Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Három jelentős esemény is zajlott a napokban a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének részvételével. Két konferencia és egy fotópályázat adott feladatot az Intézet munkatársainak.
„A KÍNAI NYELV NAPJA” KONFERENCIA
A Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetével együttműködve március 12-én országos, egész napos online konferenciát rendezett a kínai nyelv általános és középiskolai oktatásáról. Az Eötvös az alap- és középfokú kínai nyelvoktatás regionális bázisintézménye, itt adták át az ország második Konfuciusz Tantermét is. A 120 regisztrált résztvevővel tartott online rendezvényt köszöntötte Plesovszkiné Ujfaluczki Judit a Szegedi Tankerületi Központ igazgatója, Prof. Dr. Zakar Péter a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese és Wang Zheng kulturális tanácsos, a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségéről.
A délelőtti plenáris ülésen először Erdélyi Zsuzsanna, a budapesti Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium igazgatónője, majd Kojzek-Gulyás Anett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Kínai Tanszékének egyetemi adjunktusa tartott személyes tapasztalatokon nyugvó beszámolót. A délelőtti programban két, a Sanghaji Nemzetközi Tudományok Egyetemének (SISU-nak) kínai születésű magyar nyelvtanára, Wu Yufeng Fanni és Song Xia Boglárka magyar nyelven tartott a kínai diákok számára a magyar nyelv tanulásának legnagyobb nehézségeiről, valamint a magyar nyelvoktatásban használható magyar irodalmi művek szerepéről. A délelőtti program zárásaként Mohr Richárd, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének magyar igazgatója foglalta össze a kínai nyelvoktatás magyarországi történetét és a Konfuciusz Intézetek ebben betöltött szerepét. A konferencia délutáni programja online bemutató órákkal kezdődött. A Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola Kossuth Lajos Tagintézményének 3. és 8. osztályában, valamint a gimnáziumi tagintézmény végzős, 12. évfolyamos nyelvi csoportjában tartott kínai nyelvórákat tekinthették meg az arra regisztrált érdeklődők.
- A kínai nyelv oktatását 10 éve, pedagógiai innovációként kezdtük el. Mostanra jutottunk el odáig, hogy az elsőtől a tizenkettedik évfolyamig, tanóra keretében oktatjuk ezt a nyelvet. Látjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés, elsősorban a tanóra keretében oktatott kínai nyelvtanításra, ezért azt tervezzük, hogy kéttannyelvű osztályt is indítunk az elsősöknek 2-3 éven belül, ezzel párhuzamosan pedig a középiskolai szinten kínai nyelvi tagozatot hozunk létre - mondta el Dr. Gera Tibor, a Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, Általános Iskola főigazgatója.
A konferencia megnyitója megtekinthető ide kattintva.
MIT TUDUNK KÍNÁRÓL?
A Pécsi Tudományegyetem digitálisan megrendezett Nemzetközi Tavaszi Fesztiválja meghívására Mohr Richárd beszélt Kína digitális jelenlétéről Magyarországon.
- A hazánkban élő kínai diaszpóra és a civil szféra szemszögéből vizsgáltam meg a világ legnépesebb országának digitális jelenlétét. Az elmúlt év során mindenki digitális jelenléte megváltozott, „fekete övesek” lettünk, ha akartuk, ha nem. A kutatásomban azt vizsgáltam, hogy mi alapján alkotunk képet Kínáról, mennyiben befolyásolja ezt az internet, a Kínai állam és hogyan árnyalja ezt a képet az egyetem és a Magyarországon élő kínai diaszpóra – kezdte Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézetének magyar igazgatója. – Három fontos dolog derült ki. Egyrészt az, hogy keveset tudunk Kínáról, másrészt, hogy ennek egy része nem feltétlenül megbízható forrásból származik. A harmadik, hogy Kína komoly digitális jelenléttel bír itthon, de ez egy rétegnek szóló információ és közel sem ad teljes képet. Ennek javításában a Konfuciusz Intézetek is igyekeznek komoly szerepet vállalni. Örvendetes tény, hogy a magyar felsőoktatásban is egyre nagyobb teret kapnak a Kínával kapcsolatos kutatások – foglalta össze előadásának tartalmát röviden az igazgató.
FOTÓPÁLYÁZAT
Az előadást követően került sor a Magyar-Kínai Baráti Társaság és az SZTE Konfuciusz Intézet nagy sikerű fotóalbum pályázatának eredményhirdetésére. A „Kína most is közel” elnevezésű felhívásra 238 alkotás érkezett, amelyek fotókat és a hozzájuk tartozó történeteket tartalmazták.
 |
| Forrás: Magyar-Kínai Baráti Társaság, a fotót Szamódy Zsolt Olaf készítette |
Nem volt könnyű helyzetben a zsűri, hiszen többszörös díjnyertes képek és rendkívül találó, amatőr fotók egyaránt érkeztek. Végül az eredeti ötletek, a legszellemesebb történetek és a professzionális fotók is kerültek a legjobbak közé.
 |
| Forrás: Magyar-Kínai Baráti Társaság, a fotót Tatár Zsolt készítette |
