Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Hetente új pszichoaktív anyag jön be az országba - hallhattuk az SZTE ÁJTK Bűnügyi Tudományok Intézete által szervezett kerekasztal beszélgetésen, melynek témája a designer drogok és büntetőjogi megítélésük.
A designer drog kifejezés nem olyan régen lépett be a köztudatba. Mégis sokan nem tudják, hogy mit takar pontosan az elnevezés. Olyan anyagokról van szó, amik nem kábítószerek, mégis alkalmasak a központi idegrendszer befolyásolására, a tudatállapot vagy az érzékelés megváltoztatására. Ezeket hatalmas számban szintetikus módon állítják elő a feketepiaci laborokban. Régebben még a Technokol ragasztóból is egyszerre csak egyet lehetett venni az üzletekben, pont a szipuzások elkerülése miatt, ma viszont rengeteg szerrel lehet ugyan azt a tudatmódosult állapotot elérni.
A kerekasztal-beszélgetésen Prof. Dr. Karsai Krisztina, a Bűnügyi Tudományok Intézete intézetvezető egyetemi tanára, Prof. Dr. Kereszty Éva, az SZTE Igazságügyi Orvostani Intézet oktatója, és a témát kutató joghallgatók, Botos Mihály, Csordás Balázs és Zolnay Zsolt adtak elő.
Érdekesség, hogy sajnos nagyon sok valós információhoz a „drogos internetes oldalakon” keresztül lehet hozzáférni. Ezeket az oldalakat a szerhasználók saját maguk és egymás informálása miatt hozzák létre. Olyan információkat osztanak meg egymással a fogyasztók, kereskedők és előállítók, amely hozzásegíti a szerhasználókat a „biztonságos” használathoz. Hiszen a dílerek érdeke is, hogy több vásárlójuk legyen, így valószínűleg az ilyen oldalakon fent lévő információk valósak – tette hozzá Kereszty Éva.
A „designer drogok” azért nagyon veszélyesek, mert hatásuk sok esetben nem ismert, hiszen minden héten megjelenik egy-egy vagy több új anyag. Tehát a fogyasztó úgy vesz be egy ismeretlen szert, hogy közben maga sem tudja, hogy milyen hatásra számítson. Ez sok esetben életveszélyes is lehet. Olyan gyorsan változnak ezek az anyagok, hogy még nincs rájuk gyorsteszt. Statisztikák kimutatták, hogy 2014-2017 között számuk csaknem felére csökkent, de még így is rengeteg féle változatról beszélhetünk. Ennek az az oka, hogy a fogyasztók kezdenek visszatérni a jól bevált régebbi szerekhez, hiszen azoknak ismerik a hatásukat, biztonságosabbak számukra. Ez a keresletre is és a feketepiaci laborokra is hatással van. Ennek ellenére egy 2017-es statisztika szerint a börtönökben megnőtt az olyan halálesetek száma, mely ezekhez az új anyagokhoz köthető.
A már ismert kábítószerek használata és kereskedelme esetén már létezik törvényi szabályozás, ahol általában szabadságvesztéssel büntetnek. Ennek ellenére a szabályozás nem tudja követni az új anyagok gyors fejlődését és az ilyen szerekkel visszaélők felelősségre vonása is nehéz.
A kerekasztal-beszélgetésen szóba került a joghallgatók kutatási témája, mely a designer drogokkal kapcsolatos újfajta szabályozást jelent az EFOP 3.6.1. pályázat részeként. A kutatásnak az a lényege, hogy meg kell védeni a társadalmat az új vegyi anyagokhoz való hozzáféréstől, hiszen ezek hatalmas kockázatot jelentenek az emberi, növényi, állati egészségre és környezetre nézve. Így tehát ha a hatóság olyan anyagot talál, amely „ismeretlennek tűnik” akkor első sorban meg kell bizonyosodnia arról, hogy az nem tartozik a kábítószer kategóriájába. Akinél ilyen ismeretlen anyagot találnak, annak be kell bizonyítania, hogy szabályszerűen vannak nála a szerek. Akkor, ha ezt nem tudja igazolni, az ismeretlen anyagot kockázatosnak kell tekinteni és lefoglalni – zárta gondolataival Karsai Krisztina az előadást.
SZTEinfo: Móczár Dóra
