Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A szegedi egyetemi füvészkert jóval több, mint egy szép nagy kert sok növénnyel: az intézményben komoly szakmai munka folyik. Kutatóhely is, ahol növényfajokat szaporítanak, telepítenek. Az SZTE Füvészkertben a 2000-es évek eleje óta folynak természetvédelmi vonatkozású kutatások, a füvészkert szakemberei több nemzeti parkunk munkatársaival dolgoznak együtt fajmentésben, fajszaporításban. Most többek között löszpuszta-gyepek helyreállításán dolgoznak.
Az SZTE Füvészkertben a kényszerű bezárás miatt sem áll meg az élet: a füvészkert munkatársai most is több kutatási projektben vesznek részt. Így például a Körös-Maros Nemzeti Park löszpuszta-gyepeinek helyreállításában is, méghozzá karakter/specialista növényfajok szaporításával, telepítésével. Ez a projekt 2017-ben kezdődött, lényege pedig, hogy a nemzeti park területén lévő ritka, veszélyeztetett, illetve védett növényfajokat szaporítják és telepítik vissza.
Az SZTE Füvészkert munkatársai a terepmunkát végezték: ők gyűjtötték be 83 löszgyepen élő növényfaj szaporítóképleteit.
– A begyűjtött szaporítóképletek, szaknyelven propagulumok egy részét magszórással juttatjuk ki a regenerációra kijelölt területekre, más fajok esetében pedig kiültetésre alkalmas egyedeket nevelünk, és a palántákat ültetjük ki a területen előre meghatározott hálózatban – mondta Németh Anikó, az SZTE Füvészkert igazgatója.
Magszórással szaporítják például az ereszes hagymát, a hólyagos csüdfüvet, a magyar szegfűt, a mezei varfüvet, a hegyi lent és az osztrák zsályát.
Ex situ, vagyis az eredeti élőhelyen kívül szaporított növények a tavaszi hérics, a bíborfekete hagyma, a közönséges spárga, a töviskés imola, a kőmagvú gyöngyköles és a változó gurgolya is.
A löszöspuszta-gyepek helyreállítása több fázisban történt: 2017-ben a szaporítóanyagok – magok, vegetatív részek – terepi begyűjtésével és tisztításával kezdtek, 2018 tavaszán pedig a kitelepítést megalapozó vetőládás vetésekkel folytatták a munkát. Ebben az évben kezdték az SZTE Füvészkertben a palántanevelést, majd folytatták a terepi maggyűjtést, a magok tisztítását és nevelésre való előkészítését.
– A növények első kitelepítését, a terepi magvetést 2018 őszén végeztük: 46 növényfaj 9867 egyedét ültettük ki a nemzeti park három területegységén fekvő öt kiválasztott parlagra, előzetesen megtervezett ültetési hálóba, Kígyósi pusztán, Csanádi pusztán és Kardoskúti pusztán – mondta Németh Anikó. – A magvetésnél két módszert is alkalmaztunk. A magok egy részét előzetesen megtervezett hálózat szerint vetettük el, úgy, hogy egy-egy rácspontba egy növényfaj meghatározott számú magja került. A magok másik részét összeöntöttük, s az így kapott magkeveréket szórtuk ki egy vonal mentén. Összesen 30 faj magjai vettek részt a magvetésben és magszórásban.
2019-ben a hiányzó szaporítóképleteket gyűjtötték be, ezek egy részéből palántákat neveltek, nagyobb részüket pedig tisztítás és válogatás után a magvetéshez és magszóráshoz készítették elő. A munka sikeres volt: 65 növényfaj esetében sikerült használható mennyiségű és minőségű szaporítóanyagot begyűjteni. Ősszel újabb kiültetés következett: ekkor már 11 082 palánta került földbe, három helyen pedig több mint 80 000 magot vetettek el.
Tavaly ugyan ezeket a feladatokat végezték el, ebben az évben – amikor is a projekt lezárul – az utolsó kiültetést végzik majd el.
– Nem szeretnénk a projekt lezárultával ezt a munkát elengedni. Tervezzük az elvégzett munka évenkénti nyomon követését, monitorozását, hogy lássukmennyire sikeresen élnek túl és szaporodnak tovább a kitelepített növények. Azt már most látjuk, hogy 2022-től vélhetőleg egy új, ötéves, ehhez nagyon hasonló munka folytatódik a Körös-Maros Nemzeti Parkkal együttműködésben. A természetvédelem nagyon fontos számunkra, még az olyan munkák esetén is, amiből csak 100-150 év múlva fogunk profitálni – tette hozzá az SZTE Füvészkert igazgatója.
A mérleg igen impozáns: a szakemberek összesen 72 faj 31 ezer 348 egyedét ültették ki, és 250 ezer darab magot vetettek el a nemzeti park területén, így például a Kígyósi-pusztán, a Kardoskúti Fehértón és a Csanádi-pusztán.
És hogy mi történik most a Füvészkertben? Bár a látogatók előtt zárva van a kert, a munkatársak az aktuális téli háttérmunkákat végzik ebben az időszakban. Elvégzik a szükséges karbantartási munkákat, metszenek: az ősszel megnövő növényeket visszavágják, így tavaszra, a látogatók érkezésére megújulnak.
– A tavaszi, nyári időszakban fákat kivágni vagy ágakat metszeni nem szoktunk a fészkelés miatt, hogy ne zavarjuk meg a madarakat, ennek a tél az időszaka. Ahhoz, hogy újra nyithassunk, fel kell újítani a pihenőnél a padokat, az asztalokat, a növények mellett ezekre is gondolnunk kell. Kinti ültetés az évnek ebben a szakaszában nincsen, az üvegházakban dolgozunk sokat: ilyenkor folytatjuk a szaporító munkálatokat, a magokról való nevelést, a dugványok most már begyökeresedtek, a becserepezésük tart, ezek a munkák kitöltik a mindennapokat – sorolta a teendőket Németh Anikó.
Ebben az időszakban még üres a lepkeház is: az első szállítmányt április közepére várják Costa Ricából. A lepkekert minden évben május 1-jén nyit, addigra szeretnék, ha a lepkék belaknák az üvegházukat.
– Az első két szállítmányban mindig több lepkét rendelünk, eddig 400 báb érkezett, idén először 500 lepkebábot rendeltünk. Az ezt követő szállítmányokban 250 báb jön majd a füvészkertbe – mesélt az üvegház benépesítéséről az igazgató. – Ez az ütemezés azért jó, mert vannak olyan egyedek, amelyek akár hetekig vagy akár két-három hónapig is röpködnek majd, mint például az azúrlepkék és a denevérlepkék – tette hozzá.
SZTEinfo - Antal Éva Eső
Fotó: SZTE Füvészkert
