SZTE Info

IMG_8430_nyito

Az SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézetében is vizsgálják az országos szűrőprogram mintáit

A koronavírus-fertőzés diagnózisának felállításához szükséges PCR és szerológiai laboratóriumi vizsgálatokról dr. Burián Katalint, az országos szűrőprogramban regionális szinten részt vevő SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet vezetőjét kérdeztük, aki a vizsgálatok biztonságáról és a korlátairól is beszélt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A lakosság koronavírussal való átfertőződésének mértékéről pontosabb képet adó országos reprezentatív szűrővizsgálat részeként a régióból – Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyéből – a Szegedi Tudományegyetem munkatársai által begyűjtött minták PCR és szerológiai vizsgálatát a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet laboratóriumaiban végzik el. A közérdeklődés látókörébe került mikrobiológiai vizsgálatokról dr. Burián Katalin intézetvezető egyetemi docens elmondta, hogy a PCR (polymerase chain reaction) azaz polimeráz-láncreakció vizsgálat kimutatja, hogy a vírus jelen van-e a mintát adó személy orr-garat törletében, a szerológiai vizsgálat pedig az immunrendszer fertőzésre adott válaszát jelzi, vagyis azt, hogy az illető átesett-e már fertőzésen.


IMG_8382


A PCR vizsgálat célja, hogy felszaporítsa az adott mintában lévő virális örökítőanyagot, vagyis a nukleinsavat, amely ezáltal könnyebben vizsgálható lesz. Ez az eljárás a vírus RNS-ének egy részét mutatja ki, ha az a felső légutak nyálkahártya mintáiban megtalálható. Akinél a vizsgálat pozitív eredményt mutat, vagyis a légutaiban megtalálható a vírus, potenciálisan fertőzheti a másik embert. Az ilyen személynek kell, amennyiben nincsenek súlyos tünetei, házikaranténba vonulnia. Természetesen a súlyos beteg kórházi ellátást igényel, és ha már nem fertőző, vagyis nem „üríti a kórokozót”, akkor mehet ismét közösségbe. Mindezt úgynevezett felszabadító vizsgálatok segítségével – kettő-három egymást követő negatív teszttel – lehet igazolni.


labor_galeria
Képgaléria a laboratóriumi munkáról


A PCR vizsgálatnak vannak bizonyos korlátai is. Egyrészt ennél a módszernél alapfeltétel, hogy legyen elegendő emberi sejt a levett orr-garat törletben, – ugyanis a koronavírus intracellulárisan, azaz sejten belül szaporodik. Azt, hogy az adott minta megfelelő-e, tehát sejtet tartalmaz, bizonyos humán gének (belső kontrollok) kimutatásával tudják igazolni – fogalmazott dr. Burián Katalin. Másrészt előfordulhat, hogy a fertőzés korai szakaszában még túl kevés a szervezetben a vírus kópiaszáma, hogy azt ki lehessen mutatni. Ennek következtében előfordulhat, hogy a negatív eredmény ellenére nem sokkal később mégis megbetegszik az egyén. Ezen kívül egy negatív PCR eredmény semmit sem árul el arról, hogy a mintát adó személy már meggyógyult, vagy pedig egyáltalán nem volt még fertőzése.


IMG_8404


A másik mikrobiológiai módszer, a vérmintát felhasználó, ellenanyagvizsgálaton alapuló módszer, a korábbi vagy fennálló fertőződésre utal, ugyanis az immunrendszer fertőzésre adott válaszát jelzi. A fertőzést követően 5-7 nap inkubációs időnek kell eltelnie, hogy a szervezet a vírus ellen úgynevezett IgM típusú ellenanyagokat kezdjen termelni – részletezte az intézetvezető. Elmondása szerint, ha ilyen ellenanyagot ki tudnak mutatni valakinek a szervezetében, akkor az rendszerint akut megfertőződést jelez. Idővel az immunrendszer az IgM típusúnál jóval specifikusabb ellenanyagot, az IgG típusú termelését kezdi meg. A vizsgálatok során olyan eset is előfordult – mutatott rá az intézetvezető –, hogy mivel az IgM típusú ellenanyag nemcsak koronavírussal, hanem más kórokozóval, antigénnel is kereszt-reagálhat, idős betegeknél pozitivitást mutatott a szerológiai vizsgálat, azonban a PCR teszt ezt már nem erősítette meg. Az ilyen típusú, úgynevezett álpozitivitásnál, ha valaki később ténylegesen megfertőződik, az új vizsgálat „ismételt” fertőzést fog jelezni.


IMG_8414


Az új koronavírus, avagy a SARS-CoV-2 csupán a mostani járványban jelent meg, Magyarországon és világszerte orvosi ismereteink folyamatosan alakulnak és frissülnek. A szerológiai vizsgálat során kimutatott ellenanyag azt bizonyítja, hogy az egyén átesett már a koronavírus fertőzésen, jelenlegi ismereteink szerint azt viszont nem, hogy az ellenanyag védelmet biztosítana a szervezetnek a vírussal szemben ismételt fertőzés esetén – hangsúlyozta dr. Burián Katalin.

 

SZTEinfo-Lévay Gizella

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.