SZTE Info

orcsik_roland_nyito

Költő, író, műfordító, szerkesztő és az SZTE oktatója a sokoldalú Orcsik Roland

,,Lövésünk sem volt, mi a világvége" – Spontán beszélgetés Orcsik Rolanddal. E címmel hirdette 2021. április 6-i online programját a szegedi Dugonics Társaság. Orcsik Rolandról, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szláv Filológiai Tanszék adjunktusáról megtudtuk: a költészet mellett írással, műfordítással, szerkesztéssel is foglalkozik. Verseiben és munkáiban fontos szerepet kap a zene.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Vajdaságban született Orcsik Roland. Mindössze 16 évesen, 1992-ben döntött úgy, hogy elköltözik szülőföldjéről a Délszláv háború miatt. Magyarországra jött a jobb megélhetés reményében. Ekkor kamaszodott, „mikor az ember egyébként is az útkeresés fázisában van” – válaszolta a beszélgetőpartner, Dr. Mikola Gyöngyi, az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) adjunktusa kérdésére. A spontán bemutatkozásból kiderült az is, hogy Orcsik Roland immár a Szegedi Tudományegyetem Szláv Filológia Tanszék adjunktusa, a Tiszatáj folyóirat szerkesztője. Számos díjat elnyert, legutóbb 2020-ban Térey János-ösztöndíjat.


Orcsik_Roland


A három legutóbbi Orcsik Roland-mű köré épült a Dugonics Társaság legutóbbi beszélgetős programja. Két verseskötet – Harmadolás (2015), Legalja (2020) – és egy regény – Fantomkommandó (2016) – került terítékre. Utóbbi sokat merít Orcsik Roland élettörténetéből. Egy szétbomlott civilizációt ábrázol, valamint több apokaliptikus szituációt megidéz.


Szövegdiszkó

Ismerjük meg Orcsik Roland műveit! Például? A Homo Ludens Project Szövegdiszkó premierjéből – Orcsik Roland: Tisztulási folyamatok című versét, vagy: a Kompozíciót...







Azt éreztem, hogy tele van a fejem történetekkel és hogy ezeket a történeteket nem a versben tudom elmondani” – fogalmazott Orcsik Roland annak indokaként, hogy a Fantomkommandó esetén miért választotta a prózai kifejezésmódot a vers helyett. „A prózában az hajtott, hogy olyan illúziót hozzak létre, hogy az olvasó szinte lássa maga előtt az utcát” – tette hozzá. A regényeben megjelennek az önéletrajzi elemek, például a zene kapcsán. Orcsik Roland elárulta, hogy korábban saját zenekarában játszott. Az édesapja a mai napig dobol. A Dugonics-esten azt is megtudtuk, hogy az önéletrajzi elemekre, mint nyersanyagokra tekint az író, annak érdekében, hogy a regény szereplőit megtöltse élettel, de közben figyelt arra, hogy kellően átalakítsa azokat.


A kettős identitásról, valamint politikai és vallási kérdésekről is szó esett. Például a Legalja című verseskötetére jellemző, hogy olyan szófoszlányokat használ, melyek azt a hatást keltik, mintha a szavak összetörtek volna. Orcsik Roland hisz abban, hogy „ha találkozunk valamivel, amit radikálisan nem értünk, de kellő időt szánunk rá, akkor azt megértjük”. Majd hozzátette, hogy ebben a kötetben az olvasó az, aki a versekben szereplő szófoszlányokból összeteszi a nyelvet és ezáltal értelmet ad annak.


3 TDK-dolgozat

Három tudományos diákköri dolgozat született a Fantomkommandó elemzéséből. 2019 -ben készült el Fehér Miklós TDK dolgozata Létállapotok Orcsik Roland Fantomkommandó című regényében címmel. A vajdasági Csantavérről indult Hovanyec Judit, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi kar hungarológia szakos hallgatója 2019-ben „A nyelv kérdése Orcsik Roland Fantomkommandó című művében” címmel pályázott a 18. VMTDK programjára. 2018-as dolgozatának címe: „Lövésünk se volt, mi a világvége” – Trauma és nosztalgia Orcsik Roland Fantomkommandó című regényében.













,,Írók, költők Szegedről". Ezzel az előadás-sorozatával népszerűsíti a köztünk élő irodalmárokat a város egyik legpatinásabb civil szervezete. A Dugonics Társaság alelnöke, az est házigazdája Dr. Németh T. Enikő az SZTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető professzora és az online térben résztvevő hallgatóság is feltette kérdéseit. Érdekes diskurzus alakult ki Orcsik Roland zenei inspirációiról, az irodalom oktatásáról. A saját tapasztalatok megosztása mellett arról is szó esett, hogy miként hozhatnák közelebb az irodalmat a diákokhoz és az egyetemistákhoz. Többen is hangsúlyozták: az irodalmi mű befogásához kell az élmény.


SZTEinfo – Móczár Dóra

Fotó: Ocskó Ferenc

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2021. október 11.

Ot_evet_laktam_varosodban_nyito

Hol tanult és hol lakott Radnóti Miklós szegedi egyetemistaként? Mely versei kötődnek Szegedhez? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett az SZTE 25. Őszi Kulturális Fesztivál Radnóti emléksétáján. A program az alábbi „útmutatás” alapján megismételhető.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.