Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Los Angelesben gyakorolta a robotsebészetet az űrorvosnak készülő szegedi egyetemista
Los Angelesben gyakorolta a robotsebészetet az űrorvosnak készülő szegedi egyetemista
2022. július 07.
3 perc
Az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar ösztöndíjas programjának köszönhetően tölthetett el egy hónapot Los Angeles egyik legjobb klinikáján, a USC Keck Medicine központban Babócs Dóra. Az idén végzett szegedi medikus repülő- és űrorvos szeretne lenni.
- Legemlékezetesebb gyakorlatomat tölthettem el hatodévesként Los Angelesben. Érsebészeti osztályon szerezhettem klinikai tapasztalatot az amerikai egészségügyben. A gyakorlatvezetőm és az egész csapat nagyon segítőkész volt, rengeteget tanulhattam tőlük. Sok érdekes műtétet láttam, mindennap asszisztálhattam is – hallottuk Babócs Dórától.
Az idén végzett medikus repülő-és űrorvosnak készül, de az orvoslás minél több területén szeretne tapasztalatot szerezni.
Gyermekkora óta vonzotta a csillagászat és az űrtudomány. A középiskolát a szegedi Eötvös József Gimnáziumban végezte, majd kémia és biológia emelt szintű érettségit tett. Szakdolgozatát a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszékén írta, ahol dr. habil Grósz Andor tábornok lett a mentora és a tanszéken zajló kutatásokban is részt vehetett. Angol nyelvű háttéranyagokat gyűjt és fordít magyarra, egy a közeljövőben kiadni tervezett magyar nyelvű repülő- és űrorvostani tankönyvhöz, amelynek szerkesztése közben az ötleteit is hasznosították. Hipobárikus barokamrai méréseken vett részt, vagyis a repülő-és hajózóállomány személyzetét vizsgálta. Többek között vadászpilótákat tesztelt mentoraival.
- Los Angelesben általában reggel 5:30 előtt érkeztem a klinikára. Ekkor a rezidensekkel együtt átnéztük a betegek adatait és dokumentumait a vizit előtt, amit 6 órakor kezdtünk el és általában 8 óráig tartott. Napközben többnyire a műtőben voltam, ahol számos érdekes műtéten vehettem részt. Mivel a gyakorlatvezetőm az egyik legnevesebb érsebész Amerikában, aki innovatív aorta sebészeti technikájáról híres; így rengeteg endovaszkuláris műtétben asszisztálhattam. Ezen felül, részt vehettem tudományos meetingeken is, ahol szintén sokat tanulhattam. A munkaidő általában este 8 órakor ért véget – emlékezett vissza Dóra, aki robotsebészeti műtéteken is részt vehetett Amerikában.
Megtudtuk: azért a sebészetet választotta szakterületéül, mert a NASA kutatásai szerint a Földön és a világűrben is minden 100 vészhelyzetből több mint a fele igényelhet sebészi beavatkozást. – Az űrorvoslás multidiszciplináris terület. Előnyt jelent, ha több szakvizsgánk is van, ezért szeretnék a sebészetre és azon belül is a robotsebészetre specializálódni – ismertette Babócs Dóra, aki a Szegedi Tudományegyetem mellett az angliai The Open University egyetem hallgatója is, ahol asztronómia és bolygótudományok szakon asztrofizikát is tanul, hogy ne „csak” az emberi testről tudjon mindent, hanem az űrben őt körülvevő környezetről is.
Babócs Dóra a közelmúltban a Szeged TV Kvantum című műsorában mondott el érdekességeket az űrorvoslásról. A vele készült interjú a 34. perctől tekinthető meg.