Bezár

SZTEhírek

Dr._Szalai_Aniko_1_of_1

A Facebook „bírósága” és az emberi jogok – Jelenség a jogász szemével

A Facebook „bírósága” és az emberi jogok – Jelenség a jogász szemével

2021. november 25.

Sokszor felvetődik bennünk, hogy a multinacionális vállalatok, mint például a Facebook, az emberi jogokat vajon fontosnak tartják-e? Milyen előírásokat kell betartaniuk a gazdasági társaságoknak, hogy védjék az alapvető jogokat, hogy minden ember megérdemelje a megfelelő bánásmódot? Dr. Szalai Anikóval, a Szegedi Tudományegyetem ÁJTK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi tanszékének egyetemi docensével, a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetének vezetőjével beszélgettünk

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- A Facebook tekintetében a sértő kommentekért ki a felelős?

- A nemzetközi emberi jogok tekintetében vizsgálva a kérdést, a nézeteiket a cégpolitika tartalmazza. Azzal, hogy regisztrálunk a felületre, szerződéses viszonyba lépünk a céggel. A cégpolitika meghatározza, hogy milyen tartalmak kerülnek törlésre a csoport irányelveinek tiszteletben tartásával. A Facebook erre hivatkozva ellenőrizheti és törölheti azokat a bejegyzéseket, amelyek sértők ezek alapján. Olyan szintű cselekményeket értünk itt, amelyek egyértelműen annyira sértők, hogy akár büntetőjogi felelősséggel is járnak. Ilyen például a horogkereszt, és egyéb önkényuralmi jelképek használata a közösségi médiában.

Dr._Szalai_Aniko_2_of_20

- Milyen előírások léteznek arra vonatkozóan, hogy a Facebook védje az emberi jogokat?

- A gazdasági társaságok tevékenységére alapvetően a belső, nemzeti jog vonatkozik. Azonban nemzetközi iránymutatások ösztönzik a cégeket az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására akkor is, ha egy állam belső joga hiányos vagy nem megfelelően működik a jog betartatása.  Mivel iránymutatásról beszélünk, ezért kötelezni nem lehet. A 2011-es ENSZ irányelv „Az ENSZ-nek üzleti világ és emberi jogok terén megalkotott alapelvei (UNGPs)” címmel jelent meg, ami nem egy kötelező dokumentum, de segít a gazdasági társaságok emberi jogi tevékenységének munkájában. Ez az irányelv azt tisztázza, hogy az alapvető emberi jogokat ki tartatja be. Három nagy csoportra osztható: az állam, a multinacionális vállalatok, és a természetes személy. Az állam alapvető kötelezettsége, hogy a saját területein ezt betartassa, azonban itt jön a probléma, hiszen a Facebook nem helyhez kötött entitás, mint mondjuk a Tesco vagy egyéb nagyvállalat. Az állam ilyen szintű ráhatása ezért nehéz feladat.


Dr._Szalai_Aniko_7_of_20

- Ki köteles az emberi jogok védelmére, és hogyan zajlik ez a multinacionális vállalatoknál?

- Az említett három csoportból a multinacionális vállalatoknak is kötelezettsége védeni az emberi jogokat a saját területeire nézve. Azok a gazdasági társaságok, mint például a Facebook tiszteletben tartja azokat az emberi jogokat, amelyeket univerzálisan elfogadnak, és amit az ENSZ irányelvében rögzített. A vállalatok saját üzleti szabályzatukban deklarálják, hogy mit tesznek az alapvető emberi jogok védelmében. Azonban ha sérül és jogorvoslatra van szükség, akkor a 2011-es ENSZ irányelvre hivatkozva egy belső eljárásrend, egyfajta jogérvényesítő folyamat létrehozását próbálják felépíteni.


- Mi a különbség a Facebook „bírósága” és az állami bíróság között?

- Ha sérelem ér, akkor, „ahogyan a jogász mondaná” állami jogérvényesítő fórumhoz fordulok. Az ilyen fórumok felett kontroll szervek találhatóak, melyek működését törvények és egyezmények biztosítják. Az iránymutatás azt mondja ki, hogy a multinacionális vállalatok fejlesszék ki a saját jogorvoslati mechanizmusukat, eljárásrenddel, békéltető testülettel és mediációval. Különböző jogsértésekre legyenek felkészülve saját jogérvényesítő formulákkal. Azonban a „Facebook bírósága” felett nem áll kontroll szerv és működését semmi sem korlátozza, létrehozását is egy ajánlás biztosítja.

Dr._Szalai_Aniko_14_of_20


- Sérelem esetén a Facebook „bíróságához” fordulok, azonban ha ott nem érek célt, akkor ki a hivatalos, „illetékes fórum”, van-e ilyen egyáltalán?

- Az üzleti szabályozás kimondja, ha a belső mediációs folyamatban nem járunk sikerrel, akkor egy kijelölt illetékes bírósághoz tudunk fordulni. A Facebook esetében a szerződéses feltételek elfogadásával hozzájárulunk, hogy alapvetően Írország valamely illetékes bíróságánál rendezzük a jogvitákat. Ebben az esetben a felhasználó azt is vállalja, hogy a követelésre nézve ilyen esetben Írország törvényei alkalmazandók. Ez nem egy idegen gyakorlat, olyan esetben, ahol nemzetközi érintettség van, ilyen esetben egy illetékes fórum megjelölése biztosítja a jogorvoslatot. Ehhez annyi kiegészítés, hogy bizonyos esetekben az EU tagállambeli fogyasztó perelheti a Facebookot a saját nemzeti bíróságán, de csak akkor, ha egyedi igényt érvényesít magánszemély fogyasztóként. Az „átlag felhasználó” csak használni szeretné a Facebookot és a regisztráció során nem azon gondolkodni, ha baj van, akkor hova fordulhat. A lehetősége adott, hogy a felhasználó eljusson egy kijelölt bírósághoz, azonban annak a realitása csekély, hogy ez meg is valósul.

„Érdemes tudni, hogy az emberi magatartást próbálja szabályozni minden jogszabály, de ilyen változó környezetben ez kimondhatóan tarthatatlan.”

- Mit gondol az irányelv aktualitásáról, a 21. század technikai fejlődését tekintve?

- Felvetődik a kérdés, hogy a 2011-es ENSZ iránymutatás, a megjelenésekor mennyire volt aktuális. A korunk legnagyobb jogászi kihívása, hogy a 21. század technikai fejlődését le kell követni jogilag is. Olyan gyorsasággal változik a környezet, hogy csak „szaladunk utána”. Érdemes tudni, hogy az emberi magatartást próbálja szabályozni minden jogszabály, de ilyen változó környezetben ez kimondhatóan tarthatatlan. A filozófiai, morális és etikai környezetet meg kell vizsgálni és idő kell ahhoz, hogy nagy társadalmakra megalkossuk az univerzális szabályokat. Az a véleményem, hogy az univerzális szabályoknak meg kell érnie. Addig is az absztrakt szabályokat a saját életünkre kell megpróbálni alkalmazni nyugodt lelkiismerettel. Véleményem szerint, a lokális hatás fejlesztheti majd a globális vélekedést.

SZTEinfo – Kovács – Jerney Ádám

Fotók: Sahin – Tóth István

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek