Karikó Katalin szegedi napja a könyv és az ismeretterjesztés bűvöletében telt

Az alma matere városában, Szegeden töltött második napját Karikó Katalin az ismeretterjesztés és a könyv népszerűsítésének szentelte.

Képgaléria Karikó Katalin második szegedi napjáról

Gimnazistáknak szóló üzenetek

Életre szóló élményt jelentett a gimnazistáknak, hogy kérdezhették a világhírű kutatót, Karikó Katalint 2021. május 20-án. Az mRNS projekten dolgozó diákok bemutatójával kezdődött a rendhagyó biológia óra.

A szegedi egyetem vendégeként a városba érkező Nobel-díjasok közül nyolc korábban már tartott előadást a Szegedi Tudós Akadémiával együttműködő iskolában. A felújított udvari épület falain hatalmas tablók emlékeztettek a korábbi programokra.

Az SZTE Nobel-díjas kutatója, Szent-Györgyi Albert munkásságát bemutató tabló alatt beszélgetett Karikó Katalin a Radnóti gimnázium biológia tagozatos osztályait képviselő diákokkal.

A 9. évfolyamba járó Kámán-Gausz Bálint arra volt kíváncsi, hogy miként lehet kiválasztani azt a hírvivő RNS-t, amely pont az adott vírusvariáns ellen használható vakcinaként. Ebben a döntésben a vírus felületén található tüskefehérjének meghatározó a szerepe.

– Oldott hangulatú beszélgetés alakult ki a diákoktól előre összegyűjtött kérdések nyomán. A vakcinák készítésének módszerére, felhasználhatóságára és a tartósságára voltak kíváncsiak a gimnazisták. Karikó Katalin karriertörténete is felkeltette a fiatalok érdeklődését – összegzett a zártkörű program egyik résztvevője.

Lengyel Lili azt kérdezte, hogy az mRNS típusú oltás miért okoz erősebb immunválaszt, mint a vektor vakcina. A 10. évfolyamos diák részt vesz az SZTE tehetséggondozó programjában, az online térben már találkozott Nobel-díjas kutatóval. A pályaválasztás még távoli döntés, de úgy érzi, egyre jobban vonzza a kutatás vagy az orvoslás.

– Nincs sikertelen kísérlet – magyarázta Karikó Katalin. Ha váratlan eredményt kapunk, az is előre visz, hiszen válaszolni kell a kérdésre: Miért? A női kutatók számának alakulásáról is szó esett, mikor a tudós a saját pályaképéről beszélt.

Tapssal köszöntötte a gimnázium tanulóifjúsága a híres kutatót. Esőben, ernyő alatt hallgatták biztató szavait.

– A sikeres pályához a legfontosabb, hogy szívvel-lélekkel és örömmel dolgozzatok a célotokért – fogalmazott Karikó Katalin. Szerinte a kudarcok haszna, hogy új lehetőségeket nyitnak. – A lényeg, hogy az ember az álmait ne adja fel.

A BioNTech alelnöke elárulta, tegnap a cég elnökével beszélgetett. Mikor elmesélte neki magyarországi látogatása élményeit, akkor a német cég vezetője arra biztatta Karikó Katalint, hogy vigyen magával néhány tehetséget az ottani laboratóriumba is.

Móra erdejében

Az ismeretterjesztés, a modern múzeumpedagógia formáiba nyert bepillantást a Móra Múzeum kiállításait megtekintő Karikó Katalin. Az interaktív természettudományi tárlat mellett Móra erdejébe, vagyis a szegedi egyetem díszdoktori címét elnyert Móra Ferenc életútját bemutató különleges kiállítást is megtekintette a tudós. A látogatást követően féltucat interjút adott a világhíres kutató.

Móra Ferenc személyén kívül az is összeköti a múzeumot és a Somogyi-könyvtárat, hogy 1952-ig közös igazgatás alatt állt. Karikó Katalin szegedi kulturális kalandtúrája a bibliotéka régi könyvgyűjteményében folytatódott.

– A bútorzat is muzeális: az asztalosmester Juhász Gyula nagybátyja volt. A polcrendszer a könyvekkel együtt költözött mai helyére. Eredetileg ugyanis a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri épületében állt. Ott nyílt meg a könyvtár, Ferenc József császár avatta föl, majd a ma Móra Ferenc Múzeumnak nevezett Kultúrpalotába, onnan 1984-ben a Dóm téri modern épületbe költözött – magyarázta Hevesi Andrea könyvtáros.

Örökbefogadott könyvek

Az 1892-es, úgynevezett prágai kódex mellett két ősnyomtatványt is bemutatott Karikó Katalinnak a Somogyi-könyvtár. A kézzel készített rajzokkal díszített kiadvány ugyanúgy elbűvölte a biokémikust, mint az 1590-es kiadású Vizsolyi Biblia.

– Óriások vállán állunk – fogalmazott Hevesi Andrea, miközben Arany János: Tengeri-hántás című művének kéziratát is megmutatta. Az egyik első celeb, Jókai Mór: Mire megvénülünk című műve kézirata Amerikából, Vasváry Ödön hagyatékából.

A Somogyi-könyvtár vendégkönyvébe, Ferenc József császár neve mellé Karikó Katalin is bejegyzést tett: gratulált a nagyszerű könyvgyűjteményhez.

– Amerikában az első, amit elveszít a magyar, az a vessző a nevéből. Én nem fogom – jelentettem ki. Ezért mindig hosszú vesszőt teszek a nevem utolsó betűjére – árulta el Karikó Katalin.

Hagyomány, hogy a szegedi díszpolgárok örökbe fogadják a Somogyi-könyvtár egy vagy több kiadványát. Karikó Katalin a védőoltások magyarországi történetének korai, meghatározó időszakából származó nyomtatványok örökbefogadója lett…

Interjúkkal és közös fényképek készítésével zárult Karikó Katalin szegedi kulturális túrája.

*

Karikó Katalin az alapítása 440. évfordulóját és szegedi létének 100. jubileumát ünneplő egyetem vezetőivel találkozik 2021. május 21-én délelőtt.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Sahin-Tóth István, Ú. I.