SZTE Info

jelbeszed_nyito

SZTE kutatás hallássérült fiatalokkal, társadalmi beilleszkedésük megkönnyítéséért

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpontjának munkatársai a hallássérült fiatalok felnőtt életbe való beilleszkedését segítik legújabb közösségi kutatásukkal.  A 3 éves folyamat során kutatói készségekkel, kapcsolati hálóval és kutatási tapasztalattal gazdagodhatnak a résztvevők. Az SZTE diákjai számára demonstrátori pozíciót, szakdolgozati és OTDK témát is jelenthet a „Közös Jelek Valóságlabor”, ahová még várják a jelentkezőket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Közös Jelek Valóságlabor, egy szegedi, hallássérült fiatalokkal megvalósuló közösségi-részvételi kutatás. A 15 és 29 év közötti fiatalokkal együttműködő projekt része egy nagyobb, nemzetközi együttműködésben megvalósuló tudományos pályázatnak, a YouCount Horizont 2020-as projektnek. A szegedi esettanulmány a Környezeti Társadalomkutatók (ESSRG) és az SZTE GTK Kutatóközpont együttműködésében jön létre. Jelenleg a toborzás és előkészítés fázisában tart az esettanulmány és még mindig jelentkezhetnek siket és hallássérült fiatalok a kutatócsoportba.


 A Szegedi Tudományegyetem több szempontból is érintett, hiszen a megvalósulás helyszíne Szeged és a Gazdaságtudományi Kar, amelynek kutatói vezetik a hallássérült fiatalokkal zajló kutatást és emellett SZTE-s diákok is tagjai a kutatócsoportnak. A projekt részleteit Dr. Mihók Barbara, az SZTE GTK Kutatóközpont tudományos munkatársa ismertette.


- A cél, hogy a 15-29 év közötti hallássérült fiatalok társadalmi befogadását elősegítsük. Mindezt egy részvételi kutatás keretében, úgynevezett közösségi vagy civil tudomány módszerével. Ez azt jelenti, hogy maguk az érintettek alakítják ki azt, hogy a kutatás vezetőinek segítségével milyen területen szeretnének előrelépni, mi az, amiben a változás szükséges az érvényesülésükhöz, jóllétükhöz. Ők találják ki, hogyan tudják megmutatni azt, hogy milyen hallássérült fiatalként készülni a teljes felnőtt életre; hogyan élik meg a társadalmi befogadást vagy éppen kirekesztést. Általuk fogalmazódik meg a kutatás fókusza, a témája és még a módszertant is közösen alakítjuk ki – tudtuk meg az ökológustól.


MIHOK_BARBARA


A hátrányos helyzetű fiatalok jelentős részét, az egész világon veszélyezteti a társadalmi kirekesztés. Sürgető szükség van arra, hogy a közös tudásteremtés jegyében e fiatalok számára és velük együtt olyan lehetőségeket teremtsenek, ahol láthatóvá tehetik saját igényeiket, szükségleteiket a teljesértékű felnőtt „jó élet” kialakításához.


- A kutatáshoz csatlakozók többsége siket vagy hallássérült, de jelentkeztek olyan fiatalok is, akiket érdekel ugyan a téma, de személyesen nem érintettek. Egy részük az SZTE Életvezetési Központban értesült a kutatásról. Nagyon szeretnénk bevonni még olyan fiatalokat, középiskolásokat, egyetemi diákokat, alumnikat, akik érintettek, de eddig nem tudtak a lehetőségről, és ezért nem jelentkeztek. A program során a résztvevők is kutatási tudásra tesznek szert. A folyamat első részében kutatásmódszertani tréninget, képzést tartunk a jelentkezőknek, hogy a későbbiekben ők maguk tudják alakítani a megfigyelést. Ez is olyan hasznos tudás, ami miatt érdemes csatlakozni, de emellett egyéb hasznos tapasztalatra is szert tehetnek, akik velünk tartanak és még a kapcsolati hálójukat is fejleszthetik – mondta el Dr. Juhász Judit, az SZTE GTK kutatóközpont tudományos segédmunkatársa, az ESSRG vendégkutatója.


Juhasz_Judit


A jelentkezők valóban aktív részesei lesznek a programnak, különböző kompetenciákat szerezhetnek egy nemzetközi projektben és az önéletrajzukban is jól mutathat a „közösségi kutatói” tapasztalat. Az SZTE diákjai számára fennáll a lehetőség, hogy szeptembertől akár demonstrátori pozícióban is csatlakozzanak a kutatáshoz, szakdolgozati vagy Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat témájának is kiváló lehet az esettanulmány. Ha valaki ilyen módon kapcsolódik, a GTK kutatói témavezetői segítséget is nyújtanak számára.


A vizsgálat céljait Dr. Gébert Judit, az SZTE GTK Kutatóközpont adjunktusa fogalmazta meg.


- A harmadik év végére bizalmi és erőforrás közösség is kialakulhat, valamint létrejöhet a külvilággal is az az összeköttetés, ami a gyakorlati változásokat előmozdíthatja. Ez lehet egy munkaerőpiacra való kilépés, de akár a szubjektív jóllét alakítása vagy a családalapítás is. Jó lenne, ha létrejönne Szegeden egy olyan hálózat vagy szervezet, amelynek az érintett fiatalok is a részesei és ők a valódi döntéshozók is, akik az érdemi változásokért tudnak tenni a gyakorlatban is. Az így kialakuló közösség segítségével és hatására új lehetőségek generálódhatnak a fiatalok számára. Ennek a platformja lesz a „Living Lab” (Közös Jelek Valóságlabor), amelybe szegedi szervezeteket integrálunk és közvetítjük a kutatócsoport eredményeit. Ezzel indul el a kommunikáció, ami a siker kulcsa – mondta el Gébert Judit, aki a jelenlegi kutatás előzményeként is felfogható vizsgálat vezetője volt, amely középiskolásokra fókuszált.


A kutatás vezetőinek is folyamatos tanulást jelent a hároméves folyamat, amely során közelebb kerülhetnek annak megértéséhez, milyen hallássérültként élni a világban.


A Szegedi Tudományegyetemen a társadalmi felelősségvállalás mindig fontos misszió volt. Több mint 10 éve párhuzamosan zajlanak különböző kezdeményezések, amelyek a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek igényeit vizsgálják. Például Juhász Judit, aki a GTK Esélyegyenlőségi Bizottságának is az elnöke, hosszú ideje koordinálja a „Közösségi önkéntesség” karközi együttműködést, amelynek során az egyetem diákjai helyi civil szervezeteknél végeznek önkéntességet az oktatók mentorálása mellett. A Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont tudományos erőforrásainak hasznosításában a gazdaság meghatározó szereplői mellett, a civil társadalomra és a marginalizált csoportok helyzetének javítására is komoly figyelmet fordít.


gtk_kutatonok_web


Jelentkezés és bővebb információ a szegedi projekt vezetőjétől, Dr. Mihók Barbarától kérhető: mihok.barbara@essrg.hu .


A YouCount (Empowering Youth And Cocreating Social Innovations And Policymaking Through Youth-Focused Citizen Social Science, H2020 SwafS-27-2020 RIA projekt, No. 101005931) projekt szegedi esettanulmánya az ESSRG és az SZTE GTK Kutatóközpont együttműködésében valósul meg.


SZTEinfo - Lévai Ferenc

Fotó: SZTE GTK, Sahin-Tóth István


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. október 11.

Ot_evet_laktam_varosodban_nyito

Hol tanult és hol lakott Radnóti Miklós szegedi egyetemistaként? Mely versei kötődnek Szegedhez? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett az SZTE 25. Őszi Kulturális Fesztivál Radnóti emléksétáján. A program az alábbi „útmutatás” alapján megismételhető.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.