Bezár

SZTEhírek

Jozsef_Attila_seta_nyito

József Attila emlékséta a Szegedi Tudományegyetem 25. Őszi Kulturális fesztiválján

József Attila emlékséta a Szegedi Tudományegyetem 25. Őszi Kulturális fesztiválján

2021. november 26.

Hol voltak a Szegedi Tudományegyetem meghatározó alakjának, József Attilának lakhelyei? Hol adták ki a költő verseskötetét Szegeden? Milyen néven tervezte a költő először kiadni leghíresebbé lett kötetét? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett az SZTE 25. Őszi Kulturális Fesztivál „Nem én kiáltok” című József Attila körsétán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az SZTE „440 éve az oktatás és a tudomány szolgálatában. 100 éve Szeged és a régió fejlődésért” mottó jegyében nyitotta meg centenáriumi tanévét. Ennek az ünnepnek az alkalmából emléksétán ismerhette meg József Attila szegedi tartózkodásának történetét a 25. Őszi Kulturális Fesztivál közönsége is.

A költővel közös járdát koptatva

József Attila élete és költészete számára meghatározó nyolc helyszínt követte, a túra útvonala. Szegednek sokat jelent a költő munkássága, a város büszke örök „tanára”– tudtuk meg Monostori András idegenvezetőtől.

Visszatérő vendége Monostori András Idegenvezetéseinek Czibere Valéria, aki tíz éve él Szegeden, s ezeken a sétákon ismeri meg a Tisza-parti város nevezetességeit. Nagyon nagy örömnek tartja, hogy „András ennyit foglalkozik a nevezetességekkel”. A sétákat nagyon szereti, mert folyamatosan bővítheti tudását az élvezetes mozgás közepette. Külön öröm számára, hogy az első sétán megismert Jó Éva, András kedves barátja csatlakozott az idei „Nem én kiálltok” eseményhez: igényes versmondásával egészítette ki a szervezett programot.

A séta résztvevői megismerkedhettek Juhász Gyula és József Attila mély barátságának részleteivel. Juhász Gyula levelet intézett Attilához, melyben méltatta művészetét és tehetségét. Ez akkora örömmel töltötte el a költőt, hogy az akkor bentlakásos tanítóként Kiszomboron élő József Attila válaszlevelet intézet Juhász Gyulához. „Nem értékeltem magamat annyira, hogy ennyi szeretetet érdemeljek” – fogalmazott  József Attila.

Annyira eufórikus állapotba került, hogy Kiszomborról, a levél feladását követően, elindult gyalog Szegedre Juhász Gyulához. Egy teljes napig beszélgetett a két költő és Attila annyira fellelkesült a találkozás miatt, hogy visszasétált Kiszomborig, de annyira boldog volt, hogy továbbment  Makóra, Kestner Zsolthoz. A Kestner családhoz úgy érkezett meg a költő, hogy teljesen leégett a bőre, és napokig tejföllel kellett kenegetni, hogy enyhítsék a fájdalmait, de ő mégis nagyon boldog volt – árulta el a túrán Monostori András idegenvezető.

A találkozásának és a jó érzésének emléket állított a költő, Juhász Gyulához címzett költeményével, mellyel a kedvességét szerette volna honorálni.


Nem én kiálltok

A „Nem én kiálltok” József Attila emlékséta útvonala az alábbi szegedi helyszíneket érintette: Szent István tér, Brüsszeli körút 23., Juhász Gyula utca 6., Szent Mihály utca 6., Takaréktár utca 6., Klauzál tér 9., Apáthy István utca 4., Dugonics tér 13.

A járványhelyzet miatt elmaradt költészet napját méltón megünnepelve járhatták körbe az érdeklődők az említett emlékhelyeket. Megtudtuk: az „előkelő koldusként” is ismert a költőt, barátai és pártfogói támogatták, sokszor előfordult, hogy „egy kis uzsonnát” kapott a Klauzál téren található Virág cukrászdában, leginkább csak ez volt minden eledele.

Az Apáthy István utcában működött a Koroknay József nyomdája, ami kiadta A Szépség koldusa című kötetet, Juhász Gyula előszavával. Verseit megjelentették a helyi lapok is, ahogy később fogalmazta önéletrajzában: „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam”.

 

Jozsef_Attila_seta

 

1924 októberének végén József Attila egy kötet kiadását tervezte, melynek A villámok szeretője címet adta, a Koroknay nyomda vállalta az elkészítését. Baráti támogatások, fedezték a kötete kiadásainak költségét. A nyomdában azonban ezen a címen nem vállalták, hogy kiadják írásait, így a verseskönyvet a Szeged című lap már az új, Nem én kiáltok címmel hirdette hasábjain. Ezzel a címmel jelentek meg a kötet első példányai 1924 karácsonyát követően.

A költő harmadik kötete is itt látott napvilágot, a Nincsen apám, se anyám című köteteben a nagy port kavart Tiszta szívvel című verse is helyet kapott.



 Tanítani

A József Attila emléksétát a Dugonics tér 13. száma alatt a centenáriumát ünneplő szegedi egyetem egyik „híressé lett” professzoráról,  Horger Antall József Attila azt írta: „De minden kedvemet elszegte az, hogy Horger Antal professzor, kinél magyar nyelvészetből kellett volna vizsgáznom, magához hívatott s két tanú előtt – ma is tudom a nevüket, ők már tanárok – kijelentette, hogy belőlem, míg ő megvan, soha nem lesz középiskolai tanár”.

A történet másik oldalát ismerve megtudhatták a jelenlévők, hogy Horger Antal nem bocsátotta el a költőt, hiszen engedte neki, hogy minden kurzust elvégezzen, csak magyar szakon nem kapta volna meg a tanári diplomát, azonban francia szakon diplomázhatott volna.

„Mert „olyan emberre – úgymond – ki ilyen verseket ír”, s ezzel elém tárta, a Szeged c. lap egyik példányát, „nem bízhatjuk a jövő generáció nevelését” – emlékezett József Attila önéletrajzában.

 

Jozsef_Attila_seta
Képgaléria a sétáról


A séta zárásával egy időben a Vers(ed) legyen veled programon a versvándor Tóth Péter Lóránt szavalatával folytatódott a költői életművet érintő  utazásunk….

 

 SZTEinfo – Kovács–Jerney Ádám

Fotók: K.J.Á

Korábban írtuk:

„Öt évet laktam városodban” – Radnóti Miklós emlékséta az SZTE őszi fesztiválján is

Séta a szegedi CAMPUS-ban – Az SZTE története az őszi kulturális fesztiválon

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek