SZTE Info

KE_video

Hogy emészti magát egy sejt? Avagy „végemben a kezdet”

A Szegedi Tudományegyetem 12 karán számtalan tudományterülettel foglalkoznak az egyetem oktatói, kutatói. Munkájuk legjavát minden évben bemutatják a Kutatók Éjszakáján. Sorozatunkban a 2020-as előadásokból válogatunk. Az SZTE SZTE TTIK Biológiai Intézet Genetikai Tanszék munkatársa, Szabó Áron előadását ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a sejtek a bennük felhalmozódó hulladékot passzívan, minden válogatás és szabályozottság nélkül „darálják le”. Szabó Áron, az SZTE TTIK Biológiai Intézet Genetikai Tanszék munkatársa előadásából kiderül, hogy ma már jó pár, nagyon finoman szabályozott, célzott lebontási útvonalról tudunk, amelyek csak bizonyos kritikus időpontokban, életkorokban, helyzetekben távolítják el azokat a molekulákat, amelyekre éppen akkor és ott nincs szükség vagy éppen gátolnák a következő folyamatot. Az érdeklődők betekintést nyernek az autofágia, a sejt önemésztésének egyik formája és a proteaszóma, a válogatott bontás másik nagymesterének világába.




Szabó Áron a Szegedi Tudományegyetemen végzett, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SzBK) végezte doktori munkáját. 11 év Párizsban és Oxfordban végzett kutatómunka után tért haza, hogy a fehérjelebontás szerepét kutassa különböző kihívást jelentő élethelyzetekben, beleértve az idegsérülést és a neurodegenerációt. Ehhez az ecetmuslicát, mint genetikailag rendkívül hozzáférhető szervezetet használja modellként a célból, hogy jobban megértse az emberi betegségeket.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.