Miért Radnóti?
A költő apai nagyapja, Glatter Jónás, a ma Szlovákiához tartozó Gömör-Kishont vámegyében, Radnóton volt kocsmáros. A költő ettől a településtől kölcsönözte vezetéknevét. 1927-ben az Új Századok című lapban publikált először Radnóti-Glatter Miklós néven. A – Glatter nélküli – Radnóti Miklós nevet először 1929 decemberében a Kortársban megjelent kritikája aláírásaként használta.
![Radnoti_3_tiszataj_2009_005_010-013_pdf Radnoti_3_tiszataj_2009_005_010-013_pdf](/site/upload/2021/03/radnoti_3_tiszataj_2009_005_010_013_pdf_450x330.png)
Az első kötet
„Elsőkötetes szerzőként” érkezett Szegedre a 21 éves ifjú. A Kortárs Kiadó gondozásában, Budapesten, 1930 márciusának elején jelent meg első verskötete, a Pogány köszöntő.
„Hugomnak…”
Féltestvérének, Erdélyi Ágnesnek ajánlja az első kötetében megjelent versét: Sok autó jár itt – Hugomnak.
„(…) Testvérem, látod ketten vagyunk: egy apa
álma és két anya kínja sikoltoz bennünk. (…)”
![Francia_szeminarium_kirandulasa_1931_KK_j Francia_szeminarium_kirandulasa_1931_KK_j](/site/upload/2021/03/francia_szeminarium_kirandulasa_1931_kk_j_450x330.png) |
Kiránduláson a francia szakos szegedi bölcsészek. |
Miért Szeged?
1930. július végén tudta meg, hogy a „numerus clausus”, vagyis a zsidóság egyetemi felvételi arányát korlátozó, 1920. évi XXV. törvénycikk rendelkezései következtében nem a budapesti, hanem a szegedi egyetemre vették fel.
Fanni
Diákkori szerelme, Gyarmati Fanni fotójával és a Károli-féle Bibliával 1930. szeptember 11-én érkezett Szegedre az „irodalmi körökben közismert költő”, Radnóti Miklós.
![a_szegedi_bolcseszkar_anno a_szegedi_bolcseszkar_anno](/site/upload/2021/03/a_szegedi_bolcseszkar_anno_450x330.png)
Leszámoló palotából bölcsészkar
A költő 1930. szeptember 12-én iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakjára. Összesen 147 pengőt fizetett: 102 pengő beiratkozási díjat és 45 pengő egyesületi illetéket. A MÁV-tól megkapott, úgynevezett Leszámoló Palota kibővített és átalakított épületében, a Szukováthy (ma Ady) téren folytathatja működését a szegedi Ferenc József Tudományegyetem „bölcsészet-, nyelv és történettudományi kar”. Az 1930-1931. tanév évkönyve szerint 1789 hallgató – köztük 273 bölcsész – iratkozott be a szegedi egyetemre.
Professzorok
Már egyetemi beiratkozása napján felkereste a piarista paptanárt, a neves irodalomtörténészt, a költőt, Sík Sándort. Radnóti bekerült a professzor privát szemináriumába: a – privatissimum – foglalkozásokat a professzor a piarista rendházban tartotta. Oldott légkörben, tea mellett beszélgettek, gyakran sétáltak a Tisza parton. Életrajz írói szerint e kapcsolatnak döntő szerepe lehetett abban, hogy Radnóti később áttért a katolikus hitre.
Nagy hatással volt Radnótira szegedi professzorai közül Zolnai Béla irodalomtörténész, a francia kultúra kiváló ismerője is. A szegedi Széphalom folyóirat szerkesztőjeként Radnóti több versét is közölte. Ez oka lehetett annak, hogy szegedi professzorát kérte fel keresztapjának, amikor áttért a keresztény hitre.
Az első szegedi vers
A dél-alföldi táj, a Tisza és Maros ölelkezése ihlette első szegedi versét, az 1930 októberére dátumozott Zaj, estefelé címűt.
„Már a Maros füzes partjai
közt jön el hozzám a messzi
vidék! (…)”
![Jerney_haz Jerney_haz](/site/upload/2021/03/jerney_haz_450x330.png)
4 év 6 albérlet
Szegeden 4 év alatt 6 albérletben lakott az egyetemi hallgató. Első albérlete a Széchenyi tér 8. számú, úgynevezett Jerney ház I. emeleti 15. számú lakásában volt. Szobát bérelt a Valéria (ma Bartók) tér 11. 1. emelet 3-ban. Következő albérlete, a Zrínyi utca 8. szám alatti lakóház helyén ma az SZTE ÁOK Apáthy Kollégiuma áll. A Bokor utca 2. számú, úgynevezett Wolf-ház falán emléktábla is őrzi, hogy 1934 első felében itt lakott Radnóti. Aztán az egykori szegedi „mulatónegyedben”, a Bánomkert sor 7. szám alatti, úgynevezett Angyal-házban bérelt szobát. A Horthy Miklós (ma Dózsa György) utca 22. második emeleti lakásban volt az utolsó, tartósabb albérlete.
Az 5. évben, a szakvizsgák rövid időszakában a Kölcsey utca 5. és 10. szám alatt vett ki szobát
Szállásai alaprajzát is fölvázolta azokban a levelekben, amelyekben beszámolt Fanninak arról, hogyan érzi magát Szegeden.
![Radnoti_Ujmodi_pasztorok_eneke_cimlap Radnoti_Ujmodi_pasztorok_eneke_cimlap](/site/upload/2021/03/radnoti_ujmodi_pasztorok_eneke_cimlap_330x330.png)
A „növelő közösség”
Alapító tagja az 1930-ban született Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumban. Ez a szegedi fiatal alkotók és tudósok szakmai és baráti társasága lett Radnóti számára „a növelő közösség”. Részt vett a falujárásokon, kapcsolatba került a népköltészettel. Az irodalomtörténészek szerint e „MűvKoll” tagjaként ért igazi költővé. A kör tagjainak címzett költeménye, a Kortárs útlevelére szegedi éveinek egyik kulcsverse. A csoport szellemi vezetője és fő szervezője Buday György, a későbbi világhírű fametsző. A Tiszatájban megjelent visszaemlékezése szerint Radnóti csatlakozása azzal járult hozzá a mozgalom fejlődéséhez, hogy „munkánk egyetemesebb, országos és európai, a szó valódi értelmében népi és ugyanakkor nemzetközi szemléletét érezte céljának”, szemben a provinciális „szegediességgel”.
Elkoboztatott kötet
A szegedi egyetemistának Újmódi pásztorok éneke címmel 1931 márciusának végén jelent meg a második verskötete. „Vérbeli szegedi kötet ez” – mondják –, hiszen a 31 versből 19 az egyetemi városban született. Ám két hét elteltével, április 14-én a budapesti ügyészség „szemérem elleni vétség” és „vallás elleni kihágás” indokkal elkoboztatta a kötetet. Az ifjú költőt az Arckép, valamint a Pirul a naptól már az őszi bogyó című verseiért, vallásgyalázás miatt vonta perbe a budapesti törvényszék és a fővárosi ítélőtábla. Nyolc nap fogházra ítélték. Büntetését azonban – irodalomtörténész tanára, Sík Sándor közbenjárására – egy év próbaidőre felfüggesztették.
Párizs és Afrika
Nyelvtudásának a bővítése volt a célja, ezért 1931. július 3. és augusztus 30. között Párizsba ment, beiratkozott az Alliance Francaise tanfolyamára. Ezen az első franciaországi útján inspirálódott is. Nagy hatással volt rá például a párizsi Gyarmatügyi Kiállítás, ahol felfedezte Afrika művészetét. Ennek hatására írta például az Ének a négerről, aki a városba ment című versét.
A világirodalomból – többek között – Apollinaire, Cervantes, La Fontaine, Shakespeare műveit fordította magyarra Radnóti.
![Szegedi_Fiatalok_1932_2015-07-18_radnotifoto-1 Szegedi_Fiatalok_1932_2015-07-18_radnotifoto-1](/site/upload/2021/03/szegedi_fiatalok_1932_2015_07_18_radnotifoto_1_450x330.png) |
Csoportkép a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma rendezvényén. |
Őszikék és a film
Radnóti kedves költője Arany János, akitől az Őszikék hatottak rá leginkább. A korabeli filmek közül Párizsban megnézte Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan című regényének adaptációját és Clair: Párizsi háztetők alatt című filmjét.
![Szechenyi_ter_anno_Jerney_hazzal Szechenyi_ter_anno_Jerney_hazzal](/site/upload/2021/03/szechenyi_ter_anno_jerney_hazzal_450x330.png)
Előadás és felolvasás
A kortárs magyar líráról 1931 decemberében, Sík Sándor felkérésre tartott előadást.
Az új magyar költészet és irodalmi problémák címmel a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma szervezett Radnótinak programot a szegedi egyetem központi épületében, a mai Dugonics tér 13. szám alatt, a II. emeleti 3. teremben. A rendezvényről a Délmagyarország 1933. február21-i számában tudósított.
A rangos szegedi kulturális és tudományos szervezet, a Dugonics Társaság 1933. december 17-i ülésén a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma négy tagja szerepelt – adta hírül két nappal később a Délmagyarország is. Tanítványait Sík Sándor professzor úgy mutatta be, hogy „mind a négyen szoros kapcsolatban állnak és dolgoznak az egyetemmel annak az irodalomtörténeti szemináriumnak a keretei között, amelynek ő a professzor vezetője”. A tudósító szerint „Radnóti Miklós invenciózus költeményei közül olvasott fel néhányat.” A Szegedi Napló azt is megírta, hogy Radnóti „hat értékes és gondolatokban gazdag” költeményét mutatta be.
1935. szeptember 2-án a Rádióban olvasta fel néhány versét Radnóti.
![Karasz_utca_anno_ff Karasz_utca_anno_ff](/site/upload/2021/03/karasz_utca_anno_ff_450x330.png)
Menza
„(…) Drága, van már szobám, itt lakom már, de kosztom még nincs. Talán 15-én megnyílik, ha van elég jelentkező, a zsidó menza. Ma két almát ebédeltem és egy rúd csokoládét, amit Ilka néni csomagolt be. Vigyázni kell a pénzre. Most ugyan itt hagyott 100-at a nagybátyám, mert első hónap, de sok a kiadás. A szoba egy kis luk, de 25 pengő. (…)” – írta 1932. szeptember 12-én Fanninak.
A zsidó menza a MIEFHOE, azaz a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesületének a székházában, a Kárász utca 6. szám alatti épület 2. emeletén működött. „Itt étkeztek a zsidó diákok délben és este. (…)” – derül ki K. Zoltánné visszaemlékezéséből.
![Radnoti_Labadozo_szel_cimlap Radnoti_Labadozo_szel_cimlap](/site/upload/2021/03/radnoti_labadozo_szel_cimlap_330x330.png)
Teadélután
A MIEFHOE helyiségeiben minden „vasárnap öttől zenés teadélután volt. (…) Meg voltunk hívva, mert akárki nem mehetett, csak akit ismernek. (…) Ez eltartott félnyolcig, nyolcig (…). Mindig tömve volt a menza, ott találkoztam Radnótival is. (…) Radnóti mindig ott ült a zongoránál. (…) mindig olyan komoly volt” – olvastuk a kiskundorozsmai Glück Lipót Lajos lánya, K. Zoltánné visszaemlékezésében.
Gúnyvers Babitsnak
A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégium kiadásában jelent meg 1933 februárjának első napjaiban a Lábadozó szél című kötet, címlapján Dóczi György linometszetével. Radnóti új könyvéről Babits Mihály a Nyugatban közölt kritikát: „kifogásolta költői nyelvének keresettségét, erőltetett népi fordulatait”. A bírálat miatt megbántódott Radnóti két gúnyverssel állt bosszút Babitson:
„(…) Bántott az agg koszorús; fűzött
hagymából legyen koszorúja! (…)”
![Radnoti_Ujhold_cimlap Radnoti_Ujhold_cimlap](/site/upload/2021/03/radnoti_ujhold_cimlap_330x330.png)
Fametszetekkel
Az Újhold című kötete 1935 májusában jelent meg Buday György fametszeteivel, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma gondozásában. Innen emeljük ki a Vihar előtt című költeményét – március 21., a költészet világnapja alkalmából:
„Az ormon üldögélsz s térdeden néked ért
ifjú asszony alszik, mögötted szakállas
haditettek, vigyázz! kár lenne életedért
s kár világodért, mit enmagad kapartál
tíz kemény körömmel életed köré, míg
körötted körbe-körbe lengett a halál
és íme újra leng! (…)
mert takaros csata készül itt, a cifra
szél beszél felőle fennen és a felleg;
jó lesz szerelmed terítni asszonyodra.”
![Radnoti_Miklos_A_Magyar_Tudomanyos_Akademia_Konyvtaranak_kiallitasa_2009_majus_5 Radnoti_Miklos_A_Magyar_Tudomanyos_Akademia_Konyvtaranak_kiallitasa_2009_majus_5](/site/upload/2021/03/radnoti_miklos_a_magyar_tudomanyos_akademia_konyvtaranak_kiallitasa__2009_majus_5_450x330.png)
Bölcsészdoktor
„Summa cum laude” minősítéssel 1934 júliusában avatták bölcsészdoktorrá a szegedi tudományegyetemen. Radnóczi Miklós: Kaffka Margit művészi fejlődése című doktori értekezése köteles példányát az SZTE Klebelsberg Könyvtár őrzi. A dolgozatot a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma is kiadta, de Radnóti Miklós név alatt. Ezzel Radnóti „az első jelentős modern magyar női író és költő első monográfusává”, irodalomtörténésszé vált.
![radnoti_miklos_szegedi_bolcseszhallgato radnoti_miklos_szegedi_bolcseszhallgato](/site/upload/2021/03/radnoti_miklos_szegedi_bolcseszhallgato_330x330.png)
Tanár úr és műfordító
Francia szakdolgozatát 1934 nyarán fejezte be. Magyar nyelv és irodalomból, valamint francia nyelv és irodalomból 1935-ben tett szakvizsgát. 1936. szeptember 23-án és 26-án tette le az írásbeli és szóbeli pedagógiai és filozófiai vizsgáit. Ezzel befejezte szegedi egyetemi tanulmányait, magyar-francia szakos középiskolai tanári oklevelet kapott.
Vezetéknevek
1934 júniusáig eredeti nevén, Glatter Miklósként szerepelt a szegedi egyetemi nyilvántartásban. A belügyminisztérium a doktori védése idején, 1934. június 4-én kelt határozatában engedélyezte számára a Radnóczi Miklós nevet – az áltata kért Radnóti helyett. Ez a „magyarosítás” felháborította és csak a legszükségesebb esetben használta új vezetéknevét. Radnóti Miklóssá, hivatalosan, csak halála után, 1945-ben vált….
Emlékére Szegeden a Nemzeti Pantheonban Beck András szobrászművész készítette el Radnóti Miklós portréját. Mellette a Nem bírta hát – Dési Huber István emlékére című versének utolsó sorai olvashatóak:
„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, -
hordozd szivedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen.”
SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona
Archív fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár, internet.
Irodalom:
Babus Antal: Radnóti Miklós
Miklós Péter: A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben