Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az egész világon egyedülálló az a műtéti eljárás, amely a tüdőbetegek ellátását segíti az SZTE Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályán. A Dr. Furák József és Dr. Szabó Zsolt által kidolgozott módszer egy, már korábbról ismert és alkalmazott, gépi lélegeztetésen alapuló, illetve egy viszonylag új, a beteg spontán légzésével történő műtéti technikák ötvözete. Az új eljárás eddig már közel 80 ember életminőségén javított.
A forradalmi eljárást Dr. Furák József, az SZTE Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályának vezetője, az SZTE egyetemi docense és Dr. Szabó Zsolt, aneszteziológus dolgozta ki. Ennek során a betegek izomműködése nincs kikapcsolva, a légzést műtét közben nem lélegeztetőgép szabályozza és végzi, a betegek a légcsőbe helyezett tubuson át képesek spontán lélegezni. A technika kulcslépése a köhögési inger kikapcsolása a vágus ideg érzéstelenítésével. Ezt az új eljárást nem csak tüdőrákos betegeknél lehet alkalmazni, hanem minden olyan nem túlsúlyos betegnél, akinél tüdőműtétet végeznek.
Az SZTE Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályának vezetője elmondta: a széles körben alkalmazott, gépi lélegeztetéses tüdőműtétek évtizedek óta úgy zajlanak, hogy az operált tüdőt kikapcsolják a légcseréből, így az ellenoldali, működő tüdőn a lélegeztetőgép végzi a ventilációt. Ám ez a módszer jelentős károsodást okoz a tüdő szerkezetében, lényegesen rontja az immunválaszt, illetve gyulladásos válaszreakciókat indít el a szervezetben. Ezeket a komoly károsodásokat és az ezzel járó szövődményeket, valamint a lassabb műtét utáni felépülést szerették volna régóta elkerülni vagy legalább csökkenteni a szakértők. Erre kiválóan alkalmas lenne a spontán légzéses tüdőműtét, amit ugyan az SZTE Sebészeti Klinika Mellkassebészeti Osztályán évek óta sikerrel alkalmaznak, de az eljárás széleskörű elterjedését és rutinná válását akadályozta az a tény, hogy a műtét közben az esetlegesen szükségessé váló légútbiztosítás, azaz az intubálás csak nehezen és hosszabb idő alatt végezhető el.
 |
| A műtéten készült képek a fenti képre kattintva érhetők el. |
„Látva az előbb említett műtéttechnikák előnyeit és hátrányait, az új eljárásunknál kombináltuk az előnyöket: a spontán légzést a légútba helyezett tubussal biztosítottuk. Így teljesen megszüntettük vagy lényegesen csökkentettük a hátrányokat, a spontán légzéses műtétek még biztonságosabbá váltak, és az eljárás alá vonható betegek köre is bővülhetett” – hangsúlyozta Dr. Furák József. Az SZTE Sebészeti Klinika, Mellkassebészeti Osztályának vezetője szerint az eljárás hamarosan elterjedhet: miután négy évvel ezelőtt bevezették a hagyományos, intubálás nélküli spontán légzés mellett végzett műtéti technikát, Európa több országából – többek között Olaszországból, Csehországból és Franciaországból – olyan orvosok látogattak el Szegedre, akik szerették volna megtanulni a módszert. Az SZTE docense úgy tudja, a szakemberek ma is használják a Szegeden tanultakat, és azt reméli, ezt az újabb egyedülálló, biztonságos és hatékony eljárást is elsajátítják majd tőlük.
A szakértő hisz abban, hogy az új módszer segítségével több tüdődaganat-műtétén átesett beteg túlélési esélye javulhat, hiszen a spontán légzés segítségével végzett műtétek nem károsítják – vagy legalábbis nem akkora mértékben – azokat a sejteket, amelyek az immunterápiás kezelés alapjait képezik. Ennek köszönhetően a betegek a műtét utáni más típusú onkológiai kezelést is jobban tolerálják.
SZTEinfo
