A víz világnapjának fókuszában a klímaváltozás

A víz világnapját 1993 óta minden év március 22-én tartjuk. Célja az emberek és döntéshozók figyelmének felkeltése a tudatos vízhasználatra, a tiszta víz fontosságára és a fenntartható vízgazdálkodásra. Az idei év fókuszában a klímaváltozás áll. A Föld lakossága folyamatosan nő, mellyel a vízfogyasztás mértéke is nő. A világnap alkalmából Prof. Dr. Rakonczai Jánossal, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének oktatójával és kutatójával beszélgettünk.

– Egy ember megfelelő minőségű életviteléhez legalább 20-50 liter tiszta vízre van szüksége naponta. A földrajzi adottságok és a gazdasági fejlettség különbségei azonban nagy különbségeket okoznak a Föld lakosságának vízellátottságában: így például ma a fejlett országokban születő gyermeknek 30-50-szer több víz jut, mint a fejlődőkben. A kevés víz a Föld több helyén alapvető higiéniai problémákat okoz. Bár az utóbbi negyed században arányaiban sokat javult a higiéniai helyzet, a megfelelően ellátott népesség száma 1990 és 2015 között 2,8 milliárdról 5 milliárdra nőtt, az ellátatlan népesség száma érdemben alig változott, 2,5 milliárd körül alakul. A világ sok táján már ma is komoly vízhiánnyal küzdenek, az évente megújuló vízkészlet nagysága viszont érdemben nem változik.

Mi okozza a vízhiányt?

Rakonczai János azt is elmondta, hogy globálisan a mezőgazdaság a legnagyobb vízfelhasználó, ami körülbelül 70%-ra tehető, de az ipar és kommunális vízhasználat, benne a személyes fogyasztásunk is folyamatosan nő. Nem gondolunk bele, de például a pamut póló előállítása annyi vizet igényel, mint 2-3 évi ivóvízfogyasztásunk, vagy az sem mindegy mit eszünk: egy kilogramm csirkehús előállítása 4,5 m³, a marhahús 15 m³ vizet igényel, de egy csésze kávé is 140 liter víz felhasználását igényli. A világ sok táján ráadásul nem megújuló vízkészletet is használnak, ami nem folytatható sokáig. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi okozza a vízhiányt, az SZTE TTIK oktatója elmondta: három fő ok van. Egyrészt nő az emberiség létszáma, az évi kb. 80 millió fős növekedés egy Tisza vízszállításának megfelelő plusz vizet igényelne minden évben, másrészt személyenként is egyre több vizet használunk fel, harmad részben pedig a vízkészlet egy részét pedig elszennyeztük; folyóinkat szennyvizekkel, a felszín alatti készleteket műtrágyázással, kemikáliákkal, vagy a szennyvizek elszivárogtatásával.

A megújuló, azaz csapadékból lehulló vízkészlet hasznosulása sem azonos, aminek fő oka a szélsőséges időjárás – így Magyarországon is. Erre jó példa a 2010-2011-es év, tudtuk meg Rakonczai Jánostól. 2010-ben országos átlagban kb. 950 mm csapadék hullott, míg a következő évben alig több, mint 400 mm, ezek voltak az eddig mért szélsőségek is hazánkban. – Ilyen szélsőségek vannak, és ritkán van átlagos csapadék. Sok évben aszály van, máskor pedig sok vizet kényszerűségből elvezetjük. De komoly gond, a pazarló vízhasználatunk is. Ivóvíz minőségű vízzel wc-t öblítünk, gépkocsit mosunk, kertet locsolunk – tudtuk meg a szakembertől.

Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban

A mezőgazdaság az évek sokaságában vízhiánnyal küzd, aminek megoldására szinte csak öntözésben gondolkodnak, pedig az csak a mezőgazdasági területeink legfeljebb hatodán lehet megoldás. A kutatótól megtudtuk, hogy már létezik olyan gyakorlat a mezőgazdaságban, amely környezettudatosabb és kevesebb víz és műtrágya felhasználásával jár. A röviden csak „no till”, azaz mélyszántás nélküli „talajmegújító mezőgazdaság” egyszerűségével és hatékonyságával nemcsak a klímaváltozással szembeni alkalmazkodásban lehet a jövő, de a környezettudatossága egészségesebb terméket is eredményez. Ez a gazdálkodási mód négy alapelvet tart fontosnak: változatos növényállomány, minimális talajművelés, állandó talajtakarás, mindig élő gyökérzet. Mindezek lehetővé teszik a hatékony „talajélet” kialakulását, ezen keresztül a szervesanyag-tartalom növekedését, csökkenti a talajpárologtatását, segíti a jobb talajszerkezet kialakulását, könnyebbé teszi a talajszelvényen belüli vízmozgást, azaz a kedvezőbb vízgazdálkodást. Ez a gazdálkodási mód segíti a szélsőséges csapadékeloszlás okozta gondokat mérsékelni, ugyanis szerencsére több év átlagában van elég csapadékunk.

– Hazánk rendelkezik elegendő vízkészlettel, még akkor is, ha sokszor vízhiányosnak tekintik. Ennek oka, hogy felszíni vízkészleteink kb. 95%-a nem országunkban képződik. Azonban ettől függetlenül mindenkinek kötelessége, hogy ne pazarló módon használja ezt az adottságunkat, ahol tudunk takarékoskodjunk vele – hangsúlyozta Rakonczai János.

Víztakarékos tippek

Érdemes tehát figyelnünk a víz megfelelő használatára, ami a mi pénztárcánknak is jót tehet. Fürdés helyett célszerű a tusolást választani, melyhez harmadannyi víz és energia szükséges. Víztakarékos zuhanyrózsát is be lehet már szerezni. A mosogatógéppel való mosogatás is takarékosabb, hiszen ezek a gépek ugyanazt a 10-14 liter folyadékot használják fel az adott tisztítás alkalmával, kézi mosogatásnál viszont 2-3 perc alatt folyik ki ennyi víz a csapon. Úgynevezett perlátort is felszerelhetünk a csapokra, mely egy fémszövetes vízrendező, mellyel a folyó víz többnek tűnik és tapintásra lágyabbnak. Kertünkben pedig összegyűjthetjük a csapadékvizet, mellyel később akár növényeinket is locsolhatjuk. Ez csak néhány tipp, de valóban érdemes odafigyelni a tudatos vízhasználatára, hiszen fontos, hogy a jövő generációi is megfelelő ivóvízkészlettel rendelkezzenek.

SZTEinfo - Újvári Gréta