Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Szerette ezeket a hecceket is csinálni” – jellemezte a Szent-Györgyi Albert viselkedéséről a korabeli „szegedi társadalmi körökben” kialakult képet egykori tanítványa és munkatársa, Straub F. Bruno. A szenvedélyes motorosról és kutatóról az SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi gyűjteményét gondozó könyvtáros, Pap Kornélia is megemlékezett minapi bejegyzésében a közösségi médiafelületen.
A kerékpár és a motor az 1930-as évek divatos, Szegeden mégis szokatlan közlekedési eszközének számított „egyetemi és társadalmi körökben”, de nem a világjáró Szent-Györgyi Albert családjában.
Kerékpárral „vizitában”
Szent-Györgyi Albertnek, „mikor Szegedre került, akkor el kellett mennie vizitelni az egyetemi tanárokhoz, az volt a társadalmi szokás. Mindenki megbotránkozott azon, hogy a Szent-Györgyi család, hárman, három biciklivel mentek el vizitelni, és ahova mentek, ott a falhoz támasztották a bicikliket. Hát ez Szegeden nem ment jó körökben. Szerette ezeket a hecceket is csinálni. Abból kiindulva, hogy őt nem érdekli, hogy ki mit hisz, hogy kellene neki viselkedni. Úgy viselkedett, ahogy ő ezt helyesnek tartotta. Csak az elavult szokások hívőit botránkoztatta meg” – idézett föl egy „kétkerekűs” anekdotát Straub F. Brunó a „Szent-Györgyi Albert négy tudós visszaemlékezésében” című interjúban, amelyet a Tiszatáj 1987/12-es száma közölt.
Szegedre érkezésekor még nem tellet motorkerékpárra, ezért „a természetnek és szabad mozgásnak” e rajongója kerékpárra pattant. 1934-ben vált motortulajdonossá.
Az egykori Szent-Györgyi-tanítvány és munkatárs, Straub F. Brunó arra is emlékezett, hogy mestere rektorként díszdoktorokat „avatott, zsakettben kijött az ünnepségről, fölült motorbiciklijére, és robogott keresztül a városon, a zsakett zsebéből kilógott a fürdőnadrágja. Sietett a Tiszára egyet fürdeni.”
Erre az emlékképre hasonlít a Marton János – Pap Kornélia: „Kihívások, küzdelmek, kalandok a tudományban és a társadalomban – Szent-Györgyi Albert Magyarországon” című könyvben olvasott sztori: „Egy alkalommal, amikor »sub auspiciis« doktoravatás volt, mint rektor zsakettben, motorkerékpáron érkezett az ünnepségre, amikor pedig távozott, a zsakettje zsebéből kikandikált a fürdőnadrágja.”
Kirándulások oldalkocsiban
„Az 1930-as években a motorkerékpározás nagy népszerűségnek örvendett, Szent-Györgyi Albert is szenvedélyes motoros volt. Járművét, amely a BSA Motor Cycles Ltd. gyártmánya volt, 1934-ben vásárolta Budapesten Urbach Lászlótól, aki a húszas évek legendás motorversenyzője volt. Ám nem csak versenyzett, de tulajdonosa volt egy műhellyel egybekötött, motorokat forgalmazó üzlethelyiségnek is. Több külföldi cég, így a BSA (Birmingham Small Arms, abban az időben Anglia vezető motorkerékpárgyára) hazai márkaképviseletét is ellátta” – írja Pap Kornélia, az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársa, a Szent-Györgyi gyűjtemény gondozója a legnagyobb közösségi médiafelületen.
 |
| 1938-ban ez az a nap, amikor Szent-Györgyi Albert oldalkocsit vásárolt motorkerékpárjához Urbach Lászlótól, majd közösen kipróbálták azt. Fotó: Fortepan / Kelemen Zsuzsa |
„Szent-Györgyi gyakran motoron ugrott át az újszegedi teniszpályákhoz, Rudolf téri (ma: Roosevelt tér) lakásától így csak néhány perc volt az út” – folytatja az SZTE Nobel-díjas rektorának jellemzését Pap Kornélia.
 |
| „Képes Vasárnap, 1937. november 7. és SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtár” – jelöli meg a fotó forrását Facebook bejegyzésében is Pap Kornélia. |
A „kétmotoros" fotó a „Mátrai M. Kir. Horthy Miklós Gyógyintézet udvarán készült, ezen Szent-Györgyi Urbach és Beznák Aladár budapesti élettan professzor (oldalkocsiban) társaságában látható. Járművükön itt is jól kivehető a BSA márkajelzés” – fűz magyarázatot az archív fényképhez Pap Kornélia, aki Marton Jánossal közösen jegyzi a „Kihívások, küzdelmek, kalandok a tudományban és a társadalomban – Szent-Györgyi Magyarországon” című kötetet, amely 2017-ben a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg.
Fél Európán át a vasparipán
„Szent-Györgyi két nap alatt (!) sajátította el Urbachtól a vezetés csínját-bínját. Ettől kezdve nem volt megállás; többször is nagyszabású, kalandos utakra vállalkozott. Fél Európát bebarangolta vasparipája nyergében, több ezer kilométert futva be – emlékeztet az SZTE egyetemi bibliotéka könyvtárosa. – A korabeli források úti célként említik például Angliát, Skóciát, Olaszországot és Spanyolországot.”
Ezzel Szent-Györgyi a magyarországi motorsport történetébe is beírta a nevét.
 |
| A kép forrása: Pesti Napló Képes Melléklet, 1937. december 19. |
„A prof”-ról kialakuló képet az egykori munkatárs, Guba Ferenc egyetemi tanár a 34 évvel ezelőtt a Tiszatájban közölt interjúban úgy összegezte, hogy Szent-Györgyiről „Köztudott, hogy pilótavizsgákat tett. Repült. Szerette a technikát. Élt vele. Motorozott, autózott. Érzéke volt ezekhez. Az új dolgokba mindig szívesen belekapcsolódott.”
SZTEinfo – Ú. I.
Fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár, Internet
