Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Nők a Tudományban Kiválósági Díjas lett Gazdag-Tóth Boglárka. Az SZTE TTIK Informatikai Intézet Számítógépes Optimalizálás Tanszékén dolgozó, szakmabeli férjével együtt három gyermeket nevelő édesanyával arról is beszélgettünk, melyik a kedvenc algoritmusa.
Felvételi nélkül, mint az Arany Dániel Matematikaverseny országos második helyezettje került a szegedi egyetem közgazdasági programozó szakjára Tóth Boglárka, aki Tatabányán nőtt föl. A Szegedi Tudományegyetemre 2017-ben Gazdag-Tóth Boglárkaként került vissza, 2018. március 8-án átvette a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat az MTA székházában.
A kütyük és a lányok
– Mi az oka annak, hogy a lányok kevésbé bátran választják a programozó vagy informatikus szakokat? – kérdez vissza. – Az egyik ok talán az, hogy egy fiú bátrabban szétszereli és összerakja a különböző kütyüket. Ezzel szemben ha egy lány jó matematikából, akkor könnyebben elmegy vegyésznek, mint programozónak, mert az informatikát azonosítják a technikával. Holott ezeken a szakokon nagyobbrészt, legalább 80-85 százalékban matematikával és a programozás elméletével foglalkozunk.
A szegedi egyetem informatikához kötődő szakjain oktatóknak a zöme is férfi, mindössze három nő tartozik ebbe a csapatba.
– Algoritmikusan kell gondolkodnia egy informatikusnak. A számítást, mint egy folyamatot kell látnia. Számomra ez természetes, bár lehet, hogy a nők között ritka ez a felfogás – válaszolja, mikor elhangzik a kérdés: Miben más az informatikus gondolkodásmódja, mondjuk egy matematikuséhoz hasonlítva? Kedvenc algoritmusaként a korlátozás és szétválasztás módszert említve szívesen magyarázza e számolási eljárás lényegét is. – Például ha egy városban azt a helyet keressük, amely egy adott vállalat számára a legnagyobb profitot hozza, akkor a területet téglalapokra osztjuk. E téglalapokra kiszámíthatjuk a maximális profit alsó és felső korlátját. A téglalapokat újból és újból felosztjuk, illetve újból és újból kiszámítjuk a korlátokat, a legmagasabb alsó korlát alatt teljesítő téglalapokat sorra kiejtjük, így végül megtaláljuk az optimális területet.
A doktori iskolát a Szegedi Tudományegyetemen kezdte el Tóth Boglárka. Akkoriban több PhD hallgató is osztozott egyetlen dolgozószobán. Ott és a közös érdeklődés révén ismerkedett meg későbbi férjével, Gazdag Zsolttal.
– Kaptam egy kihagyhatatlan ajánlatot: Spanyolországba mehettem és ott fejezhettem be doktori tanulmányaimat – folytatja történetét Boglárka.
Társszerző Spanyolországban
Bővülő kapcsolatainak egyik eredménye, hogy az épp Spanyolországban dolgozó holland Eligius M. T. Hendrix felkérésére, egy önálló fejezettel, és a teljes anyag fejlesztésével, társzerzőként járult hozzá közös, nemlineáris és globális optimalizálással foglalkozó kötetükhöz. A rangos Springer Kiadónál megjelent művük egyes, magyar nyelvre fordított részleteit az egyetemi óráin is használja Boglárka.
– Mikor visszatértem Magyarországra, összeházasodtunk Zsolttal, de Szegeden nem találtunk mindkettőnk számára megfelelő állást, ezért Budapestre költöztünk. Én a BME, a férjem az ELTE munkatársaként kezdett oktatni és kutatni. 2016-ban keresett meg minket doktori témavezetőm, Csendes Tibor professzor, hogy lenne két hely az alma materben, ezért 2017-ben – az addigra megszületett három gyermekünkkel együtt – visszaköltöztünk – avat be a Szeged – Murcia – Budapest – Szeged állomások mögötti történésekbe.
Csak az anyáktól szokták megkérdezni, hogy miként tudják összeegyeztetni a családi és a szakmai kötelezettségeket. Az apákkal készült interjúkból többnyire kimarad ez a kérdés. A Gazdag-Tóth családban a feleség és a férj egyaránt kiveszi részét a három gyerek körüli feladatokból és örömökből – derült ki, mikor a Szegedi Tudományegyetem informatikusai egy részének otthont adó Árpád téri épület tetőterének folyósóvégi, csöpp dolgozószobája asztalán heverő mesekönyvről is beszélgettünk Gazdag-Tóth Boglárkával, aki 2018. március 8-án, a nemzetközi nőnapon vehette át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat.
Globális optimalizálás lokálisan
– Az élet minden területén be lehet vezetni egy-egy gépet, amely az optimalizáláshoz kötődik – a kávéfőzőtől kezdve a telefonon át az egész lakás vezérléséig – sorolja az informatikus. A gépiesítést a párom szívesen szélesíti, én hagyományos háztartást vezetek. A kütyük és a hozzájuk tapadó informatika természetesen nagyon érdekli a 9 és 7 éves fiainkat, de már a 2,5 éves kislányunkat is. Ám abban megegyeztünk, hogy szűkséges a korlátozás: a gyerekek is megértették, hogy minden nap csak egy bizonyos ideig foglalkozhatnak az okostelefonos játékkal, mert különben függővé válhatnak. Számunkra pedig éppen ők segítenek a korlátozásban és az optimalizálásban, nehogy munkamániássá váljunk – nevet fel a háromgyermekes anyuka.
Globális optimalizálás a szakterülete az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar tudományos főmunkatársaként dolgozó kutatónőnek. Globális optimalizálási módszerek elhelyezési feladatok megoldására. Ez a témája posztdoktoriális OTKA-pályázatának. Elméletben kidolgozott módszereit vállalatelhelyezési modelleken teszteli. Örülne, ha eredményeit kipróbálhatná egy valódi cég problémájának a megoldása érdekében is. Ugyanakkor a kutatómunka hozadékát átemeli az oktatásba: néhány előadást tar az SZTE informatikus hallgatóinak – többek között a globális optimalizálás témakörről. Számára a Sevillában dolgozó Emilio Carrizosa adott ajánlólevelet a Nők a Tudományban Kiválósági Díjhoz.
– Nem csak a férfiaké a tudomány és a kutatómunka, az informatika terén is van keresnivalójuk a nőknek – indokolja Gazdag-Tóth Boglárka, miért reagált a Nők a Tudományban Egyesület fölhívására. – Elhivatottság kell a kutatói eredményhez. Szívvel-lélekkel kell csinálni. Nekem nem teher, inkább örömforrás, ha vasárnap este – miután a gyerekeket lefektettük – olvashatok, például szakirodalmat. Szerencsére ezt érti a férjem is, mint ahogy én is tudom, miért kell hosszú napokon át készülnie egy előadásra, ha új témát akar fölvetni a hallgatóinak – magyarázza, miként segítik egymást ők, az ELTE Informatikai Karán habilitált, de már az SZTE TTIK Számítástudomány Alapjai Tanszékén dolgozó férj és a Számítógépes Optimalizálás Tanszéken tudományos főmunkatársként kutató-oktató feleség. Mikor összegzésképpen a terveiről, jövőbeli elképzeléseiről kérdezzük Gazdag-Tóth Boglárkát, akkor kifejti: az egyetemi előmenetelben a professzorságot is tervezi, olyan átütő tudományos eredményt szeretne elérni, ami fontos lehet az egész társadalom számára.
5 év, 3 SZTE díjazott
A Nők a Tudományban Egyesület missziójának része a nők tudományos szerepének támogatása, és a figyelem felhívása a nők tudományos teljesítményére. 2013-ban díjat alapított a civil szervezet.
Az SZTE kutatónői közül Nők a Tudományban Kiválósági Díjat kapott 2018-ban Dr. Gazdag-Tóth Boglárka, 2016-ban Dr. Vincze Veronika. A számítógépes nyelvész „a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársaként és az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának tagjaként arra törekszik, hogy az elméleti nyelvészetben elért eredményeket a számítógépes nyelvészet gyakorlatában is minél nagyobb hatásfokkal alkalmazza, illetve a számítógépes nyelvészeti eredményeket a gyakorlati életben is hasznosíthatóvá” tegye – olvasható méltatása a Nők a Tudományban Egyesület honlapján. Prof. Hernádi Klára, az anyagtudományi díj 30 év feletti kategória díjazottja a Szegedi Tudományegyetemen ismertette kutatásainak legfrissebb eredményeit 2014-ben.
A civil szervezet adatai szerint jelenleg hazánkban a természettudományokban 23,6%, a műszaki tudományok területén mindössze 18,3 % a nők aránya a kutató fejlesztő helyek kutatói között.
SZTEinfo – Újszászi Ilona
