SZTE Info

Nyito_4_kutatono

Az MTA doktora címért dolgozó 4 szegedi kisgyermekes kutatónő is akadémiai támogatást nyert

A gyermeket nevelő kutatónőknek és a 14 év alatti gyermeküket egyedül nevelő kutatóknak kíván segítséget nyújtani az Akadémia az MTA doktora cím megszerzéséhez. A második alkalommal kiírt pályázati támogatást, a bruttó 1 millió 800 ezer forint ösztöndíjat 11 – közte 4 szegedi – kutatónő nyerte el.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Tudományos Akadémia a gyermeket nevelő kutatónők és kiskorú gyermeküket egyedül nevelő kutatók tudományos előmenetelének elősegítése érdekében pályázatot írt ki az MTA doktora cím megszerzésére irányuló kérelem benyújtásához szükséges értekezés megírásának támogatására – olvasható az mta.hu hírei között. A bruttó 1 millió 800 ezer forint vissza nem térítendő ösztöndíj-támogatást a kedvezményezett 2020. július 1. és 2021. június 30. között veheti igénybe.

 

 

Az üvegplafon alatt

 

Az úgynevezett üvegplafon jelenség leküzdéséhez is hozzájárul a nők tudományos munkáját és előmenetelét segítő új akadémiai ösztöndíj. Mert miközben az egyetemi hallgatók körében egyre több – a Szegedi Tudományegyetemen 56 százalék – a nők aránya, addig a kutatók körében jóval kisebb – az SZTE-n 44% – a nők részesedése.


IMG_1107

 

A 2020-ban meghirdetett új MTA-felhívására 26 pályázatot nyújtottak be. A három nagy tudományterület – bölcsészet- és társadalomtudományok, élettudományok, valamint matematikai és természettudományok – mindegyikéről érkeztek pályázatok.

 

A benyújtott pályázatokat az adott tudományterületek szakértőiből álló, 11 tagú zsűri szakmai és esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével értékelte, és javaslatot tett a 11 támogatandó pályázóra. A zsűri javaslata alapján a nyertes pályázatokról az MTA elnöke döntött.

 

A kisgyermeket nevelő és az MTA doktora címért dolgozó kutatónők közül tizenegyen nyertek támogatást. A 11 új MTA-ösztöndíjas kutatónő közül 4 (36%) szegedi, s közülük 3 a Szegedi Tudományegyetem munkatársa.

 

 

Operációkutatás és ritka bőrbetegségek

 

Algoritmikusan gondolkodik a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat nyert Gazdag-Tóth Boglárka – írtuk korábban az SZTE Hírportálon az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Számítógépes és Optimalizálási Tanszékén dolgozó kutatónőről.


GTB


Az operációkutatással foglalkozó, az MTA-ösztöndíjátt elnyert informatikus témájáról azt írja az mta.hu, hogy „Amennyiben egy nemlineáris optimalizálási feladat pontos megoldását keresik, megbízható globális optimalizálási módszereket kell alkalmazni. Ilyen feladat például a versenyző vállalatok (pl. szupermarketek, éttermek) elhelyezési feladata a síkon vagy úthálózaton, ahol sokszor nemcsak egy célt kell optimalizálni, hanem akár többet is. Ha ezeket a feladatokat még valóságközelibben modellezik, például figyelembe véve a vásárlók boltválasztási szokásait, a kereslet valós eloszlását vagy adott esetben a termék kiszállítási díját, még nehezebb feladatokat kapnak. Ezeknek a feladatoknak a megoldása napjaink egyik fontos kihívása, erre vállalkozik Gazdag-Tóth Boglárka dolgozatában. Ez a megfelelő modellek kidolgozásával lehetséges, amelyek megoldhatósága még biztosítva van, sok esetben akár speciális algoritmusok segítségével. A dolgozatban tárgyalt, megfelelő globális optimalizálási módszerek ki- és továbbfejlesztése lehetővé teszi nagyobb méretű és bonyolultabb feladatok megoldását is.”


E kutatói teljesítmény mögötti összefüggésekre utalnak a számok: az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar hallgatói között 35, oktatói karában 21, kutatói körében 40% a nők aránya.

 

A bőrgyógyászaton belül a ritka monogénes bőrbetegségek genetikai vizsgálatát végzi Nagy Nikoletta. Az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Genetikai Intézetében dolgozó kutatónő munkájának elismerése, hogy L’Oréal–UNESCO-díjban részesült Nagy Nikoletta – írtuk az SZTE Hírportálján is.


Nagy_Nikoletta galéria


Az SZTE-kutató MTA pályázatának kiindulópontja, hogy „az örökletes bőrbetegségek (genodermatózisok) többsége monogénes megbetegedés, azaz a klasszikus mendeli szabályok szerint öröklődő kórkép. E betegségek az ún. ritka betegségekhez tartoznak, amelyek előfordulási gyakorisága 1/2000 fő vagy kevesebb. Jelenlegi ismereteink szerint a humán monogénes betegségek számát mintegy 10 000-re becsülik, a WHO adatai alapján a monogénes betegségek globális prevalenciája születéskor megközelítőleg 10/1000 fő. A monogénes betegségek csoportján belül a bőrgyógyászati monogénes betegségek számát több százra becsülik. A tervezett disszertáció e kórképek vizsgálata kapcsán mutatja be a kapott genetikai és funkcionális vizsgálati eredményeket, amelyek a vizsgált páciensek számára is igen jelentősek, mivel elősegítik az érintett családokban az egészséges utódok születését, illetve tudományos szempontból is jelentősek, elismert nemzetközi folyóiratokban kerültek közlésre, és a kapott eredményekből egy szabadalom is született.”

 

 

Alice példája és a zöldalgák világa

 

A Lewis Carroll írói álnéven elhíresült Charles Lutwidge Dodgson (1832–1898) sokrétű munkásságának feltérképezése a célja Sándorné Kérchy Anna Boglárkának. Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Angol tanszékén dolgozó tudóstól az SZTE Hírportálján már válaszolt a kérdésre Alice példájával: hogyan hatnak ránk a mesék és miért szeretjük őket ennyire?


Anna_Kerchy_photo_j

Az MTA-ösztöndíjjal is támogatott munkájának lényegéről azt írja az mta.hu, hogy „Carroll angol író, költő, a meseregénynek „álcázott”, társadalomkritikával és nyelvfilozófiával telített nonszensz fantáziairodalom kiemelkedő alakja, oxfordi matematikaprofesszor, anglikán diakónus, az okkult spritizmus fizikáját kutató királyi társaság tagja, a portréfényképészet úttörője, bűvész, megszállott levélíró, gyermekjogi aktivista: a viktoriánus Anglia ellentmondásos szellemiségének emblematikus megtestesítője. Bár az angolszász kultúrtörténet emlékezetes figurája, életművének érdemi tárgyalása ez idáig kimaradt a hazai irodalomtörténet-írásból. A disszertáció, ezt a hiányosságot pótolva, a Carroll nevével társított viktoriánus nonszensz irodalomból kiindulva párhuzamosan térképezi fel a műfaj poétikai és politikai aspektusait, amellett érvelve, hogy a jelentés határainak feszegetése, az észszerű értelmezéssel való dacolás a mindenkori hatalmi viszonyok megkérdőjelezését sürgeti, elbizonytalanítva az értelem/értelmetlenség, szerző/olvasó, felnőtt/gyerek, rend/játék, jelenlét/hiány, szó/kép ellentétpárok hierarchiáját. Ez a nonszensz poétika és politika átszövi Carroll szépirodalmi alkotásaival egybefonódó fotóművészeti, illusztrációs, természettudományos, (nyelv)filozófiai, ludológiai munkásságát is. A carrolli életmű vezérmotívuma a kimondhatatlanság és leképezhetetlenség összefüggéseire való folytonos rákérdezés, mely sajátos ikonotextuális játékot léptet életbe, és metamediális jelleget kölcsönöz a szerző kulturális-imaginárius formáló jelentőséggel bíró képszövegvilágainak és fantáziaértelmezéseinek.”

 

Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas kutatója témájához kapcsolódik a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetében dolgozó Tóth Szilvia Zita, aki A munkára fogott zöldalgákról nyilatkozott korábban – többek között – az Innotéka magazinnak.


Toth_Sz_Z_UI


Az SZTE biológus doktoranduszaival is foglalkozó, az SZBK munkatársa kutatásairól az mta.hu azt írta: „Az aszkorbát (C-vitamin) növényi eredetű, az ember számára esszenciális vitamin, amely szerepet játszik a szabad gyökök semlegesítésében, a jelátvitelben, a sejtosztódásban, a génexpresszió és az enzimaktivitás szabályozásában. Növényeken végzett kutatásaim során bizonyítást nyert, hogy e szerepek mellett a C-vitamin képes a víz helyett elektronokat szolgáltatni a fotoszintézis számára, és ezáltal fontos szerepet játszik a növények stresszadaptációjában. Számos kísérlet történt a növények C-vitamin-tartalmának fokozására, azonban ez eddig csekély sikerrel járt. Tóth Szilvia Zita kutatási eredményei arra engednek következtetni, hogy ennek oka az lehet, hogy a C-vitamin magas koncentrációban negatívan befolyásolja a sejtek redoxállapotát, és inaktiválhatja akár az oxigéntermelésért felelős vízbontó komplexet is. A zöldalgák C-vitamin-bioszintézisének vizsgálatakor felfedezte, hogy annak szabályozása jelentősen eltér a növényekétől, ami a C-vitamin-koncentráció nagyon gyors és hatékony emelkedését teszi lehetővé. Ez hozzájárul a zöldalgák környezeti adaptációjához. Emellett kimutatta, hogy a C-vitamin a zöldalgák biohidrogén-termelésében jelentős szerepet játszik”.

 

SZTEinfo

Fotók: Bobkó Anna, Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.