Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Dr. Papp-Zipernovszky Orsolya a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa, egyetemi adjunktus. Kutatásai során a művészeti befogadás pszichoanalitikus és narratív elméleteivel, valamint kutatásával is foglalkozik. Az este folyamán általa az önismeret, önismeretfejlesztési módszerek és az irodalomterápia „pszichológus szemmel” kerülnek megvilágításba. Rövid interjúnkban a 2021.szeptember 14-i beszélgetés témájáról, az irodalomterápiáról kérdeztük.
- Mi is az az irodalomterápia?
- Az eredeti szó nem irodalomterápia, hanem biblioterápia – és ha megnézzük a szóösszetételt, tulajdonképpen könyvvel való gyógyítást jelent. Ez az értelmezés némileg tágabb az irodalomterápiánál, hiszen nem csupán szépirodalmi művek jöhetnek szóba, ide tartoznak például az önsegítő könyvek is. Ezt a két értelmezést nem érdemes összemosni. Az irodalomterápia tulajdonképpen szépirodalmi művek elolvasása általi gyógyítást jelent.
- Milyen problémák esetén érdemes az irodalomterápia felé fordulni?
- Fontos leszögezni, hogy önmagában az irodalomterápiát főleg személyiségfejlesztő és mentálhigiénés célokra szokták használni – és bár kórházi környezetben is alkalmazzuk, az úgynevezett foglalkozás terápiák közé sorolhatjuk leginkább. Az irodalomterápia egyik nagyon fontos hatása, hogy szavakat ad, segít ráismerni egyes problémákra és eszközöket biztosít azok megfogalmazásához, kimondásához. Tulajdonképpen a művészeti terápiák egyik ága, betegek esetében általában nem önmagában alkalmazandó, hanem kiegészítő terápiás eszközként.
- Az olvasás pozitív hatásaihoz képest mennyiben más az irodalomterápia? Lehetnek-e önmagában az olvasásnak is hasonló személyiségfejlesztő hatásai, mint az irodalomterápiának?
- Én úgy gondolom, hogy igen – mint ahogyan egy baráti beszélgetésnek is lehet terápiás hatása. Fontos elkülöníteni a célt a hatástól. Nagyon sok mindennek lehet terápiás hatása ugyanis, aminek nincsen terápiás célja – tulajdonképpen bármilyen élvezetet okozó, szorongáscsökkentő tevékenységnek. Ebből a szempontból az olvasás is ide tartozik, sőt, ha valaki olyan időszakban van, hogy keresi a változást és új jelentéseket, nagyon fontos hatásai lehetnek egy könyvnek. Viszont ez a spontán személyiségformáló hatás csupán az esetek tíz százalékában következik be, ehhez képest a csoportos irodalomterápiás helyzetben adottak az eszközök, hogy a résztvevők és a történet, illetve a szereplők között létrejöjjön a kapcsolat. Ráadásul egy terápiás csoportban ott lakozik egy nagyon nagy erő, amit máshonnan nemigen, vagy sokkal lassabban tud megkapni az ember – a közvetlen összehasonlítás lehetősége, ami megmutatja, hogy pontosan miben is vagyok én más, mint a többiek.
Amennyiben a téma felkeltette érdeklődését, hallgassa meg szeptember 14-én, 17 órakor a Campus emeleti termében Dr. Papp-Zipernovszky Orsolya és Szabados Ágnes előadását az irodalomterápiáról és önismeretről. A belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni az alábbi linken lehetséges a „Regisztráció” gombra kattintva.
SZTEinfo - Kósa Boglárka
