Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A világ legkisebb elektróda nélküli pacemakerét a vidéki centrumok közül elsőként az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika Elektrofiziológiai Részlegében ültették be tavaly decemberben. A műtétet végző dr. Vámos Máté adjunktus szerint az egyelőre kizárólag egyedi esetekben beültethető, drága miniatűr eszközhöz a tervek szerint 2021-től már több arra alkalmas beteg hozzájuthat.
A vidéki kardiológiai centrumok közül elsőként a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZTE SZAKK) Belgyógyászati Klinika Elektrofiziológiai Részlegében végezték el 2020 decemberében a világ legkisebb elektróda nélküli pacemakerének beültetését. – Büszkék vagyunk rá, hogy a legmodernebb csúcstechnológiát képviselő szívritmus-szabályozót indokolt esetben már Szegeden is tudjuk biztosítani – fejezte ki örömét a műtétet végző dr. Vámos Máté. Az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika Elektrofiziológiai Részleg adjunktusa elmondta, hogy a mostani implantáció technikája jelentősen eltért a hagyományos pacemaker beültetésektől. A hagyományos eljárásnál a behelyezést sebészi úton végzik el, a bőr alatt egy kis „zsebet” hoznak létre, ebbe helyezik a készüléket, ami a szívbe úsztatott elektródákkal működik. Az új eszköznél pedig az elektróda nélküli, kapszula méretű műszert folyamatos röntgen átvilágítás mellett a beteg comb vénáján keresztül bevezetett nagyobb katéterrel egyenesen a szív jobb kamrájába úsztatják.
A kardiokapszula esztétikailag is kedvezőbb
A hagyományos pacemaker rendszerek is biztonságosak, mégis előfordulhat, hogy a szívbe vezetett elektródák idővel eltörhetnek vagy befertőződhetnek, a „zsebnél” is kialakulhatnak fertőzések. A vezeték nélküli pacemakereket e probléma kiküszöbölésére fejlesztették ki: a világon elsőként 2012-ben az USA-ban, 2014-ben pedig Kelet-Közép Európában elsőként a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórházának Kardiológiai Osztályán ültették be a miniatűr, közel 2 gramm tömegű műszert. A készülék előnye, hogy nem kerül a szívbe elektróda és a vállgödörbe pacemaker telep, ezzel is minimalizálva a testbe juttatott idegen anyagok gyulladáskeltő szövődményeinek lehetőségét. Emellett esztétikailag is kedvezőbb, hiszen nem lesz sebhely a mellkason, és nem dudorodik ki a készülék a bőr alatt. A beavatkozást követően pedig csupán 2 cm-es heg maradhat vissza a combhajlatban.
Életmentő műtét
A szegedi műtétet végző adjunktus elárulta, hogy egy olyan beteg kapta meg az elektróda nélküli szívritmus-szabályozót, akiben nemcsak a hagyományos pacemaker vezetéke fertőződött be, hanem a teljes felső vénás rendszere elzáródott. Emiatt már nem lehetett újabb hagyományos pacemakert beültetni a szervezetébe. További rizikót jelentett, hogy egy művese kezelésben részesülő páciensről volt szó, akinek a véráramába a rendszeres dialízis alkalmával könnyebben bejuthatnak a kórokozók. A beültetés előtt egy úgynevezett komplex extrakciós műtét keretében dr. Sághy László részlegvezető egyetemi adjunktus és dr. Benák Attila klinikai orvos eltávolította a korábban beültetett, de elfertőződött pacemaker rendszert. A beteg szíve pacemaker nélkül megállt volna, viszont ha nem távolítják el a befertőződött rendszert, akkor szívbelhártya gyulladásban veszíti el az életét. (A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika Elektrofiziológiai Részlege az ország egyik legnagyobb extrakciós centruma, kiemelkedően magas számban végeznek ilyen műtéteket.)
Új lehetőség a betegek számára
– Magyarországon jelenleg ilyen drót nélküli kardiokapszulát kizárólag egyedi méltányossági finanszírozás alapján lehet beültetni. A mostani eset ilyen volt, ezért kapta meg a páciens a hagyományos transzvénás rendszerekhez képest jóval költségesebb, több millió forint értékű pacemakert – hangsúlyozta dr. Vámos Máté, aki – mint a Magyar Kardiológusok Társasága Arrhythmia és Pacemaker munkacsoportjának vezetőségi tagja – arról számolt be, hogy reményeik szerint még ebben az évben Szegeden is több ilyen beavatkozást el tudnak majd végezni.
– A tervek szerint ugyanis 2021-től a NEAK az egyedi méltányossági finanszírozás keretéből áthelyezi az egyedi finanszírozású eszközök keretébe a drótnélküli szívritmus-szabályozó felhasználhatóságát. Ezzel új lehetőség nyílik meg a beültetésre alkalmas betegek előtt – fogalmazott az adjunktus, aki elmondta, hogy Magyarországon közel 40 ezren élnek pacemakerrel, Szegeden pedig évente közel 500-600 hagyományos pacemaker beültetést végeznek el. Ez a hagyományos szívritmus-szabályozókhoz képest tized akkora méretű elektróda nélküli eszköz beültetés mérföldkő az intézmény történetében, a miniatűr műszer a világ legmagasabb színvonalú pacemaker technológiáját képviseli.
SZTEinfo – Lévay Gizella
