Bezár

Hírarchívum

pexels-artem-podrez-7048009

A Kárpát-medence városainak klímaváltozását vizsgálták az SZTE kutatói

A Kárpát-medence városainak klímaváltozását vizsgálták az SZTE kutatói

2021. április 21.
3 perc

Az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián ismertették a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kutatóinak eddigi kutatási eredményeit a klímaváltozással kapcsolatosan.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Dr. Skarbit Nóra, Dr. Unger János és Dr. Gál Tamás a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének oktatói és kutatói közös kutatásukban vizsgálták, hogy várhatóan milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak térségünkre, a nagyobb településekre, városokra - írta a greendex.hu. Az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián Dr. Skarbit Nóra ismertette a kutatás eddigi eredményeit.


A konferencia célja volt, hogy feltérképezze a hazai éghajlatváltozás témakörével foglalkozó tudományos műhelyeket, kutatókat és kutatásokat, valamint fórumot biztosítson az országban folyó éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások, tudományos munkák bemutatására, ezeket pedig megismertesse a szélesebb szakmai közösséggel is. Emellett célul tűzték ki, hogy elősegítsék az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés előkészítő folyamatainak elindítását, lehetővé téve a potenciális szerzőknek a jelentés tervezetével és egymással való megismerkedését. A konferencia létrejötte erősíti az éghajlatváltozással foglalkozó magyar tudományos kutatói közösséget, elősegíti az interdiszciplináris párbeszéd és együttműködés kialakulását az egymástól távolabb eső tudományterületek között is.


A 2020-ban bejegyzett Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudás és kutatási eredmények magyarországi vonatkozásait tudományos értékelő jelentésekben összegezze, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének munkásságának nemzeti szintre honosított mintája alapján.


A Szegedi Tudományegyetem kutatói három ország 26 városát vizsgálták meg, melyek mérete, népessége és földrajzi fekvése eltér egymástól. A városok felszínének leírására a lokális klímazónák rendszerét használták, mely 17 osztályt határoz meg. Ebből 10 a beépítettség valamilyen formáját jelöli, 7 pedig a beépítetlen területek jellemzésére a felszínük borítását. A modellhez további adatokat is adtak meg, mint például referenciaállomások léghőmérsékleti, légnedvességi adatait. Ezt követően Cuboid-módszer segítségével 8 időjárási helyzetet szimuláltak két uralkodó szélirány figyelembevételével.


A kutatás eredményeit a 2021 és 2050 közötti, illetve a 2071 és 2100 közötti időszakokra vetítve adták meg, a trópusi éjszakák (amikor a napi hőmérséklet folyamatosan 20 fok felett marad, és éjszaka sem csökken ez alá a hőmérséklet alá) számának vizsgálatával.


Az 1981 és 2010 közötti referencia-időszakot figyelembe véve elmondható, hogy Budapest esetében átlagosan 13 ilyen nap volt egy évben. Ez a 2071 és 2100 közötti időszakban akár 29–54 is lehet majd. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ez az érték még városon belül is nagy szórást mutathat a település beépítettségétől függően.


Összességében elmondható, hogy a hőterhelés mértékét a klímaváltozás mellett nagyban befolyásolja a város földrajzi fekvése és mérete, illetve beépítettségének sűrűsége. A kutatás eredményei alapján a Kárpát-medencei városokban a 2050-es évekig a változás mérsékelt lesz, azonban a második vizsgált időszakban már igen drasztikusan nőhet a trópusi éjszakák száma.


SZTEinfo – Újvári Gréta

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek