SZTE Info

Desktop15

Kérdezz-felelek az mRNS alapú COVID-19 védőoltásról

Harmadik hete folyik a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ betegellátásban dolgozó munkatársai körében a COVID-19 megbetegedést okozó vírus elleni védőoltás beadása. Az elmúlt hónapok intézkedései lassították ugyan a járvány terjedését, de megállítani egyelőre nem sikerült. Ennek egyedüli és leghatékonyabb módja a lakosság minél magasabb hányadának vakcinálása a kórokozó vírus ellen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem nagyon büszke arra, hogy a világon elsőként hatékonynak bizonyult és engedélyezett mRNS alapú oltóanyag alapjainak kifejlesztése az egyetemünkön végzett kutatónő, Dr. Karikó Katalin nevéhez fűződik. Az orvoskollégák és az orvosbiológiai kutatásokban dolgozók számára egyértelmű a vakcina működési elve, de fontosnak tartjuk, hogy azok számára is érthető legyen, akik nem ezen a tudományterületen dolgoznak, kutatnak, tanulnak. A következőkben a leggyakrabban felmerülő kérdések közérthetően megfogalmazott megválaszolásával segítjük a megértést.

 

Mit jelent az, hogy mRNS vakcina?


Az immunrendszerünk a szervezetünkbe „betolakodó” kórokozók (ez esetben a SARS-Cov-2 vírus) fehérjéi ellen termelt ellenanyagokkal védekezik. Ezek az immunválaszt indító fehérjék önmagukban megbetegedést soha nem okoznak és nem is fertőznek. Az mRNS vakcina még csak nem is magát a vírus fehérjét, hanem annak hírvivő molekularészletét, az mRNS-t tartalmazza.


Hogyan működik az mRNS vakcina?


Az mRNS-t az oltást követően a sejtjeink felveszik, majd a teljesen ártalmatlan fehérjerészletet megtermelik. A megtermelt fehérje részleteket szervezetünk immunsejtjei felismerik és legalább olyan hatékonysággal kezdenek el ellenanyagokat termelni, mintha a szervezetünk magával a kórokozó vírussal találkozott volna. Immunrendszerünk hosszabb távú memóriával is „emlékszik” a védőoltásra, ezért a kialakult védettség hónapokon-éveken keresztül is tarthat.


Mi történik az mRNS vakcina molekulával?


Az mRNS molekula a sejtek plazmájában maximum néhány nap elteltével lebomlik, és nem kerül be a sejtjeink magjába.


Miért fontos ez?


Az mRNS molekula a fentiek miatt nem találkozik a sejtjeink örökítő anyagával, abban semmiféle módosítást nem tud végrehajtani.


Meddig tart az mRNS vakcina által kialakított védettség?


Egyelőre erre pontos választ nem tudunk adni, reményeink szerint legalább néhány hónapig, szűk egy évig védettek leszünk a fertőzéstől a védőoltás beadását követően.


Ha ilyen rövid a védettség, akkor mire jó a mostani oltási kampány?


Ha megfelelően nagy a népesség átoltottsága, akkor joggal számolhatunk azzal, hogy a vírus terjedésének sebessége olyan nagymértékben lecsökken, hogy idővel „kikopik” a lakosság köréből.


De akkor miért jobb a védőoltás, mint átesni magán a betegségen?


Ugyan az elmúlt évben sok mindent megtudtunk a COVID-19 betegségről, ugyanakkor annak lefolyása, kimenetele és hosszú távú következményei kiszámíthatatlanok. Ezzel szemben a vakcina nem okoz semmiféle megbetegedést, hatásmechanizmusát pontosan ismerjük: a „mi kezünkben van a gyeplő” az immunvédettség kialakítása során.


Mi a teendő, ha van valamilyen alapbetegségem?


A védőoltást annak engedélyezése előtt különböző - a lakosság körében gyakoribb előfordulású - krónikus megbetegedésben szenvedőkön is tesztelték, ezért a védőoltás leirata ezekre sok esetben kitér. Krónikus betegség fennállta esetén mindenféleképpen javasolt a kezelőorvossal való előzetes konzultáció. Várandós és szoptató anyák esetében sincs tiltás vagy ellenjavallat, de ebben a két esetben még nem áll a fejlesztők és tesztelők rendelkezésére kellő mennyiségű adat. Hazánkban a védőoltás beadásának alsó korhatára 18 év.


Mi a teendő, ha a közelmúltban átestem magán a COVID-19 betegségen?


A betegség lezajlását követő 3 hónapban nem ajánlott a védőoltás beadatása, 3 hónap elteltével azonban a jelenlegi ajánlás alapján be lehet adatni.


Kell-e teszteltetni a SARS-Cov-2 vírusra a védőoltás beadatása előtt?


Nem, nincs szükség teszt elvégzésére, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltást nem ajánlott felvenni semmilyen, akár jelentéktelennek tűnő egészségügyi probléma fennállása (pl. torokfájás, hasmenés. hőemelkedés, stb.) esetén sem.


Mennyi időt kell várnom a COVID-19 védőoltás beadatásával, ha a közelmúltban egyéb (pl. influenza) védőoltásban részesültem?


A 2020-as védőoltási módszertani levél állásfoglalása alapján a különböző inaktivált oltóanyagok (pl. influenza, DTPa + IPV + Hib, pneumococcus stb.) egyszerre vagy időköz tartása nélkül bármikor beadhatók. Ugyanakkor az mRNS alapú, 3. generációs új oltóanyagokkal kapcsolatosan – amelyek nem nem inaktivált kórokozók felhasználásával készülnek - egyelőre ilyen állásfoglalás nincs, ezért a gyakorlatban a két védőoltás beadatása között 1 hónapot ajánlott várni.


Kell-e tartanom a védőoltás bármilyen mellékhatásától?


Minden orvosi beavatkozásnak, így egy védőoltás beadásának is lehet minimális mellékhatása. Az mRNS alapú védőoltásnak - az engedélyeztetési folyamat során végrehajtott vizsgálatok adatai alapján - semennyivel nincs több mellékhatása, mint bármely más, évtizedek óta alkalmazott védőoltásnak.

 

Reméljük, hogy a fenti kérdésekre adott válaszokkal a védőoltással kapcsolatos bizonytalanságokat sikerült eloszlatni, csökkenteni. Az mRNS alapú vakcina hatásának rajzfilmes magyarázata ide kattintva tekinthető meg.


Amint érdemi új információk állnak rendelkezésünkre a 3. generációs mRNS alapú védőoltásokkal kapcsolatosan, illetve más mechanizmussal működő védőoltások alkalmazása is megkezdődik hazánkban, az azokkal kapcsolatos információkat is megosztjuk olvasóinkkal.



Dr. Buzás Krisztina PhD,

habilitált egyetemi docens az SZTE ÁOK-TTIK Immunológiai Tanszék vezetője a Magyar Immunológiai Társaság (MIT) vezetőségi tagja


Prof. Dr. Széll Márta,

az MTA doktora az SZTE ÁOK Orvosi Genetikai Intézet vezetője a Magyar Immunológiai Társaság (MIT) elnöke


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. április 19.

Nyito_NE_Janaky

A Nature Energy című rangos tudományos folyóiratban publikált az SZTE hat kutatója. A csoportot vezető Janáky Csaba, az SZTE Kémiai Intézete Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense 2021-ben elnyerte a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést. A kutatót a kétféle elismerés előzményéről és hatásáról kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.