SZTE Info

weboldal_nyito_facebook_kariko_kemeny

Széchenyi-díjat kapott Karikó Katalin, az SZTE alumnája és Kemény Lajos, a Bőrgyógyászati Klinika igazgatója

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából Széchenyi-díj kitüntetést adományozott Dr. Karikó Katalin kutatóbiológusnak, az SZTE alumnájának, és Prof. Dr. Kemény Lajosnak, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatójának. 2021. március idusán a Szegedi Tudományegyetem több munkatársa is rangos kitüntetésben részesült.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Március 15-e alkalmából Áder János, Magyarország köztársasági elnöke kitüntetéseket adományozott azok számára, akik Magyarországért kivételesen értékes, példaértékű tevékenységet folytatnak pályafutásuk során. A kitüntetettek listája a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.



Széchenyi-díjas kutatók


Dr. Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a gyógyszerkutatás és -gyártás területén elért, világszerte kiemelt jelentőségű eredményei, valamint a koronavírus-világjárvány leküzdéséhez az első, klinikailag is bizonyítottan hatásos ellenszer kidolgozásával hozzájáruló, korszakalkotó munkája elismeréseként kapta a Széchenyi-díjat - áll a Magyar Közlönyben.

Dr. Karikó Katalin a területi önkormányzat döntése alapján, március 15. alkalmából a "Csongrád-Csanád megye díszpolgára" címet is elnyerte.


Prof. Dr. Kemény Lajos Batthyány-Strattmann László-díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a bőr és a mikrobák közti kommunikációban központi szerepet játszó mechanizmusok feltárása, illetve a bőrbetegségek kezelésére szolgáló, új fényterápiás eljárások kidolgozása terén elért eredményei, valamint a bőrgyógyászat és a klinikai immunológia oktatásában végzett magas színvonalú munkája elismeréseként kapta a Széchenyi-díjat - olvasható a Magyar Közlönyben.


Mesterházy Ákos Ferenc agrármérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kutatóprofesszora, a korábbi Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara Növényvédelmi Intézetének volt egyetemi magántanára Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a növénypatológia és -nemesítés területén elért kiemelkedő, nemzetközi szinten is jelentős eredményei, valamint a búzában, illetve a kukoricában felhalmozódó mikotoxin méreganyag mennyiségének csökkentését célzó védekezési stratégia kidolgozójaként végzett kimagasló színvonalú munkája elismeréseként. A Széchenyi-díjjal elismert kutató és oktató az SZTE címzetes egyetemi tanára.



A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült


Wittmann Tibor György belgyógyász, gasztroenterológus, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa a belgyógyászat és a gasztroenterológia elismert képviselőjeként folytatott kimagasló színvonalú kutatói, a szegedi betegellátás fejlesztését szolgáló szakmai, valamint a helyi szakorvosképzésben végzett oktatói munkája elismeréseként.



A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott


Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának egyetemi tanára, a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója a magyarság történetével kapcsolatos kimagasló színvonalú kutatásai, jelentős oktatói és tudományszervezői tevékenysége, valamint a nemzeti, polgári értékrendet közvetítő publikációi elismeréseként;


Hegedűs Tibor fizikus, csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumának igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézete Csillagászati Tanszékének vezetője, tiszteletbeli egyetemi docense nemzetközileg is elismert asztrofizikai kutatásai, oktatói és tudományos közéleti tevékenysége, valamint a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiára készülő magyar középiskolások felkészítésében vállalt szerepe elismeréseként;


Janáky Csaba vegyész, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense a globális környezeti problémák megoldására irányuló kutatások területén elért, nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményei, valamint oktatói és kutatásfejlesztési tevékenysége elismeréseként;


Lengyel Csaba belgyógyász, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke Szeged város és környéke lakóinak, illetve a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak és munkatársainak egészségügyi ellátása területén végzett lelkiismeretes munkája elismeréseként.



Alkotók elismerése


Kiemelkedő zeneszerzői, zenei szerkesztői, zenei rendezői, hangmérnöki tevékenysége elismeréseként Erkel Ferenc-díjban részesült: Szirtes Edina hegedűművész, az SZTE alumnája;


Kossuth-díjat kapott Lovász Irén népdalénekes, néprajzkutató, érdemes művész, a JATE BTK volt hallgatója, az SZTE alumnája.


Kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály-díjban részesült Tóth Béla szobrászművész, a szegedi egyetemi MEFESZ-emlékmű alkotója.


SZTEinfo



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.