SZTE Info

ELI_1_of_3

A világon egyedülálló lézerrel kísérletezhetnek majd az SZTE kutatói

Az ELI-ALPS Lézeres kutatóközpontban kialakított ideiglenes Covid-kórteremre nem volt szükség, mert az SZTE Járványügyi Ellátó Központja, a harmadik hullám tetőzésekor is folyamatosan és biztonsággal tudta ellátni a védekezéssel kapcsolatos egészségügyifeladatait, így ismét a lézereké lehet a főszerep a vastag betonfallal körülvett épületben. Az intézetben folyamatban van egy francia cég által fejlesztett, közel 7 milliárd forint értékű lézer berendezés installálása, amivel az SZTE kutatói – hasonlóan a külföldről érkező tudósokhoz - a világon egyedülálló kísérleteket végezhetnek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az ELI ALPS, (Extreme Light Infrastructure Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás) mágnesként vonzza a világ vezető, lézerhez kapcsolódó tudományterületek kutatóit és az érdeklődő hallgatókat. A járvány azonban az intézmény életét is alaposan megváltoztatta. Az ELI-ben található egyik terem, úgynevezett lézer célterület, több szempontból is megfelelőnek tűnt egy ideiglenes járványkórház kialakítására. Egyrészt nagyon jól elkülöníthető, másrészt a szellőztetése és a speciális légtechnikája miatt valamivel alacsonyabb a légnyomás a teremben, mint a szabadban. Emiatt a nyílásokon (ajtókon) „mindig befelé áramlik a levegő” tehát a technológiai kialakítás gátolja, hogy szennyeződés vagy akár vírusok kijussanak. Szerencsére az éles tesztelésre nem került sor, így elszállították az ágyakat, ismét a kutatóintézet használatába került a terem.


ELI_7_of_11


Az intézetben folyamatban van egy francia cég által fejlesztett, közel 7 milliárd forint értékű lézer berendezés installálása, amivel az SZTE kutatói – hasonlóan a külföldről érkező tudósokhoz - a világon egyedülálló kísérleteket végezhetnek. -  A két méter vastag betonfallal körülvett „bunker” most újra az eredeti funkciójának megfelelően, a lézerkísérleteknek adhat majd helyet. A lézernyalábot oda vezetik a szomszédos helyiségben épülő lézerrendszerből, ott történik meg a kölcsönhatás.A petawattos lézer tere olyan intenzív a fókuszban, mintha a Föld felszínére eső összes napfényt össze tudnánk gyűjteni, és egy hajszál átmérőjének megfelelő méretű foltra fókuszálni – tudtuk meg Dr. Varjú Katalintól, az ELI tudományos igazgatójától.


ELI_1_of_11


Idén év végén kezd üzemelni, a teljes kapacitást jövő nyárra éri el az ELI ALPS legnagyobb csúcsteljesítményű lézere. Akkortól kezdődhetnek majd a kísérletek is. A világ minden területéről érkező tudósok az ELI-ben, akár többféle kutatást is elvégezhetnek. Az infrastruktúra mellett a felkészült szakemberek is komoly vonzerőt jelentenek. A Szegedi Tudományegyetem már évtizedek óta a hazai lézerkutatás fellegvára. Ez döntő érv volt, amikor Szegedre került az ELI. Az egyetemhez számos szálon kapcsolódik az intézet.

- Az ELI ügyvezetője, Prof. Dr. Szabó Gábor prorektor, nemzetközileg elismert szaktekintélye a lézerkutatásnak, akinek kulcsszerepe volt a beruházás megvalósulásában. Én magam is tartok kurzusokat az SZTE-n, a hallgatóknak meg szoktam mutatni az ELI-t. Arra is volt már példa, hogy SZTE-s oktató pályázott lézeridőre, sikerrel, így az egyetemi kutatásokat is tudja szolgálni az ELI infrastruktúrája. A kezdetektől az a célunk, hogy olyan lehetőséget biztosítsunk a világ vezető tudósainak, amilyen sehol máshol nem áll rendelkezésükre. Fogadtunk már kutatókat Dél-Koreából és jelenleg is több európai csoporttal vagyunk kapcsolatban. Kínából és az Amerikai Egyesült Államokból is kaptunk már felkérést, hogy osszuk meg tapasztalatainkat az intézménnyel kapcsolatban. Világszínvonalat és kuriózumot képvisel az ELI a lézerkutatásban, amit a szóban forgó lézer is megerősít. 2023-ra 9 lézerünk lesz, mindegyik több célterülettel, ami teljesen egyedülálló infrastruktúra a világon – zárta gondolatait Dr. Varjú Katalin.


ELI_11_of_11


A Szegedi Tudományegyetem több területen is kiválósági centrumokat hoz létre. Ezt a törekvést az ELI nagyban segítheti a lézerekkel végrehajtható kísérletek tekintetében. A nemzetköziség már eleve egy alappillére a létesítménynek, jelenlegi munkavállalói 18 országból származnak. Felhasználói kutatócsoportokat külföldről eddig számos országból fogadtak köztük Svájcból, Németországból, Dél-Koreából, Franciaországból, Görögországból, Izraelből, és több hazai kutatócsoport is végzett itt kísérletet. A lézerek francia, német és litván cégek fejlesztései, további kutatási berendezéseket olasz, görög, svéd, német, francia, brit és magyar partnerek terveztek.


SZTEinfo - Lévai Ferenc

Fotó: Sahin-Tóth István

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. október 11.

Ot_evet_laktam_varosodban_nyito

Hol tanult és hol lakott Radnóti Miklós szegedi egyetemistaként? Mely versei kötődnek Szegedhez? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett az SZTE 25. Őszi Kulturális Fesztivál Radnóti emléksétáján. A program az alábbi „útmutatás” alapján megismételhető.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.