Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Évtizedes múltra visszatekintő, világszerte „hungarikumnak” számító váz- és szívizom kutatások továbbfejlesztésén és nemzetközi versenyképességének erősítésén dolgoztak a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A cél mindemellett a gyakorlati hasznosításra is alkalmas, alapkutatási ismeretek bővítése és egy fiatal, tehetséges kutatógeneráció pályára állítása volt.
A Szegedi Tudományegyetem vezetésével, a Biokémiai illetve a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben, a Debreceni Egyetem Élettani Intézetében, valamint az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetében folytak a kutatások.
A pályázatnak köszönhetően a hazai váz- és szívizomkutatás meghatározó kutatócsoportjai konzorciumot alakítottak, amelynek segítségével szakmai, elméleti, laboratóriumi műszeres kapacitásukat és nemzetközi együttműködéseiket összehangoltan fejlesztették és működtették. Az elért eredmények hozzájárulnak a vázizmok regenerációjának molekuláris szintű megértéséhez, annak klinikai, sport, egészségvédelem, idősgondozás terén várható hasznosításával együtt. A szívizom alkalmazkodó képességének javítása egyes terápiás beavatkozások, társbetegségek szövődményeinek megelőzésére, enyhítésére, valamint a hirtelen szívhalál hátterében álló elektromos zavarok feltárása révén az egészségben töltött várható élettartam meghosszabbításában is sokat segíthetnek. A vázizomzat regeneráció molekuláris alapjainak jobb megismerése ugyancsak hozzájárult az egyes izombetegségek, sérülések, túlterhelés, öregedés során bekövetkező változások megelőzéséhez, helyreállításához. Ennek a társadalmi, gazdasági, életminőség javító alkalmazásainak kiterjesztése a gazdasági együttműködő partnerek bevonásával megkezdődött.
- A szívizomzat megfelelő működésének biztosítása alapvető fontosságú a várható élettartam növelése miatt. A pályázat keretében elvégzett kutatások jobb alapot adtak egyes terápiás mellékhatások (mellkasi daganatok sugárkezelése, krónikus veseelégtelenség) során kialakuló szívizom károsodások megelőzése, helyreállítása szempontjából. A fizikai terhelés, táplálkozási szokások, nemi-hormonális különbségek szerepe a szívizom molekuláris működése szempontjából alaposabb megismerésre került a pályázat során. A szívizomzat életfontosságú működése bonyolult elektromos rendszerek összehangolt munkájának következménye. Ezek meghibásodása ritmuszavarokhoz vagy akár hirtelen szívhalálhoz vezethet, jelentős társadalmi, gazdasági veszteségeket okozva. A kutatások hozzájárultak ezen elektromos rendszer jobb megismeréséhez, gyógyszeres befolyásolásának lehetséges új megoldásaihoz – emelte ki a projekt zárórendezvényén Prof. Dr. Dux László, szakmai vezető.
A pályázat több mint 50, magas színvonalú tudományos közlemény elkészítéséhez és megjelentetéséhez nyújtott segítséget. Több mint 10 fiatal kutató készítette és védte meg doktori értekezését, valamint számos új hazai és nemzetközi együttműködés alapjai teremtődtek meg, továbbá 5 új kutatási munkahely jött létre az elmúlt 57 hónap során.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében megjelent „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” című GINOP-2.3.2-15 kódszámú pályázati felhívás keretében, 999,93 millió forint vissza nem térítendő, Európai Uniós forrásból valósult meg.
SZTEinfo - Pósa Tamara
Fotó: Bobkó Anna
