SZTE Info

borito

Kihívások, technikai megoldások és kutatómunka az SZTE TTIK Fizika Intézetében

Miért jó fizikusnak lenni? „Mert számos más tudományterülethez kapcsolódik az itteni kutatómunka” – válaszolt a kérdésre Nagy Eszter, az SZTE egyik legnagyobb egysége, a Természettudományi és Informatikai Kar PhD-hallgatója, aki bemutatta, hogy az SZTE TTIK Fizika Intézetében az egyetemi hallgatók hogyan kapcsolódhatnak be a projektekbe. A legnagyobb videomegosztó portálról indulva kukkantsunk be együtt az Intézet laboratóriumaiba!


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Izgalmas kihívások és technikai problémák megoldása tartja lázban az SZTE TTIK Fizika Intézetéhez kapcsolódó kutatókat és egyetemistákat. „Több évtizede meghatározó szerepe van a kutatómunkának” – mondta Dr. Hopp Béla professzor. Az SZTE TTIK Fizikai Intézet vezetője szerint, a munkaerőpiacon is jól alkalmazható tudást és tapasztalatot biztosítanak a hallgatóknak.


A fizika, vagyis az anyaggal és mozgásával, illetve téren és időn át történő viselkedésével, valamint a vele kapcsolatos elgondolásokkal – mint az energia és az erő – foglalkozó természettudomány iránt érdeklődő fiatalok a szegedi egyetemen öt szak közül választhatnak.


Várják a jelentkezőket az SZTE TTIK fizika alap-, és a fizika mesterszakra, továbbá a csillagász mesterszakra, az osztatlan fizikatanári szakpárokra, és a rövid ciklusú fizikatanári szakpárra is. Az érdeklődők bármelyik természetfizikus pálya estén meghatározó élményekkel és tapasztalatokkal járó kutatómunkát végezhetnek. Erre például az SZTE TTIK Fizikai Intézet öt laboratóriuma is lehetőséget ad.


Advanced Optical Imaging kutatócsoport


A mikroszkópia tudományába avat be az SZTE TTIK Fizikai Intézet Advanced Optical Imaging (AdOptlm) Kutatócsoport munkáját bemutató videó. Kiderül: itt elsősorban biológiai minták nagy térbeli feloldásaival foglalkoznak a kutatók. A laboratórium legfontosabb eszköze a mikroszkóp. A különböző mikroszkópokat biológusok, orvosok, fizikusok használják kutatómunkájukhoz. A laborban a biológiai mintákat készítik elő a vizsgálatokra. Ez összehangolt fizikai, informatikai, és biológiai kutatómunkát kíván meg. A feladatok elvégzésébe a fizika szakos hallgatókon kívül biológia és matematika szakos egyetemisták is bekapcsolódhatnak.


Fény-Anyag Kölcsönhatási kutatócsoport


A lézeranyag kölcsönhatás jelenségeket vizsgálják az SZTE TTIK Fizikai Intézet Fény-Anyag Kölcsönhatási Kutatócsoportjában. Ez azt jelenti, hogy különböző típusú, paraméterű lézerekkel anyagokat sugároznak be, a lejátszódó folyamatokat pedig megvizsgálják. Az utóbbi években a kutatások előterébe a lézerek orvosi alkalmazása került. A laborban csak a folyamatok fizikai részével foglalkoznak, de a biológiai részét is ismerni kell, mivel orvosokkal kell együttműködni. Ezért is jó fizikusnak lenni – mondják a hallgatók –, mert lehetőség nyílik arra, hogy más tudományterületekkel együtt dolgozzanak a projekteken.

 

Fotóakusztikus kutatócsoport


Járműipari fejlesztésekkel, környezetvédelemmel és mérőműszerek fejlesztésével foglalkoznak az SZTE TTIK Fizikai Intézet Fotóakusztikus Kutatócsoport laboratóriumában. Európai Uniós projekt segítségével fotóakusztikus elveken alapuló valós idejű gázelemző műszert és berendezést hoztak létre. Az elmúlt húsz évben létrejött egy olyan fotóakusztikus eszközpark és tudásbázis, melynek segítségével a tudomány nemzetközi élvonalába tartozó kutatásokat tudnak végezni a laborban. A fejlesztések a környezetmonitorozás, a klímakutatás, és az orvostudomány területét erősítik.


TeWaTi Laboratórium


Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéken található a TeWaTi Laboratórium és hELIos Femtoszekundumos Lézerlaboratórium és Kutatócsoport, ahol1998 óta dolgoznak különböző fejlesztéseken. Nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok előállításával, vizsgálatával és különböző kísérletekben való alkalmazásával foglalkoznak itt a kutatók. Húsz évvel ezelőtt Közép-Kelet-Európában először itt létesült terawatt csúcsteljesítményű lézerrendszer. A labor profilját a nagyon rövid lézerimpulzusok előállítása és használata képezi a különböző kísérletekhez. A hallgatók és a fiatal kutatók Magyarországon egyedülálló laborinfrastruktúra és eszközpark segítségével sajátíthatják el az ismereteket. A projektekhez minden részébe lehet csatlakozni, kísérleti vagy akár elméleti oldalról is.


Nano-és Mikromegmunkálás kutatócsoport


Két területre – az elektromos eljárásokkal történő nanorészecske előállításra, illetve a lézeres anyagmegmunkálásra – fókuszál az SZTE TTIK Fizikai Intézet Nano- és Mikromegmunkálás (NaMiLab) Kutatócsoport. A munkát bemutató videó is igazolja: a kutatócsoport több évtizedes múltra tekintő tapasztalattal rendelkezik a lézeres anyagmegmunkálás területén. A laborban – többek között – lézeres hegesztéssel, forrasztással, fúrással és vágással foglalkoznak. A feladat az anyagi rendszerek átalakításából és megmunkálásából áll.

SZTEinfo – Mátó Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. október 11.

Ot_evet_laktam_varosodban_nyito

Hol tanult és hol lakott Radnóti Miklós szegedi egyetemistaként? Mely versei kötődnek Szegedhez? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett az SZTE 25. Őszi Kulturális Fesztivál Radnóti emléksétáján. A program az alábbi „útmutatás” alapján megismételhető.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.