„Nézz szét nálunk!” – Fejleszti értékeit az SZTE Mezőgazdasági Kar

– Jelenleg 11 egyetemen és 17 képzési helyen képeznek agrárszakembereket Magyarországon. E számok csökkennek 2020. augusztus 1-jétől. Ekkor a gödöllői Szent István Egyetem szervezetébe olvad az egri Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert Campusa, valamint a veszprémi Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Kara. Második lépésként a Szent István Egyetem és a Kaposvári Egyetem egy szervezetben, 2021. január 1-jétől alapítványi formában működik tovább. Ehhez a 20 ezer hallgatót és 3500-4000 dolgozót tömörítő, 5 kampuszból álló, agrárfókuszú Szent István Egyetemhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 intézménye és 4 gazdasági társasága – adta hírül a sajtó. Ezek a változások érintik-e az SZTE Mezőgazdasági Kart?

– Az agrárképző felsőoktatási intézmények integrációja már évekkel ezelőtt elkezdődött. Az összetett lépéssorozattal létrejövő intézménytől eltérő modellt képvisel a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem agrárképzése. Nekünk Hódmezővásárhelyen az a feladatunk, hogy az SZTE tudományegyetemi háttérével megtaláljuk az új egyensúlyt.

– Az SZTE MGK, vagyis a hódmezővásárhelyi központú agrárképzés története részletezi, hogy a múltban Szegedtől távolabbi egyetemi központokhoz – például Debrecenhez és Budapesten az Állatorvostudományi Egyetemhez – is tartozott már. Milyen előnyei vannak a Szegedi Tudományegyetem kötelékében lenni?

– Az, hogy az SZTE MGK nem egy agráregyetem része, de a nemzetközi rangsorok alapján a legjobb vidéki tudományegyetem agrárképző helye, óriási lépéselőny más képzőhelyekhez képest. Az SZTE részének lenni számunkra közös kutatásokat és fejlesztési lehetőségeket jelent. Az SZTE más karaival máris megalapozott az együttműködésünk, ami a mindennapi életünk része. Előny az SZTE MGK oktatói és kutatói számára, hogy például egy-egy kísérletért vagy vizsgálatért nem szükséges egy kívülálló cég vagy intézmény laboratóriumában bérmunkát rendelni és fizetni. Úgy is mondhatnám: amilyen vizsgálati eszköz a Szegedi Tudományegyetemen nincs, az talán nem is létezik, vagy ha igen, akkor rövid időn belül elérhető lesz az SZTE-n. Egyre nagyobb hangsúly helyezünk arra, hogy az oktatóink tudományos tevékenyégükkel „kilépjenek” az MGK falai mögül és részesei legyenek a kutatócsoportok adta közösen gondolkodás rendszerének. S ebben is támogató partner az SZTE. Előny, hogy az Alföldön, a magyar mezőgazdaság szívében, a – Budapest után – legnagyobb külterülettel rendelkező magyarországi városban, Hódmezővásárhelyen, hatalmas agrárterület közepén, de Szegedtől mindössze 25 kilométerre található az SZTE MGK. E két város közötti távolság még könnyebben és gyorsabban áthidalható, ha átadják a vonat és villamos előnyeit ötvöző tram-train vonalat a közlekedőknek. A hallgatóink szempontjából kétségtelen, hogy Szeged vonzereje óriási – a kulturális élet, az elhelyezkedés szemszögéből egyaránt. Ennek hatása a nemzetközi beiskolázási eredményeinkben is megmutatkozik, hiszen az SZTE MGK angol nyelvű képzését eddig 13 ország fiatalja választotta a világ minden tájáról, többek között Peruból, Kenyából, Bangladesből, Kínából és Pakisztánból érkeztek hozzánk hallgatók.

– Említette: a két tudományegyetem – az SZTE és a DE – agrárképző karának helyzete hasonló. Mi a vásárhelyi mezőgazdasági képzés specialitása?

– Tény, hogy nem minden továbbtanuló vágyik a fővárosba. Az agrárium iránt érdeklődő, a dél-alföldi megyékben gazdálkodó családok fiai és lányai számára az a vonzó, ha a lakóhelyük vagy gazdaságuk közelében találnak XXI. századi színvonalú, ám a régió vállalkozásainak jellemzőit és a hagyományokat is átadni képes képzőhelyet. Ez az SZTE MGK. E hódmezővásárhelyi képzés egyik specialitása a precíziós agrárgazdálkodási szakmérnökképzés. E szempontból érintett a szántóföldi növénytermesztés, mert óriási lehetőségeket rejt például a drón technológia alkalmazása. A drónos képzésben – külső partnereinkkel együttműködve – elől jár az SZTE MGK. Szeptembertől elindítjuk a kertész szakmérnöki képzést, ami utánpótlást jelent a környék, például a paprikatermesztéssel foglalkozó kertészeti telephelyek számára. Az alapképzés elsajátítása után ez az egyik legújabb specializálódási lehetőség. Ugyancsak szeptemberi kezdéssel vágunk bele a hivatásos lótenyésztő szakmérnök szakirányú továbbképzésbe, mely a mai, modern tenyésztési és technológiai rendszereket hivatott bemutatni a lovaglás, lótartás szerelmeseinek. Földrajzi helyzetünkből eredően képzőhelyünk vonzó a határon túlról érkező magyar nemzetiségű, mezőgazdasággal foglalkozni kívánó fiatalok számára is.

– Az SZTE-hez kötődő fejlesztések miként erősítik az SZTE Mezőgazdasági Kar helyzetét?

– Az agrárértelmiség még nem helyez kellő hangsúlyt arra, hogy – sok egyéb mellett – a környezet védelme rá is tartozik. Ebbe az irányba tett lépés, hogy az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont körüli leendő Science Parkban az élettudomány mellet az agrártudományhoz kapcsolódó fejlesztések, cégek is helyet kapnak. Ma még arra is kevesen gondolnak, hogy Szegedet és Hódmezővásárhelyt egy fejlesztési övezetté kovácsolja a közlekedési lehetőségek fejlesztése. Nem leszünk közelebb, de nem mindegy, hogy hány perc alatt és milyen nyugodtan érünk át egyik városból a másikba.

– Miért kell Hódmezővásárhelyen marandia az SZTE Mezőgazdasági Karának?

– Mert a gyakorlati helyszínek Vásárhelyen rendelkezésre állnak. Itt minden gazdálkodási forma megtalálható: a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés mezőgazdasági nagyüzemeitől kezdve a biokertészeteken és biogazdálkodókon át az üvegházi és szabadföldi zöldségtermesztésig. Például nagy állatszámú tehenészetből csak Hódmezővásárhely környékén 3 nagy telephely is található. És akkor még nem beszéltünk a tangazdaságunkról, amelyhez – például a termesztési kísérletekre lehetőséget kínáló – óriási földterület tartozik, miközben az ország legnagyobb állattenyésztési kiállításának a területéhez tartozik.

– Először rendez az SZTE MGK nyílt napot nyáron. A 2020. június 27-i „Nézz szét nálunk! Kihelyezett és Nyílt Családi Napon” mit mutat meg magáról az intézmény?

– Azt, hogy mi egy nagy család vagyunk. E családias légkör érzékeltetése mellett hangsúlyt fektetünk arra, hogy bemutassuk: az agrárképzés ma már régen nem az, amit az átlagember gondol a mezőgazdaságról. Természetesen időnként föl kell húzni a gumicsizmát és fizikai erő is kell a munkához, ám olyan gépekkel dolgoznak a mai gazdák, ami alapján megszületett a vicc: „Miért a Ferrari autóval suhanó férfiakra buknak a nők? Mert nem tudják, hogy mibe kerül egy traktor.” A duális képzésben is partner Hódmezőgazda Zrt.-nek köszönhetően a nyílt napon modern mezőgazdasági gépeket mutatunk be, illetve drónokat reptetünk az Agro-Way Kft. jóvoltából. Képviseltetni fogják magukat más fontos partnercégek is, mint a Gabonakutató kiszombori vetőmagüzeme, a DélKerTÉSZ és a Hódagró Zrt., valamint az Ezerjófű Egyesület Algyőről. Partnereinktől a nálunk végzett fiatal szakemberek jönnek, hogy megmutassák milyen lehetőségeik vannak a munkaerőpiacon. Természetesen ott lesznek jelenlegi hallgatóink, oktatóink is. A kollégák prezentálják a vadgazdálkodáshoz szükséges lövészképzést is – az SZTE MGK egész képzéskínálatának a fölvillantása mellett. Azt fogjuk megmutatni, amit nem tud rólunk az átlagember. Például: „a tej nem a hűtőben terem” mottó jegyében fejési bemutatót tartunk, de lesz boncolás is. Közben a hagyományok ápolását se feledjük: az érdeklődőket elvisszük lovaskocsikázni is. Ez a különleges kari nap arra is alkalmat ad, hogy az agrárképzés iránt érdeklődő középiskolások olyan élményt szerezzenek nálunk, ami alapján a továbbtanulási helynek választott képzőhelyek végső sorrendjét, ha kell, akként módosítják, hogy „1.: az SZTE MGK”. Azokra is gondolunk, akik most nem tudnak részt venni a nyílt napunkon: tudósítunk a programokról, s ezt az összeállítást föltesszük a videomegosztó portálra is – mondván: „Nézz szét nálunk!”

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Az SZTE Mezőgazdasági Kar 2020. június 27-i „Nézz szét nálunk! Kihelyezett és Nyílt Családi Nap” részletes programja itt is olvasható.