Óriási siker az önkéntes egyetemisták munkája

A legnehezebb és a legnagyobb betegszámmal jelentkező harmadik hullám idején a Szegedi Tudományegyetem hallgatói közül jelentős számban, közel 820-an vállaltak rendszeres önkéntes feladatot. Ebből az elmúlt egy hónapban 355-en segítették az Országos Mentőszolgálat munkáját: 140-en Csongrád-Csanád megyében és az egyetemisták lakóhelyéhez legközelebbi szervezeti egységnél, így Bács-Kiskun megyében 74-en, Békés megyében 94-en, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 41-en, és Komárom-Esztergom megyében 6-an. A klinikai ellátásnál és az oltópontokon 461 hallgató önkénteskedett, legnagyobb számban, 338-an Csongrád-Csanád megyében, de dolgoztak még szegedi hallgatók Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, valamint Vas megyében is.

A hallgatók munkája nélkülözhetetlen és hatékony

Balogh Dénes, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás vezető főápolója, a klinikai önkéntes feladatszervezés főkoordinátora kiemelte, hogy a hallgatók munkája nélkülözhetetlen, rendkívül sikeres és értékes, a magas létszám, a kiváló teljesítmények és a munkaszervezés hatékonysága messze felülmúlja az előzetes várakozásokat.

– A múlt év késő őszén, a második hullám idején indult be jelentősen az önkénteskedés, amikor döntően a szűréseknél, valamint a Klinikai Mikrobiológiai és Diagnosztikai Intézetben segédkeztek a hallgatók. Hatalmas lökést az oltások beindulása adott, akkor megtriplázódott a jelentkezők száma. A harmadik hullám felfutásával az oltásban dolgozók maradtak, de egyre több az önkéntes a betegágy mellett is. Nagyon népszerű a hallgatók körében a COVID osztály és a COVID intenzív osztály, ami nagyon meglepő és örvendetes is – fogalmazott Balogh Dénes.

A főápoló hangsúlyozta, hogy az SZTE koronavírus védekezésének fontos pillére, hogy nemcsak a harmadik hullám idején, hanem a 2021-es év kezdetétől fogva stabilan támaszkodhatnak a hallgatói segítségre. A szegedi egyetem 12 kara közül 10 karról jelentős számban, mintegy 620-an vállalnak rendszeresen munkát a klinikai központ COVID-ellátása különböző területein. Örvendetes, hogy a veszélyhelyzetre reagálva megmozdultak a BTK, az ÁJTK, a GTK, a JGYPK, MK és a TTIK hallgatói is. Legnagyobb számban, közel 525-en az egészségtudományi karokról (Általános Orvostudományi Kar, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Fogorvostudományi Kar, valamint a Gyógyszerésztudomány Kar) jelentkeztek.

Egész éjjel védőruhába beöltözve rendeztek be egy új intenzív osztályt

- Őket a járványhelyzet alakulása függvényében bármikor lehet mozgósítani. Fontos hangsúlyozni, hogy miközben sokan életeket mentenek, mindannyian eleget is tesznek tanulmányi kötelezettségeiknek – emelte ki Balogh Dénes. A hallgatók alkalmazkodóképességére és lelkesedésére példaként említette: - Több alkalommal előfordult, hogy hirtelen kellett kapacitást bővíteni, például egy intenzív osztályt berendezni. Este 7-kor szóltunk a toborzást kiválóan koordináló HÖK-nek, hogy azonnal szükségünk lenne 15-20 hallgatóra. Zokszó nélkül jöttek az egyetemisták, és védőruházatba öltözve egész éjszaka pakoltak.

A legnagyobb számban, több mint 190-en oltópontokon dolgoznak, ahol a betegirányításban és a különböző adminisztrációs feladatokban (triázsolás, regisztrálás), valamint a vakcina szállításban segítenek. Az SZTE Járványügyi Ellátó Központ egyes COVID osztályain, valamint más klinikákon (ahonnan átvezényelték a COVID ellátás területére az egészségügyi dolgozókat) közel 55, egészségtudományi képzésben részt vevő egyetemista dolgozik. Ezenkívül továbbra is segítenek a mintavételeknél, valamint a mikrobiológiai laboratóriumban.

Magyar Sára, VI. éves orvostanhallgató

A második hullám idején, 2020. novemberében kezdett önkénteskedni Magyar Sára VI. éves orvostanhallgató, aki először a mikrobiológiai intézetben a beérkező minták adminisztrációjánál, feldolgozásánál és a mintavevő csomagok összeállításánál, majd január óta oltóponton segít. A Vasas Szent Péter utcai oltóponton kezdetben adminisztrációs és betegirányítási feladatokat látott el, majd az orvosoknak is segített a szükséges vakcina mennyiséget kiszámolni és szállítani. – Azért jelentkeztem önkéntes munkára, mert egészségügyi szakképzésben részt vevő hallgatóként ki kell vennem a részem a COVID járvány okozta nehéz egészségügyi helyzet kezeléséből – árulta el Sára.

Köszönet a nem egészségtudományi karokról érkező önkénteseknek

Elmondta, hogy annak ellenére szereti az önkéntességet, hogy sokszor rendkívül megterhelő az oltóponti munka, a folyamatos tájékoztatás és türelmes eligazítás komoly pszichikai és fizikai megterhelést jelent.

– Mindezek mellett sok örömet is okoz ez a feladatvállalás. A leendő kollegáimmal, orvosokkal és szakdolgozókkal is megismerkedhetek, láthatom őket munka közben, olyan tapasztalatokat is szerezhetek, amire egyébként kevés lehetőségem lenne – hangsúlyozta a VI. éves orvostanhallgató, aki a jó csapatszellem mellett a nem egészségügyi képzésű karok hallgatóinak példamutató önkéntességét emelte ki.

- Sokszor megkérdeztem, hogy egy bölcsész, egy jogász, egy mérnök vagy egy gazdasági szakon tanuló hallgató miért vállal ebben az egészségügyi vészhelyeztben önkéntességet. Nagyon megható volt látni, hogy ők is mennyire komolyan veszik ezt a munkát, hogy mennyire lelkesen és becsületesen áldozzák fel érte a napjaikat! Külön köszönöm nekik, hogy az egészségügyi képzésben résztvevők mellett ugyanolyan jól megállják a helyüket! – fogalmazott Magyar Sára. Hasonlóan vélekedett Oláh Patrik V. éves orvostanhallgató is, aki sokakkal együtt március óta az SZTE Járványügyi Ellátó Központ COVID intenzív részlegén önkénteskedik. Mint mondta, már szinte a barátainak nevezheti az ott megismert hallgató társait, akiknek szintén jár az elismerés, mert az elmúlt hónapokban nagyon kemény munkát végeztek. Olyan egészségügyi szakképzésben részt vevő önkéntesekről beszélt, akiken – mint hangsúlyozta – már most látszik, hogy az egyetem elvégzése után nagyon jó szakemberek lesznek.

Oláh Patrik, V. éves orvostanhallgató

– Még 2020. októberében kezdtem el önkénteskedni, először a klinikai mikrobiológiai intézetben, később az egyetemi dolgozók szűrésénél, majd márciustól kezdődően napi 12 órás műszakban dolgozom a COVID intenzíven – vázolta fel Oláh Patrik, aki mindenképpen szerette volna magát kipróbálni a legnehezebb frontvonalban. Később már a többi önkéntes koordinálásában, betanításában is részt vállalt. Arra a kérdésre, hogy milyen az intenzíven dolgozni, profikat meghazudtoló higgadtsággal és szakszerűen válaszolt: - A feladatkör rendkívül változó, alapvetően a szakápolási feladatokban segítünk, a felsőbb éves orvostanhallgatók akár az orvosok terheit is csökkenthetik. Rendszeresen figyeljük a kritikus állapotú betegek aktuális állapotát, de a súlyosabb eseteknél a betegforgatásnál is segítünk – árulta el.

– Mi a legnehezebb? ­– Ezen az osztályon sokkal gyorsabban változik a betegállomány, jóval magasabb a halálozási arány, mint más intenzív osztályokon. Előfordult már, hogy reggel találkoztam egy viszonylag jó állapotú és kommunikáció képes beteggel, és mire ebédről visszaértem, már sokkal rosszabb állapotban volt. Vagy egy másik esetben a viszonylag jó állapotú páciens helyén pár órával később már másik beteget találtam. A COVID-fertőzött betegek egy része nagyon gyorsan kerül rossz, akár végzetes állapotba. Ezt rendkívül nehéz feldolgozni, lelkileg nagyon megterhelő – fogalmazott az V. éves orvostanhallgató. A nehezebb periódusokon a hivatástudat segíti át, valamint a sikeres esetek, hogy a gondos kezelésnek, ápolásnak is köszönhetően egy-egy beteg meggyógyul és elhagyhatja a klinikát.

SZTEinfo - Lévay Gizella