha ebben nemzeti konszenzus lehetne. Állami, egyházi és megyei intézményi és személyes szinteken is megtörtént a kapcsolatok felvétele, szorosabbá fűzése. A közelmúltban több könyvbemutató alkalmával sikerült megfordulnom Rimaszombatban, Zentán és Szabadkán. Mindenkinek a maga módján ki kell ebből vennie a részét. Szükségünk van arra, hogy minél több szinten barátságok jöjjenek létre. Azt hiszem, ez a folyamat a továbbiakban leginkább rajtunk, a mi lelkesedésünkön, kreativitásunkon múlik.

IMG_5089

A Dóm térnek milyen szerepe volt/van Szeged életében a Trianon kapcsán?

Klebelsberg Kuno 1930-ban ünnepi beszédében ezt mondta: „Legyen ez a tér egy téglába épített, kőbe vésett, ércbe öntött hatalmas Nem, nem soha!” Ebből kell kiindulni. Keresnünk kell azokat a részleteket, dolgokat, amikről a kultuszminiszter beszélt. Talán a legjellegzetesebb ilyen emlék maga a Trianoni kapu, amelyet Glattfelder püspök kérésére Rerrich Béla tervezett, és a város legelismertebb lakatosmestere, Kónya György készített el. Ez a rácsos bélletes kapu egy templom bejárata, amely a nemzetünk nagyjainak a csarnokába vezet, de valójából ez egy börtönajtó, amely becsukott állapotában, június 4-én magára Trianonra, az ott megalázott hazára emlékeztette a város és az ország közvéleményét. Az 1920. június 4-i dátum van rejtett módon bele komponálva. A kapu becsukott állapotában egy „T” betűt formáz, a rácsok pedig 156-szor keresztezik egymást. 1920. június 4-e az év 156. napja, mivel 1920 szökőév volt. A kapu mellett elhelyezett Pieta szobor – Rerrich Béla ajándéka a püspök számára – szintén kapcsolatban áll ezzel az üzenettel, ahogyan maga a történelmi előkép, a Rákóczi szobor, mivel Trianonban is érvényes volt, hogy „Recrudescunt inclytae gentis Hungariae vulnera”, vagyis „Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei”. A templom, amely az egyház, vagyis a hit, remény és szeretet allegóriája egészen különleges emlékekkel rendelkezik. Néhány példát emelnék csak ki, ami nem biztos, hogy közismert. Az egyházmegye adományából felállított Szent Gellért oltáron Boldog Gizella szemében könnycsepp van. 1930-ban volt törvényesen megkoronázott királynéja az országnak, Zita, aki Boldog Gizellához hasonlóan kénytelen volt elhagyni az országot, külföldön nevelte gyermekeit, köztük a trónörököst, Ottó herceget, és ő maga trónjáról le sem mondott. A templom főhajójában látható az ószövetségi Sámson, aki hitének köszönhetően Istentől visszakapja régi erejét. Glattfelder püspök prédikációiban rendszeresen az áldozatkészségről szólt, amire szükségünk lesz, ha szeretnénk helyreállítani Szent István országát. A szentélyben a Teremtő és Megváltó a Szent Koronát tartják, és áldják meg, mivel arra kaptunk ígéretet, hogy „országának nem lesz vége”. A szentélyben az apostoli királyság erényei is láthatóak: eszme, jóság, erő, oltalom. Ezt is Glattfelder püspöknek köszönhetjük, aki „Ottó-miséket” tartott a templomban. Nagyon különleges üzenetet hagyott ő hátra nekünk ezekkel a jelképekkel. A templomban megfestették a vármegyék címereit, a téren pedig helyeket alakítottak ki azoknak, amelyeket elszakítottak 1920-ban, remélve azt, hogy az összes üresen hagyott rész kiegészül a jövőben. Összességében a tér és a templom az ezeréves magyar államiság allegorikus épületegyüttese, Klebelsberg Kuno szava szerint az ország és Európa legszebb tere, amely annak a reményében készült el, hogy ez az állapot nem – lehet – végleges. Glattfelder püspök szavai szerint a templom a magyar katolicizmus reménységeit hirdeti. Remélte, hogy helyreáll a történelmi Magyarország egysége, és lesz újra királya az országnak. Ha ezek megvalósulnak, Magyarország ismét betöltheti történelmi hivatását, újra a kereszténység védőbástyája lehet.

IMG_5588

Mit lát, tapasztal, hogyan viszonyulnak ma az emberek a magyarságukhoz határon innen s túl?

Más és más körülményeket tapasztalhat meg egy magyar ember, ha körbejárja a Kárpát-medencét. Azt gondolom, hogy a vallási és a nemzeti identitás szorosan összefügg. Ha elválasztjuk egymástól, vagy felcseréljük, vagy esetleg a nemzetit tartjuk fontosnak/fontosabbnak, akkor a helyes értelmezés lehetősége sem valósulhat meg. A modern, szekularizált világban úgy tűnik, mintha ezek az értékek nem lennének annyira alapvetők, pedig erre épül az emberi méltóságunk. Ha hittel közelítünk az életünk értelme felé, akkor viszont ez az egyik legfontosabb értékünk, amire figyelmet kell fordítanunk. Az Isten minket magyar nyelven szólít meg, aki népet gyűjt ma is maga köré szüntelen, hogy Napkelettől-Napnyugatig tiszta áldozatot mutassunk be Neki. Épp az imént említettem, hogy a Dóm tér a magyar államiságról, pontosabban az apostoli királyságról, a Regnum Marianumról szól. Hogyan lehetne ezeket a magyar történelmi fogalmakat értelmezni, ha nem a hitből indulunk ki? Értelmezni tudnunk kell, őszintén kell beszélnünk az értékeinkről abban a közegben, ahol tevékenykedünk, de a családban mindenekelőtt.

IMG_5080

Önnek van esetleg személyes érintettsége? Mit jelent az Ön számára magyarnak lenni?

Kutattam a saját családfánkat, mindenki az Alföldről származik. Nagyon örültem volna annak, ha találok egy-egy ilyen szálat is, de valószínűleg még nem mentem vissza eléggé a múltba. Kivétel, hogy a feleségem nagyszülei cservenkai svábok voltak. Ilyen értelemben mi nem vagyunk érintettek, mivel a családnak nem kellett valahonnan elmenekülni, nem kellett elhagyniuk szülőföldjüket. Ők is még a Monarchia korában költöztek Bácskából a Kiskunságba. Ha a neveket vizsgáljuk csak önmagukban, akkor abban a svábon kívül van lengyel, szlovák és olasz név. Mi mai magyarok ilyenek vagyunk, és én hiszek abban, hogy egyesült erővel – Közép-Európa országaira gondolok – mindent könnyebb volna megvalósítanunk. Ma már beláthatja mindenki azt, hogy Trianonnak csak vesztesei vannak, még azok az országok is, akik megnyerték ezt a háborút, és területeket szereztek Magyarország kárára. Nekünk mégis azt kell képviselnünk, hogy összetartozunk, hogy ránk számíthatnak, hogy „egyesült erővel” erősebbek vagyunk. Én ebben hiszek.

SZTEinfo - Pósa Tamara

Fotó: Bobkó Anna/Sahin-Tóth István

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek