A sport és az egyetem jól megfért egymás mellett Dr. Molnár Tamás hallgatói életében, aki a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott 1998-ban. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó most, a szegedi klub vezetőjeként képviseli azt a koncepciót, amelyet annak idején hallgatóként ő is sikerre vitt: a sport és a tanulás a legmagasabb szinten is gyakorolható egyszerre.
1993-tól 1998-ig az SZTE jogelődjének jogi karán tanult Molnár Tamás, akinek kiemelkedő tehetsége korán feltűnt több hazai egyesület vezetőjének. Már középiskolás korában csábították fővárosi sztárcsapatok, mégis maradt Szegeden. Hogy miért, arra is rákérdeztünk az Alma Mater Weekenden vele készített interjúban.
- Hogyan teltek az egyetemi évei?
- A fő elgondolásom az volt, amit most az egyesületben próbálunk újra alapelvvé tenni, hogy a sport és a tanulás együtt is működjön, különös tekintettel a Szegedi Tudományegyetemen történő tanulásra. Amikor a tovább tanulásról kellett dönteni, akkor a szegedi jogi kart választottam. Ennek legfőbb oka az volt, hogy itt akartam maradni és voltak személyekhez köthető indokaim is, például Kemenes Béla professzor, aki akkor a polgári jogot tanította, vagy Dr. Besenyei Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának volt dékánja, akiknek volt kötődésük a vízilabdához is. Anno én, most pedig a gyerekeim és az egyesületünk tagjai is szembesülnek néha azzal a kényszírűnek beállított döntéssel, hogy „Sportolsz vagy tanulsz?”. Én annak idején eldöntöttem, mégpedig úgy, hogy mind a kettőt csináltam.
- Jó döntés volt, hiszen háromszor sikerült olimpiát nyerni és a jogi diploma is megvan.
- Nem csalódtam ebben az általam kialakított rendszerben. Voltak persze nehezebb időszakok. 1995-ben, amikor Japánból, az Universiaderól (nemzetközi sportesemény, amit a Federation International Sports University (FISU) szervez egyetemi sportolók számára több sportágban) hazajöttünk, friss ezüstérmesként, másnap már kezdtem a vizsgáimat. 1997-ben kerültem be a felnőtt válogatottba, így az utolsó két év már elég sűrűre sikeredett az egyetemen, de ma is ezen az úton indulnék el.
- Hogyan segítette az egyetem?
- Nagyon könnyen kaptam egyéni tanrendet, rugalmas vizsgarendem volt, ami óriási segítséget jelentett az egyetem elvégzésében. Emellett fontos volt nekem a biztos családi háttér is, amit csak itt kaphattam meg. Nagyon sok kapcsolatom alakult ki az egyetemi tanulmányaim alatt, amelyekből sok még ma is aktív. Elég, ha csak annyit említek, hogy Prof. Dr. Görög Márta, az SZTE ÁJTK jelenlegi dékánja az évfolyamtársam volt. Nagyon örülök neki, hogy azt látom, az egyetemen olyan emberek irányítják a folyamatokat, akik rendszerben gondolkodnak és a sport és az egészség is fontos számukra.
- A Szegedi Férfi Vízilabda Csapat klubvezetőjeként milyennek látja az egyetem és a csapat kapcsolatát?
-A klub koncepciója, hogy erős utánpótlásra építve alakuljon ki a felnőtt csapat keretének gerince is. Most tartunk ott a klubbal, hogy oda kerül a szegedi vízilabda, ahova való és hosszútávon is ott maradhat. Ahol volt húsz éve is, és ahol fenntarthatóan maradhat még sokáig. Ehhez elsősorban a saját utánpótlásnevelés kell és a megtartóerő, amiben partner az SZTE. A 2005-ös korosztályunk magyar bajnokságot nyert. Ők azok, akik közül fontos lenne hosszú távon is megtartani sok játékost és ők azok, akik közvetlenül a továbbtanulás kapujában állnak. Az SZTE évente 5-6 játékost segít tandíjkedvezménnyel, egyéni tanrenddel. Ez nagyon sokat jelent, hogy megőrizzük a stabil, erős középcsapat státuszunkat a hazai sztárklubok mögött. Manhercz Krisztián 2014—2017 között itt vízilabdázott és az SZTE hallgatója volt, most a válogatott egyik legjobbja. Ő kiváló példája annak, hogy a legmagasabb szinten is összeegyeztethető a tanulás és a sport, itt Szegeden is. Ha a saját utánpótlásunkat ki tudjuk egészíteni a tehetséges egyetemista korú játékosokkal, akkor tartható lesz a célunk. Ezzel mindenki jól jár. A játékos, a klub és az egyetem is.
- Mit üzenne a jelenlegi 17-18 éves sportolóknak, akik a továbbtanulásban is gondolkodnak?
- Amit a mi játékosainknak is, hogy gondolkodjanak hosszú távon, amiben mindenképpen helye van a felsőoktatási tanulmányoknak is. Egy 17-19 éves játékos pályafutásában jelenleg benne van a veszély, hogy elcsábítja egy hazai vagy külföldi klub, jóval nagyobb fizetésért, de ott nem is fog annyit játszani és a tanulással sem fog tudni foglalkozni. Ez rövidtávon csábító, de később visszaüt, mert egy vagy két lépcsőfok kimarad a karrierjükből. Sztárcsapatokban szeretnének játszani, horribilis pénzekért csábítják is őket, de ebben a korban ez sokaknál jelenthet vakvágányt. Egy teljes karrierhez, szerintem ebben a korban sokkal többet ad, ha megtapasztalhatja valaki, hogy milyen vezéregyéniségnek lenni, sokat játszani, tapasztalatot gyűjteni. A vízilabdában az ifi korosztályból a felnőttbe való átmenet egy kritikus időszak. Ekkor sokan kiesnek, vagy rossz döntést hoznak. Ennek elkerülésében szeretnénk segíteni. Az ifi csapatok úgy szoktak kinézni, hogy 70 százalékát a serdülőből töltik fel. Van egy olyan koncepciónk, ami arra motiválja a fiatalokat, hogy igenis érdemes maradni és végigcsinálni, mert a klub és az SZTE együttműködése miatt ez egy kifizetődő lehetőség.
- Milyen pontokon erősítheti még egymást az egyetem és a klub?
- Abban, hogy a tehetséges fiatal szegedi játékosokat itt tartsuk, vagy nem szegedi, de szintén nagyon jó fiatalokat hozzunk, kulcsszerepe lehet a Szegedi Tudományegyetemnek. A kettős életpálya modell a tinédzser kor végén járó fiatalok többségének még nem sokat mond, pedig fontos lenne megérteni, hogy a sport – a vízilabda jelen esetben – nem tart örökké, és ha egyik pillanatról a másikra véget ér, akkor jó, ha van másik lehetőség is a boldogulásra. Engem is hívott fiatalon több klub is, de maradni akartam, éppen ezért és mondtam, hogy amikor majd itt lesz az ideje, akkor megyek és úgy is lett. A MEFOB is egy speciális terület, az egyetemi szintű vízilabdatorna szervezésében a Magyar Vízilabda Szövetség is közreműködik, egyre nagyobb a presztízse a sorozatnak. Az USA-ban erre épül szinte a teljes felnőtt válogatott. Az együttműködés folyamatos a klub és az egyetem között, jelenleg is zajlanak az egyeztetések és bízom benne, hogy kölcsönösen előnyös megállapodás jön létre, hamarosan – zárta gondolatait Dr. Molnár Tamás, az SZTE alumnusa.
SZTEinfo/Lévai Ferenc
Fotó: MVSZ, LEN, SZFVCS, Bobkó Anna