SZTE Info

Funkcionális sejtbiológiai és immunológiai laboratóriumot hoztak létre Szegeden

A szegedi laboratórium, amely egy országos laboratórium hálózat részeként jött létre, a kutatás és az oktató tevékenység támogatásában igyekszik szolgáltató egységként is kiszolgálni az adott igényeket. Mindezt, a legmagasabb technikai színvonalon képesek lefolytatni, a fejlesztéseknek köszönhetően.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont közleménye szerint a nagy áteresztőképességű vizsgálómódszerek fejlesztése lehetővé tette a biológiai rendszerek szélesebb körű, gyorsabb tanulmányozását. Ennek kapcsán Debrecenben, Budapesten és Szegeden, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, illetve a Szegedi Tudományegyetemen, igen nagy műszeres egységgel bíró laborhálózatot hoztak létre, amely olyan feladatokat lát el, amire korábban nem volt lehetőség. Az új laboratóriumról, funkcióiról és a célokról, Dr. Maléth Józseffel, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar kutatóorvosával beszélgettünk.


Mi a laboratórium fő funkciója? Milyen új lehetőségeket kínál önöknek a munkájuk támogatásához?

Konkrétan Szegeden, egy félautomata elektronmikroszkópos rendszert telepítettünk, ami egyrészt nagy térfogatban képes különböző biológiai minták morfológiai vizsgálatára, illetve képes úgynevezett korrelatív mikroszkópiára, ami azt jelenti, hogy a sejtek funkcióját és morfológiáját össze tudjuk vetni, például ezáltal egy daganatsejtről sokkal több információt nyerünk, mintha csak egyfajta mikroszkópiával vizsgálnánk.


Ezáltal új utak nyílhatnak meg egyes betegségek gyógyításában?

Egyrészt az alapkutatási folyamatoknak ad egy erősebb alapot, mivel olyan dolgokat láthatunk meg, amelyekre eddig nem volt lehetőség, mivel nem volt elérhető ez a fajta mikroszkópos modalitás. Másrészt a Szegedi Tudományegyetemen, egy nagyon erős fókusz van a humánbiológiai minták felhasználására, ami révén a betegségekről is sokkal többet megtudunk. A gyógyítás ezután következik, ahol az új lehetőségek kapcsán, célzott gyógyszer támadáspontokat lehet azonosítani, új lehetséges gyógyszereket, hatóanyagokat tesztelni és ezt követően bevonni a gyógyításba.


Milyen más területen tud még jelen lenni az egység?

Szolgáltató laboratóriumként külsős megkereséseket is kiszolgálunk. Tehát az új laboratórium nem kizárólag az egyetemi kutatásokat segíti, hanem például gyógyszercégek és egyéb kutatásorientált megkeresést is tudunk teljesíteni.


Önnek mi a fő kutatási területe?

Az epithel sejtek élettani és kórélettani működése. Ez az hámsejt, amely ectodermalis vagy endodermalis eredetű lehet. Például a vastagbél hámrétege vagy a hasnyálmirigy egyes felületelválasztó sejtjei. Azt vizsgáljuk, hogy ezek a sejtek, hogyan járulnak hozzá a szervek élettani működéséhez, illetve mi a szerepük betegségek, példának okáért egy daganat kialakulásában.


Hol tartanak most ezek a kutatások és milyen finanszírozási egységek támogatják a munkájukat?

A kutatócsoport első fontos finanszírozása, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázata révén jött. Ebben a pályázatban elsősorban, az élettani alapjelenségekre fókuszálunk. Ez egy ötéves pályázat, amely már több mint két éve zajlik. Ezen két év alatt sok új ismeretet szereztünk a különböző sejt típusok, sejtrendszerek működéséről, amelyeket szeretnénk transzlációs célokra is felhasználni. Ez az a terület, amikor a meglévő kutatási eredményeket igyekszünk közelebb hozni a klinikumhoz.. Ennek kapcsán újabb pályázatot céloztunk meg a tavalyi évben, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine, HCEMM) kutatóhálózat keretein belül, amely kapcsán újabb öt évre támogatást kaptunk kutatásaink folytatásához. Ez egy igen nagy előrelépés a kutatócsoport számára, hiszen az eredmények továbbvitelével még több kutatást tudunk invesztálni transzlációs célokra. A tavalyi évtől kezdve határterületek (vegyészek, gyógyszerészek) bevonásával egyre konkrétabb irányt vettünk a gyógyszerfejlesztés felé.



A hosszú távú, mind a Magyar Tudományos Akadémiánál, mind a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központnál elért sikeres pályázatok és az általuk nyújtott lehetőségek tükrében, illetve a színvonalas kutatócsoport és kiváló vezetőjüket tekintve, kijelenthetjük, hogy a Szegedi Tudományegyetemen minőségi alapokon fekszik a molekuláris biológiai kutatás jövője.

 

SZTEinfo - Z.A.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. március 24.

nyito_Nemeth_Aniko

Az SZTE Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Németh Anikó. A Füvészkert igazgatóját munkájáról és a botanikus kert növénygyűjteményeiről is kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.