SZTE Info

Penn_tulajdona

Karikó Katalinnak és kutatótársának ítélték oda a „tudományos Oscar-díjat”

A COVID-19 vakcinák gyors kifejlesztését tette lehetővé a módosított RNS-technológia, a világra szóló felfedezés, amely a Karikó Katalin és Drew Weissman kutatópáros érdeme. Ezt ismeri el a 2022-es Breakthrough-díj, amelynek élettudományi kategóriájában az mRNS úttörőit tüntetik ki – jelentették be 2021. szeptember 9-én. A 3 millió dollár pénzjutalommal együtt járó kitüntetést „tudományos Oscar-díjnak” is nevezik.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A 21. század legfontosabb felfedezése Karikó Katalin és Drew Weissman nevéhez fűződik. Az mRNS-alapú technológia és vakcinák adták az alapját a SARS-CoV-2 vírus elleni küzdelemnek, a COVID-19 világjárvány megfékezésének.

 

2012 óta adják át a Breakthrough-díjat. Az eddig elismert személyek közé tartozik például az angol elméleti fizikus, Stephen Hawking; a kitüntetettek között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) alumnája, Karikó Katalin lett az első magyar tudós.

 

Az „áttörés díja” – magyarra fordítva – a Breakthrough-díj. Évente három – élettani, fizikai és matematikai – kategóriában ítélik oda. A „tudományos élet paradigmaváltó kutatásait” ismeri el Breakthrough-díj. Ez a világ legnagyobb pénzjutalommal – kategóriánként 3-3 millió dollárral – járó tudományos kitüntetése. A természettudományi kutatókat elismerő, „a tudomány Oscar-díjának” is nevezett elismerést – többek közt – Mark Zuckerberg alapította.

 

Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen 1973-1978 között biológus szakon tanult, majd a Szegedi Biológiai Központban végzett kutatómunkája eredményeként alma materében védte meg PhD-dolgozatát, 1982-ben avatták biokémikus doktorrá. A Pennsylvániai Egyetemen 1997-ben kezdett együtt dolgozni Drew Weissmannal. Mérföldkőnek számít 16 évvel ezelőtti, 2005-ben tett tudományos felfedezésük. Az ezt leíró publikációjukból kiderült, hogyan lehet az mRNS-t módosítani annak érdekében, hogy ne okozzon gyulladást és így terápiás célokra felhasználható legyen. Kidolgozták azt a hatékony stratégiát is, amely lehetővé teszi az mRNS szervezetbe juttatását úgy, hogy az elérje a megfelelő célpontot. A Karikó-Weissman kutatópáros megnyitotta az utat az életmentő vakcinák megalkotásához, amikor a COVID-19-pandémia 2020-ban megrendítette a világot. Az mRNS-alapú oltóanyagot a világ közel kétszáz országában alkalmazzák.

 

Innovatív együttműködésükért és felfedezéseikért a két kutató közösen nyerte el a „Nobel-díjhoz vezető útra terelő” Rosenstiel- és Horwitz-díjat. 2021. szeptember 9-én bejelentették: Karikó Katalinnak és Drew Weissmannak ítélik oda a világ legnagyobb pénzjutalommal járó tudományos elismerését, a Breakthrough-díjat az élettudomány kategóriában. Ez a 2022-es „Breakthrough Prize in Life Sciences”.

 

*

 

A biokémikus Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorával és alumnájával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján itt.


SZTEinfo - Újszászi Ilona

Fotó: Penn

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. október 11.

Ot_evet_laktam_varosodban_nyito

Hol tanult és hol lakott Radnóti Miklós szegedi egyetemistaként? Mely versei kötődnek Szegedhez? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett az SZTE 25. Őszi Kulturális Fesztivál Radnóti emléksétáján. A program az alábbi „útmutatás” alapján megismételhető.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.