Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport különböző kutatócsoportjai egy 5 éves projekt során dolgoztak együtt. Az eredmény: az ipar számára is hasznosítható, környezetbarát technológiák megalapozása, animációs oktatóanyagok és új, kutatást segítő műszerek.
Újfajta energiatárolási módszerek és speciális érzékelők megalkotására is alkalmasak lehetnek azok az összetett funkcionális anyagok, amelynek az előállításán dolgoztak a Szegedi Tudományegyetem kutatói, egy most lezárult projektben. A 2016 és 2021 közötti időszakban zajló projekt során az egyetem kutatási infrastruktúráját is fejlesztették.
KÖZVETLENÜL AZ IPAR SZÁMÁRA
2021. június 29-én, kedden, az SZTE Rektori Hivatal dísztermében tartották a GINOP -2.3.2-15-2016-00013 „Funkcionális felületeken alapuló intelligens anyagok – az előállítástól az alkalmazásokig” projekt ünnepélyes projektátadó rendezvényét. Az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport kutatási projektje során teljesen új megközelítésben vizsgálták az összetett nanoszerkezeteket. A kutatás, amely az ipar számára releváns funkcionális anyagokat eredményezhet, a Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 791,03 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült.
Az SZTE-n dolgozó kutatócsoportok projektjének fő kutatási kérdése az volt, hogy miként befolyásolja a méret, alak és felületi csoportok jellege a felületi elektrontranszfert nanoszerkezetű rendszereknél. Ennek megválaszolására modellfolyamatokat vizsgáltak a heterogén katalízis, fotokatalízis, elektrokatalízis, szenzorika területén. Az így kapott eredmények összehasonlító elemzése lehetővé teszi a jelenségkör mélyebb megértését, és így új funkcionális anyagok tervezését és kiaknázását, iparilag is releváns folyamatokban.
FÓKUSZBAN A KÖRNYEZETBARÁT TECHNOLÓGIA
Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője elmondta: a közös gondolkodás eredményeképpen létrejött interdiszciplináris kutatási program különböző funkcionális összetett anyagok racionálisan tervezett szintézisét és modellreakciókban mutatott alkalmazását vizsgálta olyan kurrens tématerületeken, mint a megújuló energiaforrások kiaknázása és tárolása, valamint a környezeti szennyezők detektálása és ártalmatlanítása.
A projekt szakmai vezetője, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese a sajtótájékoztatón azt is kiemelte, hogy az alapgondolat az volt, hogy a különböző területeken dolgozó csoportokat egy közös platformra hozzák, ezáltal segítve a hatékonyságot és a különböző nézőpontokból való vizsgálódást is.
A sajtótájékoztatón felszólalt Dr. Janáky Csaba, az egyik alprojekt vezető kutatója is, aki hangsúlyozta: a munka során beigazolódott, hogy mind energetikai, mind szenzorikai alkalmazásokban előnyt élvezhetnek az olyan összetett anyagok, amelyek egyes komponensei egy-egy meghatározott funkcióért felelősek. Ezek az új, intelligens anyagok például a napenergia-tárolási folyamatokban az eddigieknél hatékonyabban alkalmazhatók. Janáky Csaba kitért arra is, hogy a kutatás során cél volt, az eddigieknél hatékonyabb és közérthetőbb kommunikáció is. Ezt egyrészt látványos szemléltető ábrákkal érték el, másrészt készültek animációs anyagok is, amiket két területen is használhatnak. Ezeket a kutatók konferenciákon a prezentációjuk alátámasztására is alkalmazhatják, de a szélesebb közvélemény számára is elérhetőek lesznek és érthetővé teszik a kutatások tárgyát és eredményeit.
PUBLIKÁCIÓK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS ÚJ KUTATÁSI ESZKÖZÖK
A 2016. október 1. – 2021. június 30. között megvalósult projektben összesen hét, az anyagtudományi és felületi jelenségek vizsgálatában már komoly nemzetközi elismertséggel rendelkező kutatócsoport vett részt. A kutatás eredményeinek bemutatásaként több mint 75 kiemelkedő minőségű publikáció jelent meg, 24 nemzetközi és 10 hazai együttműködés indult el, vagy erősödött meg. 24 PhD hallgató szerezte meg doktori fokozatát, míg több mint 30 kutató-fejlesztő dolgozott a projekten, ami országos szinten is kiemelkedő.
A projektnek köszönhetően számos hiánypótló eszközt beszerzett a Szegedi Tudományegyetem: ionkromatográfot, pásztázó elektronmikroszkópot, Raman mikroszkópot és egy nemzetközi szinten is kiemelkedő, egyedi felületi fotofeszültség- spektroszkópiás berendezést.
SZTEinfo
Fotó:Bobkó Anna
