Karikó Katalin – a BioNTech nevében – az mRNS-forradalom egyik relikviáját adta a világ legnagyobb technikai múzeumának

A tudománynépszerűsítés nagyköveteként Karikó Katalin biokémikus, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora és alumnája 2021. november 25-én este részt vett az „1E9” konferenciát záró pódiumbeszélgetésen. „Az mRNS forradalom” címmel meghirdetett, élőben közvetített körinterjúba a BioNTech céget alapító két orvos, Uğur Şahin és Özlem Türeci az internetes világháló segítségével kapcsolódott be.

TUDÓSNAK LENNI ÖRÖM

A Covid-19 betegség kialakulására és a világjárvány megfékezésére hivatott mRNS vakcina kifejlesztéséért a mainzi székhelyű BioNTech vállalat vezetői megkapták a Német Jövő Díjat. A német szövetségi elnök technológiai és innovációs kitüntetéséhez az is hozzátartozik, hogy az mRNS-technológia kutatói a tudományban elért eredményeiket elmagyarázzák a közembereknek.

Mi ösztönöz egy kutatót arra, hogy a hírvivő RNS-sel foglalkozzon? A müncheni „Deutsches Museum”, a világ legnagyobb technikai múzeuma honlapjáról utólag is megtekinthető a pódiumbeszélgetés, amelynek indító kérdésére válaszolva Karikó Katalin és németországi kollégái hangsúlyozták: a tudományos munka hosszan tartó folyamat, sok kihívással kell megbirkóznia egy kutatónak.

AKI AZ MRNS-T MUNKÁRA FOGTA

A kérdés – felelet nyomán megtudtuk: az mRNS-kutatás elmúlt hat évtizedének eredményei sűrűsödnek a világon elsőként jóváhagyott SARS-CoV-2 koronavírus elleni vakcinában. A BioNTech csoport három vezetője felidézte azokat a – korábbi interjúkban is elmesélt – sztorikat, amelyekkel plasztikussá tehető a kívülálló számára: mi a szerepe a kutatói sikerben a személyes felkészültségnek, a kitartásnak, az elhivatottságnak, az ötletességnek és a véletlennek.

Karikó Katalin például megemlítette: az RNS orvosi alkalmazásának a lehetőségére először Magyarországon gondolt, de a tudomány és a technológia további fejlődése kellett ahhoz, hogy amerikai munkahelyein, a mellőzések ellenére is, végül sikerült mRNS kísérletekben alkalmazni. Az RNS által létrehozott immunreakciót vizsgálva felfedezte, hogy a szintetizált mRNS gyulladásos folyamatot indít el. Az ennek a problémának általa kínált megoldása tette lehetővé, hogy az mRNS gyógyító munkára fogható.

AKIKNEK „ERKÖLCSI KÖTELESSÉG” A SEGÍTSÉG

Hogyan használhatjuk fel immunrendszerünk mechanizmusait a rák elleni küzdelemben? Ez a kérdés izgatta az orvosházaspárt. Uğur Şahin és Özlem Türeci elmondta: az összetett betegség, a rák immunterápiáját szerették volna kifejleszteni, így került látókörükbe az mRNS. Módszereket dolgoztak ki arra, hogy az mRNS miként juttatható dendritikus sejtekbe.

A 2008-ban alapított BioNTech szerepéről, az orvospár és az amerikai egyetemi laboratóriumban dolgozó magyar biokémikus 2013-es találkozásáról is szó esett a körinterjúban. Reflektorfénybe került például, hogy a The Lancet orvosi folyóiratban 2020. január 24-én megjelent, a kínai légzőszervi fertőzés eseteit leíró cikk miként hozott fordulatot a BioNTech életében. Ekkor mondta ki Uğur Şahin, hogy cégének „morális kötelessége” hozzájárulni a gyors válaszadáshoz.

HOGYAN ÜNNEPEL A KUTATÓ?

A fejlesztések kölcsönhatása, az innovatív technológia és a különböző indíttatású kutatók együttműködése kellett ahhoz, hogy a COVID-19 elleni oltóanyagok közül a BioNTech mRNS vakcinája kapott elsőként engedélyt az alkalmazásra. Az mRNS technológia lehetővé teszi, hogy a vakcinában kódolt vírusfehérje kommunikáljon az immunrendszerrel.

Karikó Katalin és németországi kutatótársai is elmesélték: egy doboz csokis mogyoróval, illetve egy-egy csésze teával ünnepelték meg, amikor igazolták a kísérletek is, amit ők már korábban tudtak: „az mRNS-vakcina működik”.

Az mRNS technológiában rejlő lehetőség lenyűgözően megmutatkozott az új típusú koronavírus okozta pandémia megfékezésében.

SZIMBÓLUMMÁ LETT BIOREAKTOR

Milyen az mRNS-technológia jövője? Erre a kérdésre is válaszolt a három kutató.

Az emberek millióinak életét veszélyeztető kór gyógyítására kínál lehetőséget az mRNS. A jelenlegi lista az olyan fertőző betegségektől kezdve, mint a tuberkolózis vagy a HIV, az autoimmun betegségeken át a különféle rákokig terjed. De a sor a jövőben folytatható. Az mRNS-alapú gyógyszerek bevetésének határa a „csillagos ég”.

Ajándékozással zárult a panelbeszélgetés. Karikó Katalin, a Német Jövő Díjjal elismert BioNTech szenior alelnökeként egy bioreaktort adott át a német múzeumnak, amelynek több mint 28 ezer tárgyból álló gyűjteményére – a Wikipedia szerint – évente 1,5 millióan kíváncsiak. A német biotechnológiai cég adománya az a bioreaktor, amelyben a legelső mRNS-alapú oltóanyag-tétel készült.

A tudomány és a műszaki oktatás eredményeinek a közvetítését küldetésének tekintő múzeum főigazgatója, Wolfgang M. Heckl szerint ez a bioreaktor szimbólum, amely kifejezi a kutatásnak és a technológiának a modern társadalomban játszott létfontosságú szerepét.

*

A Tudomány és Technika Mesterműveinek Német Múzeumában rendezett „1E9” konferenciának „A BioNTech és az mRNS forradalom: a ’korona-vakcina’ csak a kezdet” című, angol nyelvű pódiumbeszélgetéséről készült videofelvétel utólag is megtekinthető.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: K.K., Deutsches Museum

Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorával és alumnájával kapcsolatos további információk elérhetőek az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.

Az SZTE Hírportálján Karikó Katalinnal kapcsolatban megjelent cikkek gyűjteménye itt elérhető.

Korábban írtuk: