SZTE Info

RG_nyito

Partnertalálkozó a járványterjedés gazdasági hatásairól

A járványterjedés gazdasági hatásai címmel tartott online konferenciát a Széchenyi István Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Ipari Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat (HU-MATHS-IN) február 5-én. Az SZTE Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoportjának vezetője, Röst Gergely arról számolt be, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a gazdasági szereplők egy világjárvány során.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A nyolc hazai egyetem és két kutatóintézet 22 ipari matematikával foglalkozó kutatócsoportját összefogó HU-MATHS-IN 2021 tavaszán online partnertalálkozókon mutatja be a gazdaság szereplői számára a szervezetet, annak működését, valamint az ipari matematikai módszereknek az ipari, kutatás-fejlesztési és innovációs projektekben elért eddigi eredményeit és további hasznosítási lehetőségeit.

A 2021. február 5-én megrendezett partnertalálkozón a dr. Röst Gergely által vezetett, a Szegedi Tudományegyetemen működő kutatócsoport mutatkozott be. Arról számoltak be, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a gazdasági szereplők egy világjárvány során. A meghívottak különböző profilú, a válsághelyzet által más és más szempontból érintett vállalatok voltak, amelyek a munkavállalóikat próbálják védeni, próbálnak alkalmazkodni a megváltozott piaci környezethez, esetleg aktív szereplői a társadalmi védekezésnek, akik célzott fejlesztéseket hajtanak végre. A találkozón szó volt arról, hogy az epidemiológiai elemzések, illetve matematikai modellezések miként tudnak segíteni abban, hogy megbirkózzunk ezekkel a váratlan kihívásokkal.

A partnertalálkozót megelőző sajtótájékoztatón Röst Gergely, az SZTE Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a járványnak nemcsak az egészségi állapotunkra van közvetett hatása, hanem a gazdaságra és a társadalomra nézve is. Részletezte, milyen kihívásokkal szembesülnek a gazdasági szereplők a világjárvány során.

- A mi munkacsoportunk is konzultált különböző gazdasági szereplőkkel, és hogy hozzátegyük a magunkét a gazdaság biztonságos működéséhez, elkészítettük még tavaly szeptember elején a Vállalati Fehér Könyvet. A 40 oldalas kiadványban arra vonatkozóan tettünk ajánlásokat, hogy a cégek hogyan szervezzék át a munkát, milyen intézkedéseket hozzanak a járvány enyhítésére, milyen módszereket alkalmazhatnak különböző munkahelyi környezetben; hol, milyen kockázatokra kell számítani, és azokat milyen módszerekkel lehet a leghatékonyabban csökkenteni úgy, hogy a vállalat minél biztonságosabban tudjon működni egy járványhelyzetben is – mondta Röst Gergely. Hozzátette: vannak olyan piaci szereplők, amelyeknek a munkavégzését kellene sokkal biztonságosabbá tenni, akár irodaházakban dolgoznak, akár az élelmiszeriparban, hogy csökkentsék a kockázatát a fertőzési láncok elindulásának. Ezek a cégek a munkahelyük normális működését akarják védeni. Vannak olyan piaci szereplők is, amelyek olyan szolgáltatást nyújtanak vagy terméket kínálnak, amelynek a piaci környezete teljesen megváltozott a világjárvány hatására. Vagy mert a kereslet-kínálat másképpen alakul az egyes szektorokban, vagy mert az ellátási láncokban fennakadás van. Nekik egy másfajta kihívást jelent a járvány. És vannak azok a vállalatok, amelyek a járvány elleni védekezéshez hozzájárulnak azáltal, hogy célzottan erre építenek alkalmazásokat, fejlesztéseket, ilyen például akár diagnosztika, az orvosi-egészségügyi megoldások, vagy a fertőtlenítő gyártás.

A partnertalálkozó előadói voltak Oroszi Beatrix (Semmelweis Egyetem), György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, Tim Kovacs (GE Healthcare), Horváth Gábor (OTP Bank), ifj. Duda Ernő (Solvo), az SZTE oktatója, valamint Kósa István (SZTE, MH Honvédkórház).

A projektet további partnertalálkozókkal folytatják március végéig. Megvitatják többek között az alábbi témákat: hálózattudomány és adatbányászat az egészségiparban (Szegedi Tudományegyetem), gépi tanulás alkalmazása orvosi környezetben (Debreceni Egyetem), matematikai módszerek az ipar 4.0 szolgálatában (SZTAKI), digitális ikrek a járműipari szimulációk új korszakában (Széchenyi István Egyetem), pénzügyi kockázatmodellezés (Eötvös Loránd Tudományegyetem).

 

SZTE-Info Antal Éva Eső

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.