Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem 12 karán számtalan tudományterülettel foglalkoznak az egyetem oktatói, kutatói. Munkájuk legjavát minden évben bemutatják a Kutatók Éjszakáján. Sorozatunkban a 2020-as előadásokból válogatunk. Az SZTE SZTE TTIK Biológiai Intézet Genetikai Tanszék munkatársa, Szabó Áron előadását ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.
Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a sejtek a bennük felhalmozódó hulladékot passzívan, minden válogatás és szabályozottság nélkül „darálják le”. Szabó Áron, az SZTE TTIK Biológiai Intézet Genetikai Tanszék munkatársa előadásából kiderül, hogy ma már jó pár, nagyon finoman szabályozott, célzott lebontási útvonalról tudunk, amelyek csak bizonyos kritikus időpontokban, életkorokban, helyzetekben távolítják el azokat a molekulákat, amelyekre éppen akkor és ott nincs szükség vagy éppen gátolnák a következő folyamatot. Az érdeklődők betekintést nyernek az autofágia, a sejt önemésztésének egyik formája és a proteaszóma, a válogatott bontás másik nagymesterének világába.
Szabó Áron a Szegedi Tudományegyetemen végzett, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SzBK) végezte doktori munkáját. 11 év Párizsban és Oxfordban végzett kutatómunka után tért haza, hogy a fehérjelebontás szerepét kutassa különböző kihívást jelentő élethelyzetekben, beleértve az idegsérülést és a neurodegenerációt. Ehhez az ecetmuslicát, mint genetikailag rendkívül hozzáférhető szervezetet használja modellként a célból, hogy jobban megértse az emberi betegségeket.
SZTEinfo
