SZTE Info

IMG_7643

Hőkamerával mérő beléptető rendszert alakítottak ki az SZTE Mérnöki Karán

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara a járványügyi helyzetre felkészülve várja hallgatóit. A megelőzés, valamint a környezettudatosság és a fenntarthatóság jegyében vezettek be intézkedéseket: hőkamerával mérő beléptető rendszert alakítottak ki, a használt maszkokat, gumikesztyűket szelektíven gyűjtik. Csikós Sándort, a Mérnöki Kar oktatóját kérdeztük az új rendszerről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A beléptető rendszert Szegeden, a Moszkvai körút 9. alatt található Mérnöki Kari D épület portája előtt üzemelték be. Belépéskor követni kell a padlóra felragasztott jelzéseket a kézfertőtlenítőhöz. A kamera a mennyezetről vizsgálja a kézfertőtlenítő környékén lévő személy hőmérsékletét. Amint valaki belép a látókörébe, a kézfertőtlenítő felett lévő TV-n láthatja hőmérsékletét. Ha van olyan zóna rajta, ami meghaladja a beállított 37,5 °C-ot, akkor a rendszer sípolással jelez. Mivel elképzelhető, hogy a vizsgált személy a napon felmelegedett, így első lépésben lehűlhet a kimenő sávban egy elkülönített részben, ezzel nem akadályozva a kimenő forgalmat, majd újra próbálkozhat. Ha a második megerősítő mérésnél is sípol a rendszer, valószínűsíthető a láz, ilyenkor a portás nem engedheti be. A mérés azonnali, nem kell egy helyben állni, ha valaki csak elszalad a rendszer előtt lázasan, már jelez.


hokamera_MK


– Intézetünk állományában van egy Flir gyártmányú hőkamera, amit oktatásban használtak fel gépek diagnosztizálására. A működési elve, hogy a kamera képes feldolgozni a testek által kibocsátott infravörös fényt. Minél nagyobb egy test hőmérséklete annál nagyobb intenzitású infravörös fényt bocsát ki. Néhány kollégámmal; Bálint Ádámmal, Mészáros Attilával, Csík Dominikkal beszéltünk arról, hogy belépéskor kézi hőmérőket terveznek majd használni és felmerült, hogy ezt a folyamatot felgyorsíthatjuk automatizálással – részletezte Csikós Sándor.


Lehetséges, hogy a Mérnöki Kar másik épületében is beüzemelnek egy hasonló rendszert. –Rendelkezésünkre áll egy másik hőkamera is az oktatásban. Mivel más gyártmányú ez a kamera, így meg kell néznünk, hogy képes-e hangjelzés kiadására és így alkalmazható-e egy hasonló rendszer kiépítésére a Mars tér 7. szám alatti épületünkben – tudtuk meg a Mérnöki Kar oktatójától.


– Egyéb ötleteink is vannak, amiket tesztelünk. Egy RFID alapú beléptető rendszer, amivel be- és kilépéskor egy adatbázisba kerül, ki mikor tartózkodott az épületben vagy adott teremben, így ha egy csoportban valakinek pozitív tesztje van, megkereshető, hogy az adott teremben kik voltak és melyik terembe vitték tovább a vírust. Ezeket a személyeket értesítheti a rendszer emailben, hogy kövessék az ilyenkor elvárt protokollt. Jelenlegi becslés szerint egy ilyen rendszer nagyobb beruházást igényelne, a hallgatók diákigazolványát el kell látni egy felragasztható RFID matricával, valamint a matricák memóriájába egy egyedi azonosítóval regisztrálnánk a hallgatót – mesélt fejlesztési ötleteikről Csikós Sándor.


hokamera_MK2


A hőkamerás beléptető rendszer kifejlesztése mellett a járványhelyzetben használandó eszközök újrahasznosítására is odafigyelnek. A Kar a környezettudatosság és a fenntarthatóság jegyében eddig is szelektíven gyűjtötte a hulladékokat. Így a használt maszkokat, gumikesztyűket is szelektíven gyűjtik a Mérnöki Kar épületeiben. Természetesen kihelyezett kézfertőtlenítő berendezések is rendelkezésre állnak az oktatóhelyek számos pontján a megelőzés érdekében.


SZTEinfo - Újvári Gréta

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.