Mérlegen Radnóti Miklós, a szegedi egyetemista 5 éve a költészet világnapja alkalmából

Miért Radnóti?

A költő apai nagyapja, Glatter Jónás, a ma Szlovákiához tartozó Gömör-Kishont vámegyében, Radnóton volt kocsmáros. A költő ettől a településtől kölcsönözte vezetéknevét. 1927-ben az Új Századok című lapban publikált először Radnóti-Glatter Miklós néven. A – Glatter nélküli – Radnóti Miklós nevet először 1929 decemberében a Kortársban megjelent kritikája aláírásaként használta.

 

Az első kötet

„Elsőkötetes szerzőként” érkezett Szegedre a 21 éves ifjú. A Kortárs Kiadó gondozásában, Budapesten, 1930 márciusának elején jelent meg első verskötete, a Pogány köszöntő.

 

„Hugomnak…”

Féltestvérének, Erdélyi Ágnesnek ajánlja az első kötetében megjelent versét: Sok autó jár itt – Hugomnak.

„(…) Testvérem, látod ketten vagyunk: egy apa

álma és két anya kínja sikoltoz bennünk. (…)”

 

Kiránduláson a francia szakos szegedi bölcsészek.

Miért Szeged?

1930. július végén tudta meg, hogy a „numerus clausus”, vagyis a zsidóság egyetemi felvételi arányát korlátozó, 1920. évi XXV. törvénycikk rendelkezései következtében nem a budapesti, hanem a szegedi egyetemre vették fel.

 

Fanni

Diákkori szerelme, Gyarmati Fanni fotójával és a Károli-féle Bibliával 1930. szeptember 11-én érkezett Szegedre az „irodalmi körökben közismert költő”, Radnóti Miklós.

 

Leszámoló palotából bölcsészkar

A költő 1930. szeptember 12-én iratkozott be a szegedi egyetem magyar-francia szakjára. Összesen 147 pengőt fizetett: 102 pengő beiratkozási díjat és 45 pengő egyesületi illetéket. A MÁV-tól megkapott, úgynevezett Leszámoló Palota kibővített és átalakított épületében, a Szukováthy (ma Ady) téren folytathatja működését a szegedi Ferenc József Tudományegyetem „bölcsészet-, nyelv és történettudományi kar”. Az 1930-1931. tanév évkönyve szerint 1789 hallgató – köztük 273 bölcsész – iratkozott be a szegedi egyetemre.

 

Professzorok

Már egyetemi beiratkozása napján felkereste a piarista paptanárt, a neves irodalomtörténészt, a költőt, Sík Sándort. Radnóti bekerült a professzor privát szemináriumába: a – privatissimum – foglalkozásokat a professzor a piarista rendházban tartotta. Oldott légkörben, tea mellett beszélgettek, gyakran sétáltak a Tisza parton. Életrajz írói szerint e kapcsolatnak döntő szerepe lehetett abban, hogy Radnóti később áttért a katolikus hitre.

Nagy hatással volt Radnótira szegedi professzorai közül Zolnai Béla irodalomtörténész, a francia kultúra kiváló ismerője is. A szegedi Széphalom folyóirat szerkesztőjeként Radnóti több versét is közölte. Ez oka lehetett annak, hogy szegedi professzorát kérte fel keresztapjának, amikor áttért a keresztény hitre.

 

Az első szegedi vers

A dél-alföldi táj, a Tisza és Maros ölelkezése ihlette első szegedi versét, az 1930 októberére dátumozott Zaj, estefelé címűt.

„Már a Maros füzes partjai

közt jön el hozzám a messzi

vidék! (…)”

 

4 év 6 albérlet

Szegeden 4 év alatt 6 albérletben lakott az egyetemi hallgató. Első albérlete a Széchenyi tér 8. számú, úgynevezett Jerney ház I. emeleti 15. számú lakásában volt. Szobát bérelt a Valéria (ma Bartók) tér 11. 1. emelet 3-ban. Következő albérlete, a Zrínyi utca 8. szám alatti lakóház helyén ma az SZTE ÁOK Apáthy Kollégiuma áll. A Bokor utca 2. számú, úgynevezett Wolf-ház falán emléktábla is őrzi, hogy 1934 első felében itt lakott Radnóti. Aztán az egykori szegedi „mulatónegyedben”, a Bánomkert sor 7. szám alatti, úgynevezett Angyal-házban bérelt szobát. A Horthy Miklós (ma Dózsa György) utca 22. második emeleti lakásban volt az utolsó, tartósabb albérlete.

Az 5. évben, a szakvizsgák rövid időszakában a Kölcsey utca 5. és 10. szám alatt vett ki szobát

Szállásai alaprajzát is fölvázolta azokban a levelekben, amelyekben beszámolt Fanninak arról, hogyan érzi magát Szegeden.

 

A „növelő közösség”

Alapító tagja az 1930-ban született Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumban. Ez a szegedi fiatal alkotók és tudósok szakmai és baráti társasága lett Radnóti számára „a növelő közösség”. Részt vett a falujárásokon, kapcsolatba került a népköltészettel. Az irodalomtörténészek szerint e „MűvKoll” tagjaként ért igazi költővé. A kör tagjainak címzett költeménye, a Kortárs útlevelére szegedi éveinek egyik kulcsverse. A csoport szellemi vezetője és fő szervezője Buday György, a későbbi világhírű fametsző. A Tiszatájban megjelent visszaemlékezése szerint Radnóti csatlakozása azzal járult hozzá a mozgalom fejlődéséhez, hogy „munkánk egyetemesebb, országos és európai, a szó valódi értelmében népi és ugyanakkor nemzetközi szemléletét érezte céljának”, szemben a provinciális „szegediességgel”.

 

Elkoboztatott kötet

A szegedi egyetemistának Újmódi pásztorok éneke címmel 1931 márciusának végén jelent meg a második verskötete. „Vérbeli szegedi kötet ez” – mondják –, hiszen a 31 versből 19 az egyetemi városban született. Ám két hét elteltével, április 14-én a budapesti ügyészség „szemérem elleni vétség” és „vallás elleni kihágás” indokkal elkoboztatta a kötetet. Az ifjú költőt az Arckép, valamint a Pirul a naptól már az őszi bogyó című verseiért, vallásgyalázás miatt vonta perbe a budapesti törvényszék és a fővárosi ítélőtábla. Nyolc nap fogházra ítélték. Büntetését azonban – irodalomtörténész tanára, Sík Sándor közbenjárására – egy év próbaidőre felfüggesztették.

 

Párizs és Afrika

Nyelvtudásának a bővítése volt a célja, ezért 1931. július 3. és augusztus 30. között Párizsba ment, beiratkozott az Alliance Francaise tanfolyamára. Ezen az első franciaországi útján inspirálódott is. Nagy hatással volt rá például a párizsi Gyarmatügyi Kiállítás, ahol felfedezte Afrika művészetét. Ennek hatására írta például az Ének a négerről, aki a városba ment című versét.

A világirodalomból – többek között – Apollinaire, Cervantes, La Fontaine, Shakespeare műveit fordította magyarra Radnóti.

Csoportkép a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma rendezvényén.

 

Őszikék és a film

Radnóti kedves költője Arany János, akitől az Őszikék hatottak rá leginkább. A korabeli filmek közül Párizsban megnézte Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan című regényének adaptációját és Clair: Párizsi háztetők alatt című filmjét.

 

Előadás és felolvasás

A kortárs magyar líráról 1931 decemberében, Sík Sándor felkérésre tartott előadást.

Az új magyar költészet és irodalmi problémák címmel a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma szervezett Radnótinak programot a szegedi egyetem központi épületében, a mai Dugonics tér 13. szám alatt, a II. emeleti 3. teremben. A rendezvényről a Délmagyarország 1933. február21-i számában tudósított.

A rangos szegedi kulturális és tudományos szervezet, a Dugonics Társaság 1933. december 17-i ülésén a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma négy tagja szerepelt – adta hírül két nappal később a Délmagyarország is. Tanítványait Sík Sándor professzor úgy mutatta be, hogy „mind a négyen szoros kapcsolatban állnak és dolgoznak az egyetemmel annak az irodalomtörténeti szemináriumnak a keretei között, amelynek ő a professzor vezetője”. A tudósító szerint „Radnóti Miklós invenciózus költeményei közül olvasott fel néhányat.” A Szegedi Napló azt is megírta, hogy Radnóti „hat értékes és gondolatokban gazdag” költeményét mutatta be.

1935. szeptember 2-án a Rádióban olvasta fel néhány versét Radnóti.

Menza

„(…) Drága, van már szobám, itt lakom már, de kosztom még nincs. Talán 15-én megnyílik, ha van elég jelentkező, a zsidó menza. Ma két almát ebédeltem és egy rúd csokoládét, amit Ilka néni csomagolt be. Vigyázni kell a pénzre. Most ugyan itt hagyott 100-at a nagybátyám, mert első hónap, de sok a kiadás. A szoba egy kis luk, de 25 pengő. (…)” – írta 1932. szeptember 12-én Fanninak.

A zsidó menza a MIEFHOE, azaz a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesületének a székházában, a Kárász utca 6. szám alatti épület 2. emeletén működött. „Itt étkeztek a zsidó diákok délben és este. (…)” – derül ki K. Zoltánné visszaemlékezéséből.

 

Teadélután

A MIEFHOE helyiségeiben minden „vasárnap öttől zenés teadélután volt. (…) Meg voltunk hívva, mert akárki nem mehetett, csak akit ismernek. (…) Ez eltartott félnyolcig, nyolcig (…). Mindig tömve volt a menza, ott találkoztam Radnótival is. (…) Radnóti mindig ott ült a zongoránál. (…) mindig olyan komoly volt” – olvastuk a kiskundorozsmai Glück Lipót Lajos lánya, K. Zoltánné visszaemlékezésében.

 

Gúnyvers Babitsnak

A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégium kiadásában jelent meg 1933 februárjának első napjaiban a Lábadozó szél című kötet, címlapján Dóczi György linometszetével. Radnóti új könyvéről Babits Mihály a Nyugatban közölt kritikát: „kifogásolta költői nyelvének keresettségét, erőltetett népi fordulatait”. A bírálat miatt megbántódott Radnóti két gúnyverssel állt bosszút Babitson:

„(…) Bántott az agg koszorús; fűzött

hagymából legyen koszorúja! (…)”

 

Fametszetekkel

Az Újhold című kötete 1935 májusában jelent meg Buday György fametszeteivel, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma gondozásában. Innen emeljük ki a Vihar előtt című költeményét – március 21., a költészet világnapja alkalmából:

„Az ormon üldögélsz s térdeden néked ért

ifjú asszony alszik, mögötted szakállas

haditettek, vigyázz! kár lenne életedért

 

s kár világodért, mit enmagad kapartál

tíz kemény körömmel életed köré, míg

körötted körbe-körbe lengett a halál

 

és íme újra leng! (…)

 

mert takaros csata készül itt, a cifra

szél beszél felőle fennen és a felleg;

jó lesz szerelmed terítni asszonyodra.”

 

Bölcsészdoktor

„Summa cum laude” minősítéssel 1934 júliusában avatták bölcsészdoktorrá a szegedi tudományegyetemen. Radnóczi Miklós: Kaffka Margit művészi fejlődése című doktori értekezése köteles példányát az SZTE Klebelsberg Könyvtár őrzi. A dolgozatot a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma is kiadta, de Radnóti Miklós név alatt. Ezzel Radnóti „az első jelentős modern magyar női író és költő első monográfusává”, irodalomtörténésszé vált.

 

Tanár úr és műfordító

Francia szakdolgozatát 1934 nyarán fejezte be. Magyar nyelv és irodalomból, valamint francia nyelv és irodalomból 1935-ben tett szakvizsgát. 1936. szeptember 23-án és 26-án tette le az írásbeli és szóbeli pedagógiai és filozófiai vizsgáit. Ezzel befejezte szegedi egyetemi tanulmányait, magyar-francia szakos középiskolai tanári oklevelet kapott.

 

Vezetéknevek

1934 júniusáig eredeti nevén, Glatter Miklósként szerepelt a szegedi egyetemi nyilvántartásban. A belügyminisztérium a doktori védése idején, 1934. június 4-én kelt határozatában engedélyezte számára a Radnóczi Miklós nevet – az áltata kért Radnóti helyett. Ez a „magyarosítás” felháborította és csak a legszükségesebb esetben használta új vezetéknevét. Radnóti Miklóssá, hivatalosan, csak halála után, 1945-ben vált….

Emlékére Szegeden a Nemzeti Pantheonban Beck András szobrászművész készítette el Radnóti Miklós portréját. Mellette a Nem bírta hát – Dési Huber István emlékére című versének utolsó sorai olvashatóak:

„Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:
ez volt a múlt, emez a vad jelen, -
hordozd szivedben. Éld e rossz világot
és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,
hogy más legyen.”

 

SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona

Archív fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár, internet.

 

Irodalom:

Babus Antal: Radnóti Miklós

Miklós Péter: A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben