Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Dr. Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, ahogy arról már korábban is beszámoltunk, munkatársaival együtt távcsőidőt nyert több pályázattal a James Webb űrtávcsőn; egy programnak (2666) ő a társ-témavezetője is. A kutatók arra a kérdésre keresik a választ, vajon „kozmikus porgyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem?
A csillagok egy részének életét lezáró szupernóva-robbanások, valamint az extrém energiájú események hatásának tanulmányozása napjaink asztrofizikai kutatásainak kiemelt fontosságú területei. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizika Intézete – elsősorban Dr. Szatmáry Károly professzor úrnak köszönhetően – a hazai csillagászképzés és asztrofizikai kutatás egyik fontos bázisa. Az országban az SZTE volt a második egyetem, ahol a végtelen űr iránt érdeklődők felsőfokú tanulmányokat végezhettek. 2006-tól az válhat az SZTE-n okleveles csillagásszá, aki a fizika alapszak – csillagász szakirány elvégzése után, ezt választja mesterképzésnek.
Több olyan fontos kutatási téma is fókuszba került napjainkban, ami Szegedről indult. Ilyenek az Univerzum legnagyobb ismert energiakibocsátással járó jelenségei közé tartozó szupernóva-robbanások vizsgálata. Ezen eseményeknek jelentős a szerepük a kémiai elemek keletkezésében és a kozmikus anyagkörforgásban, így közvetett módon az általános csillag- és galaxisfejlődési folyamatokban is.
- Kutatási szinten a 2000-es évek elején, még fiatal kutatóként, Dr. Vinkó József, aki jelenleg a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetében, valamint a University of Texas at Austin Egyetemen dolgozik, kezdett el ezzel foglalkozni. Több külföldi obszervatóriumban járt, és volt lehetősége a szükséges adatokat összegyűjteni. Az ő vezetésével többen ebből a témából doktoráltunk itt Szegeden az elmúlt 20 évben, és úgy vélem, hogy az általa képviselt szellemiséget sikerült megőrizni és továbbfejleszteni - mondta Dr. Szalai Tamás, egyetemi adjunktus.
A csillagrobbanások egy további univerzális folyamathoz is szorosan kötődnek, ez pedig a csillagközi porszemcsék keletkezése. Az űrben lévő por, aminek szemcséi jellemzően néhány század és néhány tized mikrométer közötti átmérőjűek, lehetséges összetevőik pedig szilikátok, amorf szén, grafit és fém-oxidok, számos asztrofizikai folyamatban (a molekulaképződésben, a fény-anyag kölcsönhatásokban és a bolygókeletkezésben is) nagyon fontos tényezőnek számítanak. A kozmikus por mennyisége a csillagközi anyag 1 százalékát teszi ki, eredete nem teljesen tisztázott. Az egyelőre megoldatlan problémák körébe tartozik a nagy energiájú csillagrobbanásoknak a szűkebb és tágabb környezetükkel való kölcsönhatása, valamint ennek járulékos hatásai (például a porszemcsék képződésének folyamata).
- A 2666 számú program társvezetőjeként a vizsgálat és a mérések során a Webb-űrtávcső infravörös tartományban való érzékenységére építünk, ami kimondottan a robbanás utáni folyamatokra adhat megfelelő vizsgálati lehetőséget. A projekt egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően (vagy esetleg már előbb) mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga. A James Webb Űrtávcső, infravörös tartományban végzendő kísérletei, minden eddiginél jobb érzékenységű mérései közelebb vihetnek bennünket a kozmikus robbanások és hatásaik mélyebb megértéséhez – mondta el Dr. Szalai Tamás.
Míg ultraibolya vagy látható fényben általában néhány hónap alatt elhalványulnak a szupernóvák, többségük infravörös tartományban még évekig követhető. A szupernóva-robbanások környezetében komplex folyamatok játszódnak le, amelyek vizsgálata a jelenségek fizikai hátterének megértésén túl fontos információkkal szolgálhat.
- A feladat nem kisebb, mint hogy be tudjuk azt bizonyítani, a James Webb segítségével, hogy a csillagrobbanásokban keletkeznek kellő számban olyan porszemcsék, hogy statisztikailag igazolható legyen az elmélet. Ezzel megmagyarázható lenne a nagy mennyiségű por, amit a galaxisok egy részében látunk. Azt gondolom, hogy komoly felelőssége van a kutatóknak, hiszen ez az emberiség legnagyobb tudományos programja, és a kutatóknak be kell tudni bizonyítani, hogy megérte finanszírozni. Ezt pedig a legjobban a lehető legalaposabb munkával tudjuk megerősíteni – mondta Dr. Szalai Tamás egyetemi adjunktus.
Szalai Tamástól azt is megtudtuk, hogy a Webb-űrtávcső segítségével teljesülhet az emberiség egyik régi álma: más csillagrendszerekben Földünkhöz hasonló bolygók kimutatása. Láthatjuk az első galaxisokat, és a műszaki fejlesztések, amelyek ennek az eszköznek a létrehozása során keletkeztek, a mindennapi életünk részeivé válhatnak.
- A James Webb űrtávcső működése sok tényezőtől függ, egyes becslések szerint, akár 20 évre elegendő üzemanyaggal is rendelkezik, de a visszafogottabb becslések alapján is jó esélyünk van arra, hogy ezzel a távcsővel még 10 évig fogják a kutatók vizsgálni az űrt. Ez idő alatt pedig a szakpublikációk sokasága mellett mindenkihez elérhet a program sikeressége, motiválva ezzel a fiatal generációkat - zárta gondolatait Dr. Szalai Tamás.
A James Webbről, szakértőkkel itt hallgathatnak meg egy bővebb beszélgetést.
SZTEinfo – Kovács-Jerney Ádám
Fotó: Sahin-Tóth István, NASA
