„Fikció, Valóság vagy Kihívás? A digitalizáció szerepe Európa jövőjének formálásában”

Az Európa jövőjéről szóló́ konferencia összefüggései között megkerülhetetlen téma az egységes digitális piac és Európa digitális jövőjének témája. A versenyképesség és a digitalizáció́ tükrében is értékelni kell Európa erősségeit és gyengeségeit a technológiai fejlődéssel kapcsolatos frontokon elért eredmények vonatkozásában. Dr. Sulyok Márton a Mathias Corvinus Collegium Közjogi Műhelyének vezetője köszöntőjében hangsúlyozta: a sokak szerint erős Európa csak erős államokon nyugodhat és egy erős digitális Európa csak erős „digitális államokon”.

A kulcsfontosságú szektorokban Magyarország milyen eredményeket ért el eddig? Milyen kihívások azonosíthatók a jövőre nézve, különös tekintettel az oktatás, a kulturális örökségvédelem, a közlekedés, a közigazgatás, a mesterséges intelligencia, a gazdaság, az innováció, az agrárium vagy éppen a közösségi hálók és hírközlési szolgáltatások területén? A konferencián felszólalt Prof. Dr. Karsai Krisztina, egyetemi tanár, az SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézetének intézetvezetője, Zakar Péter, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal igazgatója, Dr. Háry András, a ZalaZone Park Zrt. vezérigazgatója, Dr. Vincze Veronika, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatója, Pancza János, a Monguz Kft. portfólió menedzsere, illetve Szűcs Endre, a Bedrock Farm ügyvezetője.

A „Fikció, Valóság vagy Kihívás? A digitalizáció szerepe Európa jövőjének formálásában” témájú konferenciáról készült videofelvétel utólag is megtekinthető a linkre kattintva

Hogyan alakítja át a digitalizáció a tudásátadás módszerét és a közigazgatást?

A digitalizáció átformálja azokat a prioritásokat, amelyeket a múltban és ma alkalmazunk az oktatásban, különösen a felsőoktatásban – fogalmazott Karsai Krisztina a felsőoktatás digitalizációjáról szóló előadásában. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként alakítja át a digitalizáció a tudásátadás módszerét. A professzor kiemelte: a felsőoktatás térbeli és időbeli keretei megváltoznak: a hagyományos gondolkodás szerint a hallgató és az oktató egy időben van egyhelyen, ez azonban gyökeresen megváltozik a digitalizáció következtében.

Az előadás kitért arra, hogy a COVID-19 világjárvány a már korábban elkezdődő digitalizációs folyamatokat felerősítette, egyúttal felgyorsította, megközelítőleg 5-10 évvel közelebb hozta a korábban predesztinált trendeket. A professzor hangsúlyozta: az egyetemeknek ki kell lépniük az offline térből és hatékonyan jelen kell lenniük a digitális térben. Mindez nem csak lehetőségeket, de veszélyeket is rejt magában, olyan kihívásokat, amelyekkel a felsőoktatási intézményeknek – többek között a Szegedi Tudományegyetemnek is – szembe kell néznie. Ezen kihívások egy részével a professzor szerint azonban csak egy új generációs szakembergárdával lehet sikeresen megbirkózni: olyan kollégákkal, akik már maguk is a digitális térben tanultak.

A szolgáltató államnak folyamatosan válaszokat kell adni az állampolgárok igényeire, versenyképes gazdasági szereplővé kell válnia. Ez Zakar Péter előadásának egyik központi gondolata. A Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal igazgatója a kormányhivatal tapasztalatain keresztül mutatta be a hallgatóságnak a közigazgatást érintő, folyamatban lévő digitalizációs tendenciákat, illetve a COVID-19 világjárvány alatt jelentkező problémákat.

Az előadó a digitalizációt mint elérendő célt határozta meg. Álláspontja szerint fontos szempont, hogy az állampolgárok megbízzanak a közigazgatás által nyújtott szolgáltatásokban és a digitalizáció eszközt jelent ehhez. Eszközt, amelynek segítségével a közigazgatási eljárások túlnyomó többsége automatizálható, ezáltal egyszerűsíthető.

A közigazgatás és a digitalizáció kapcsolatának bemutatásakor az előadó konklúziója szerint az elmúlt évek, illetve évtized fejlődése és sikerei mellett elsősorban szemléletváltásra van szükség: igazgatásszervezési változásokra: hiszen nem elég csak elkészíteni az egyes alkalmazásokat, azok működését és elsősorban összehangolását is biztosítani kell, tekintettel arra, hogy ezek a rendszerek egymásnak kitettek, szükségszerűen együttes működésre van szükségük, amelyhez pedig elengedhetetlen a központi koordináció.

A mesterséges intelligencia vívmányai

A fikció és a valóság határterületére kalauzolta a közönséget Dr. Vincze Veronika, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatója. Előadásában a mesterséges intelligencia (a MI) már megvalósult vívmányait mutatta be saját kutatási területén, a nyelvtechnológiai kutatásokon, illetve szegedi kötődésű projekteken keresztül.

A kutató kiemelte: ma már számos olyan dolog a valóság, sőt mindennapjaink részét képezi, amely 50-60 évvel ezelőtt még csak a fikció kategóriáját jelentette, úgy mint az önvezető autók, vagy különböző diagnosztikai eszközök.

Annak a kérdésnek a megválaszolása, vajon a mesterséges intelligencián alapuló megoldások átalakítják-e a munkaerő piacot, vagy egyes munkaköröket teljesen automatizálhatóvá változtatnak a kutató szerint nagyban függ az adott terület jellegétől. Még egyes területek javarészt, vagy teljes egészében automatizálhatók, más területeket az MI alkalmazása csak kiegészítésként szolgálhat.

Vincze Veronika a nyelv és beszédtechnológia, mint tudományterület három fő célját határozta meg: a kommunikáció megkönnyítését ember és gép illetve ember és ember között, a munkavégzés megkönnyítését újszerű számítógépes termékek és szolgáltatások biztosításával, illetve fogyatékkal élők számára segítség nyújtását, pl. felolvasó, vagy gépi fordítóeszközök segítségével. A kutató előadásában az MI működésének ismertetése mellett olyan innovatív szegedi projekteket mutatott be, mint a demencia jeleinek idő előtti felismerésére létrehozott algoritmus és adatbázis, amely jelen pillanatban 80%-os pontossággal képes előre jelezi, hogy a páciens szenved-e korai demenciában. Vincze Veronika előadását azzal a gondolattal zárta, miszerint az MI fejlődése töretlen és ami ma még csak fikció, az könnyen lehet, hogy holnap már valósággá válik.

Változó közlekedés

A hallgatóság részéről érkező kérdések és ebédszünet után az érdeklődők a délutáni szekció első előadását Háry András, a ZalaZone Park Zrt. vezérigazgatójától hallgathatták, aki Európa jövőjét a közlekedés szempontjából közelítette meg.

Az előadó szerint a technológiai változásokat általában vissza lehet vezetni valamilyen társadalmi igényre. A közlekedés szempontjából ezek a környezeti terhelés csökkentése, az emisszió- és a balesetek számának csökkentése, amelyek a fő mozgatórugói az autóiparban zajló fejlesztéseknek: napjainkban erős az a tendencia, hogy a hagyományos belső égésű motorokat fel kell váltania valami másnak, ugyanakkor, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani, mi válthatja fel hatékonyan a belsőégésű motorokat, a tekintetben egyelőre megosztott a szakma. Ami tényként kezelhető, hogy a környezettudatos mobilitás mindinkább előtérbe kerül.

Az előadó szerint a következő években – a mesterséges intelligencia alkalmazásának segítségével – az automatizált közösségi járművek, illetve az automatizált (önvezető) saját tulajdonú járművek elterjedése valószínűsíthető. Az önvezető, automatizált járművek esetén klasszikusan öt kategóriát kell elkülönítenünk, amelyből az első az ember által vezetett, míg az ötös szint a teljes egészében automatizált jármű. Az önvezető járművekkel kapcsolatban ugyanakkor számos más kérdés mellett a felelősségvállalás és a jogi szabályozás is előtérbe kerül. A jelenlegi tendencia szerint a teljes automatizálás sokkal inkább jogi, illetve társadalmi kérdés, mintsem technikai.

Háry András kiemelte: az autóiparban zajló változások elsősorban mobilitási kérdésekre vezethetők vissza, amelyek átalakulóban vannak. Ez az átalakulás azonban egy összetett változást jelent, és összetett változásokra nehezen képzelhető el az egyszerű válasz. Jelenleg a mobilitásban rendszerszintű átalakulás zajlik, amelyben számos szakterület, számos szakember együttműködése szükséges.

Magyar és európai tapasztalatok

Ha digitális kulturális örökségről beszélünk, a köztudatban elsősorban a virtuális valóság a háromdimenziós digitalizálás, háromdimenziós nyomtatás és egyéb más tartalom reprodukálása iránti technológiák jutnak eszünkbe. Ugyanakkor ezek a technológiák adatok nélkül nem képesek elérni azt a célt, amelyért létrejöttek. Az adat tehát valamennyi ilyen technológia alapját képezi, így a digitalizációs elsősorban az adat oldaláról kell megközelíteni - fogalmazott Poncza János, a Monguz Kft. portfóliómenedzsere a „kulturális örökségvédelem és digitalizáció - magyar és európai tapasztalatok” című előadásában.

A közgyűjteményekben őrzött tudásvagyon felhasználása hasonlóan más területekhez, a digitális világban ma már elvárás. A közgyűjtemények ma már csak akkor tudják betölteni funkciójukat, ha megjelennek a digitális térben is, ugyanakkor ennek következtében ezek az intézmények egyre jobban egymásra utaltak: közös szolgáltatások kialakításán kell dolgozniuk, hiszen a felhasználókat sok esetben nem az információ forrása, hanem az információ ténye és minél könnyebb elérhetősége érdekli.

Az előadó kiemelte: a közgyűjtemények és a kulturális örökségvédelem most van azon a ponton, amikor eljön egy új korszak a digitalizáció következményeként (bár még nem feltétlen léptünk át ennek a korszaknak a küszöbén, mint az önvezető autók esetében), amely átalakítja a közgyűjtemények szolgáltatásait, illetve azok működését.

A digitalizációt az agrárszektor szempontjából vizsgálta Szűcs Endre, a Bedrock Farm ügyvezetője. A „Digitalizáció az agrárszektorban – a valóság és a kihívások” című előadásában bemutatta a mezőgazdaság fejlődésének folyamatát egészen az ókortól kezdődően a modern, applikációval vezérelhető eszközök működéséig. Az előadó kihívásként jelölte meg a nagy mennyiségben megtermelt termények minőségének javítását, illetve a megtermelt mennyiség fokozását, amely azonban – optimális esetben – nem járhat együtt az előbbi romlásával. A mezőgazdaság számára napjainkban az egyik legnagyobb kihívás a fenntarthatóság: a jövő generációk számára is meg kell teremteni a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer előállításának lehetőségét, amely azonban elképzelhetetlen a modern, digitális eszközök alkalmazása nélkül, amelyek alapvetően változtatják meg a hagyományos mezőgazdaságról alkotott elképzeléseinket.

Az előadók által felvetett problémákról, illetve megoldásokról rendkívül élénk vita bontakozott ki az előadásokat követően, elsősorban a személyesen jelenlévő közönség részéről. A konferenciához a hallgatóság személyesen és online is csatlakozhatott, illetve az érdeklődők számára továbbra is lehetőség nyílik a konferencia megtekintésére, amely elérhető a Europe Direct Szeged Facebook oldalán az alábbi linken keresztül.

SZTEinfo

Fotók: EDSz