Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A zsűri idén is kiosztotta az SZTE Innovációs Díjakat. Sorozatunkban bemutatjuk a díjazottakat és projektjeiket. Mikroszkóprendszert automatizált kutatásában Koós Krisztián, az ELKH-SZBK tudományos munkatársa, a Leginnovatívabb PhD munka kidolgozója. Módszere az automatizált mérési folyamatnak köszönhetően a világon teljesen egyedülállónak számít.
- Vizsgálatom egy mikrószkóprendszer automatizálásáról szólt, amelyet az agykutatásban tudnak használni. A műszer automatikusan képes agysejteken vizsgálatokat végezni: neuronok elektrofiziológiai jellemzőit méri – összegezte kutatása lényegét Koós Krisztián. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa kifejtette: a saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciával vezérelt, automatizált mikroszkóprendszerrel a kutatók képesek az élő szövetmintán belül bármilyen sejtet megtalálni, az előzetesen definiált jellemzőkkel rendelkező sejteket stimulálni, továbbá a válaszfolyamatok rögzítése révén biológiai információkat gyűjteni.
 |
| Képgaléria a mikroszkóprendszerről |
A mesterséges intelligenciával vezérelt rendszer a vizsgálat céljától függően minden egyes célsejtet úgy választ ki, hogy a mérés sikeressége a lehető legnagyobb legyen. Az új technológia hozzájárul többek között új emberi sejttípusok felfedezéséhez vagy az agyi idegsejtek kapcsolatainak részletes megismeréséhez.
Emellett a most kidolgozott módszer új távlatokat nyithat olyan világszerte elterjedt betegségek korai diagnosztikájában, illetve kórfolyamatainak megértésében, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór, ezzel is támogatva a hatékony terápiák kifejlesztését.
Az ipari felhasználhatóság kapcsán megtudtuk: a rendszer az alapkutatási kérdéseken felül segítséget nyújthat gyógyszerek tesztelésében, mivel gyorsítja a vizsgálatokat és egyben függetleníti azokat az emberi tényezőktől.
Hogyan folytatódhat a fejlesztés? – kérdeztük a kutatótól. Koós Krisztián elmondta: elsősorban egy többpipettás rendszer elkészítésével folytatják a projektet, amely során lehetőség lesz akár nyolc neuront és a köztük lévő kapcsolatot egy időben vizsgálni. Tervezik továbbá a rendszer ötvözését optogenetikai módszerekkel, ahol bizonyos sejtek fény hatására aktiválódnak, így a kapcsolatok egyszerűbben vizsgálhatóak lesznek.
Fotó és szöveg: Bobkó Anna
