Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem TTIK Számítógépes Optimalizálás Tanszéke tavaly a Kutatók Éjszakáján mutatta be kottalapozó applikációját, de ez csak egy a számos innovációjuk közül. Dolgoznak mezőgazdasági és egészségügyi területre is. Mivel már ismerik őket, sokszor ipari szereplőktől érkezik felkérés egy-egy probléma megoldására. Az Informatikai Intézet legtehetségesebb hallgatói közül ma már többen dolgoznak a Google-nél, az Amazonnál és a Facebook-nál.
A Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Optimalizálás Tanszékén numerikus matematikához kötődő oktatás, különböző modellezések, statisztika, számítógépes és differenciál egyenletes leírásokat tartalmazó modellezések, hálózattudomány oktatása folyik.
– A munkánk nagyobbik része oktatás és alapkutatás, utóbbiban elég jól is állunk – avat be a mindennapi feladatok eloszlásába Dr. Csendes Tibor, tanszékvezető egyetemi tanár. – Az időnk 10-15 százalékát tudjuk fordítani ipari feladatok megoldására. Az állami finanszírozás nem elég mindenre, pályázati pénzből keresünk még mellé forrásokat, ebben különösen aktívak vagyunk, az intézeti szintű menedzselés egy része Dr. Bánhelyi Balázshoz tartozik.
A tanszéken folyó ipari munkák szolgáltatás és alkalmazott kutatás jellegűek. A tanszék vezetése látja, hogy mi az, ami innovációs célra is használható – ezt igyekeznek ipari partnereknek felkínálni.
– 10-15 éve foglalkozunk erőteljesen innovációval a tanszéken. Számos olyan ipari indíttatású projekt van az egyetem körül, amit egyetemi kutatási kapacitásból meg lehet oldani, ez az egyik fő területünk. Az SZTE Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Igazgatósága most nagyon erős, nagyon aktív, sokat segít nekünk azokban a feladatokban, ami a szabadalmaztatás előkészítését, újdonságkutatást, szabadalomtisztaság vizsgálatot illeti, jó partnerségben vagyunk. A futó projektjeink közül komoly fázisban van a kottalapozó alkalmazás, valamint a daganatkezelés kapcsán a már Magyarországon is egy évtizede alkalmazott brachyterápiás módszer tökéletesítése. Utóbbinak a tervezetét az egyetem már befogadta, mint itt létrejött olyan új szellemi tulajdont, amit tovább kellene fejleszteni, és az egyetem igyekszik ennek megteremteni a föltételeit is – tette hozzá Dr. Csendes Tibor.
A kottalapozó mobilos applikáció tavaly debütált az SZTE Kutatók Éjszakáján. A tanszéken kifejlesztett, új automatikus kottalapozó applikáció betanításának és használatának izgalmas menetébe tekinthettek be a program résztvevői. Megmutatták azt is, hogy hogyan reagál az app abban az esetben, ha a hegedűs lemarad, vagy ha tapsol a közönség. Ez az app a tanszék egyik hallgatójának – aki azóta már a Google-nél dolgozik – megoldását tartalmazza. A továbbfejlesztéshez megkeresték a művészeti karon azokat, akik tanácsaikkal segíteni tudnak.
– Előfordul az is, hogy egy cég keres meg bennünket, mert már elterjedt a hírünk, és korábbi munkáink alapján érkezik hozzánk a felkérés – tette hozzá Dr. Bánhelyi Balázs egyetemi docens.
A tanszékről rendszeresen járnak ipari cégekhez beszélgetni, hogy mi az a részlet, amiről a cég részéről úgy gondolják: jobban is meg lehetne oldani. Ezek közül kiválasztják azokat, amelyek ígéretesek. A tanszéken ezeken a projekteken sok hallgató dolgozik, az adattisztítás, a modellezési eredmények összeírása, a tesztelés a doktoranduszok feladata.
A Mezőgazdasági Karral is régi az együttműködésük, a korábbi dékán, Dr. Horváth József kereste meg őket azzal, hogy gazdasági modelleket kellene optimalizálni mezőgazdasági területen. Megbeszélték az ötleteket, kiválasztották, hogy melyikből milyen fejlesztés lehet, és nekikezdtek a legígéretesebbnek. Így született meg a Buu – a tejtermelő tehenészetek számára készített döntéstámogató alkalmazás, amely a telep gazdaságosságának javításához ad segítséget. A kérdés, hogy az épp lebetegedett tehenet a termelésben tartani, vagy eladni érdemes. A sztochasztikus optimalizációs rendszert Dr. Csendes Tibor, Dr. Bánhelyi Balázs egyetemi docens és Mester Abigél gazdaságinformatikus hallgató fejlesztette. A mobiltelefonos alkalmazás a rendelkezésre álló statisztikai információk birtokában 1000 szimulációt futtat le az adott tehén várható életútjáról. A cél a várható profit maximalizálása. A megoldás könnyebben eldönthetővé teszi, hogy az adott telepen egy állatot érdemes-e tovább tartani. A rendszer annak esélyét is megmutatja, hogy veszteséges lehet-e egy döntés a tehén tartásáról vagy eladásáról.
Részt vettek LED-es lámpatestek fejlesztésében is: az optimalizálási feladatokat végezték el, nevezetesen, hogy a LED-ek milyen irányban világítsanak ahhoz, hogy az megfeleljen az előírásoknak, ugyanakkor a lehető legkisebb fogyasztási és karbantartási költség keletkezzen.
– Ezeket a fejlesztéseket zömében diákok végzik, akik örömmel vesznek részt az ilyen feladatokban – mondta Dr. Bánhelyi Balázs. – Ez szakmai gyakorlatnak is kiváló, mi pedig a tapasztalatunkat adjuk hozzá, ha elakadnak, segítünk. Minden diák esetében fontos, hogy olyan feladatot kapjon, ami érdekli. Vannak, akik kimondottan adatbázisokkal szeretnek foglalkozni, míg mások a felhasználói felülettel. Az informatika szerteágazó terület, mindenkinek jut benne olyan rész, ami közelebb áll hozzá.
A tanszék kis anyagigényű, de a gazdasági hátteret hozzá kell tenni. Ezért is szerencsés, hogy Dr. Bánhelyi Balázs mesterszakon tanult a GTK-n, így a pénzügyeket jól tudja menedzselni. Emellett fönntart egy hallgatói pool-t, igyekeznek a hallgatókat tartósan az egyetemen tartani, ami persze sokszor nehéz.
– Egy HR-estől hallottam, hogy ha egy családban van egy informatikus hallgató, akkor gyakran ő viszi haza a legtöbb jövedelmet – mondta Dr. Csendes Tibor. – Nálunk, az egyetemen olyan és annyi feladatot kapnak a diákok, amit a tanulás mellett fél kézzel meg tudnak csinálni, csak annyira terheljük őket, hogy az a tanulmányaikat ne veszélyeztesse. Működtetünk egy ösztöndíjas rendszert is. Bár egyes természettudományos területeken csökken a jelentkezők száma, nálunk ez nem így van: tavaly 1000-nél több elsőhelyes jelentkezőnk volt. Vannak kiemelkedő diákjaink, évtizedes tehetségek is, és vannak sokan, akik elég jók.
A hallgatók nagy része persze nem marad az egyetemen. A legjobbakat elviszi a Google, az Amazon, a Yahoo, a Facebook – nyilvánvaló, hogy ezekkel a fizetésekkel nem lehet versenyezni.
– Ez egy természetes folyamat, hogy a legjobbak elmennek, az egyik szemünk sír ilyenkor, a másik nevet. A kottalapozó appot egy nagyon tehetséges hallgatónk kezdte el fejleszteni, aki fél évvel később már a Google-nél dolgozott. Tény, hogy kevés az olyan hallgató, aki a hosszú úton végigmegy: TDK-t ír, tovább tanul a mesterképzésben, doktorál, és aztán itt marad a tanszéken.
A karanténidőszak nem vetette vissza a tanszéken folyó munkát, most is érkeznek hozzájuk megkeresések. – Egy neves pesti informatikai céggel egy precíziós mezőgazdasági témán dolgozunk. A megoldás statisztikai része nyitott, ezzel igyekeztünk ebben az időszakban előre haladni – mondta Dr. Csendes Tibor.
 |
| Automatikus fülszám felismerés videóról |
Az SZTE Számítógépes Optimalizálás Tanszéke régóta együttműködik a Mezőgazdasági Karral – mondta Dr. Mikó Józsefné Jónás Edit dékán. – Jelenleg a legnagyobb közös munkánk a 2018-1.3.1-VKE-2018-00033 kódszámmal jelölt, „A lecitin újszerű alkalmazásának vizsgálata és a pálmazsír kiváltása hazai alapanyaggal nagytejű szarvasmarhák takarmányozásában, különös tekintettel a szaporodásbiológiai paraméterek javítására, valamint a funkcionális tej előállításának lehetőségei” című NKFIH által támogatott pályázatban való együttműködésünk.
Emellett folytatjuk a tehenészeti telepek optimalizálási lehetőségeinek kutatását. Egy mobiltelefonra fejlesztett adatrögzítési felület kialakításán is dolgozunk. Az alkalmazás a fejőházakban, vizes környezetben folytatott, eddig papír alapon történő adatok felvételét segíti kutatók és telepi szakemberek számára egyaránt.
A dékán hozzátette: folyamatosan keresik a lehetőséget a közös munkára. Meglátásuk szerint az, hogy teljesen eltérő területen dolgoznak, kutatnak, nem gyöngítő, hanem kifejezetten erőt adó tényező. Olyan ötletek születnek egy-egy közösen gondolkodás alkalmával, amihez kifejezetten szükséges az egyes szakterületek közötti távolság. További céljuk a precíziós gazdálkodás, az agrárökonómia és egyéb a mezőgazdasághoz szorosan kötődő közös kutatási lehetőségek feltárása. Konkrét elképzeléseik is vannak: egy szintén a szarvasmarha-tenyésztéshez köthető tenyészérték-becslési modell kialakítása, valamint terveik között szerepel a precíziós növénytermesztés esetében termésbecslés visszaméréssel való validálása is.
SZTEinfo - Antal Éva Eső
Fotó: Bobkó Anna
