Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem 12 karán számtalan tudományterülettel foglalkoznak az egyetem oktatói, kutatói. Munkájuk legjavát minden évben bemutatják a Kutatók Éjszakáján. Sorozatunkban a 2020-as előadásokból válogatunk. Ezúttal Dr. Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet munkatársának előadását ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.
A Napunknál jóval nagyobb tömegű, illetve kettős rendszerekben lévő csillagok életútjának végét jelentik az univerzum legnagyobb energiájú eseményei közé tartozó, úgynevezett szupernóva-robbanások. A Szegedi Tudományegyetem asztrofizikusai - köztük az előadó - bő másfél évtizede vesznek részt nemzetközi szintű kutatásokban ebben a témában, munkájuk során a világ legmodernebb csillagászati eszközeit - köztük űrtávcsöveket is - használva. Az előadásból az érdeklődők megtudhatják, hogyan zajlik a csillagok élete és pusztulása, miért mondhatjuk, hogy csillagporból születtünk, és megtudhatják azt is, hogyan dolgoznak napjainkban a csillagászok. Dr. Szalai Tamás előadása itt tekinthető meg:
Dr. Szalai Tamás 2008-ban végzett csillagász szakon az SZTE-n, 2013-ban szerzett doktori címet. Kutatási témái a szupernóva-robbanások és a környezetükben zajló folyamatok, valamint a kettőscsillagok vizsgálata.
Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet asztrofizikusa ismerteti a szupernóva-robbanások infravörös sugárzásának felmérése terén végzett, nagy volumenű kutatómunkája eredményeit egy 2018-as stockholmi konferencián.