Funkcionális sejtbiológiai és immunológiai laboratóriumot hoztak létre Szegeden

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont közleménye szerint a nagy áteresztőképességű vizsgálómódszerek fejlesztése lehetővé tette a biológiai rendszerek szélesebb körű, gyorsabb tanulmányozását. Ennek kapcsán Debrecenben, Budapesten és Szegeden, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, illetve a Szegedi Tudományegyetemen, igen nagy műszeres egységgel bíró laborhálózatot hoztak létre, amely olyan feladatokat lát el, amire korábban nem volt lehetőség. Az új laboratóriumról, funkcióiról és a célokról, Dr. Maléth Józseffel, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar kutatóorvosával beszélgettünk.

– Mi a laboratórium fő funkciója? Milyen új lehetőségeket kínál önöknek a munkájuk támogatásához?

– Konkrétan Szegeden, egy félautomata elektronmikroszkópos rendszert telepítettünk, ami egyrészt nagy térfogatban képes különböző biológiai minták morfológiai vizsgálatára, illetve képes úgynevezett korrelatív mikroszkópiára, ami azt jelenti, hogy a sejtek funkcióját és morfológiáját össze tudjuk vetni, például ezáltal egy daganatsejtről sokkal több információt nyerünk, mintha csak egyfajta mikroszkópiával vizsgálnánk.

– Ezáltal új utak nyílhatnak meg egyes betegségek gyógyításában?

– Egyrészt az alapkutatási folyamatoknak ad egy erősebb alapot, mivel olyan dolgokat láthatunk meg, amelyekre eddig nem volt lehetőség, mivel nem volt elérhető ez a fajta mikroszkópos modalitás. Másrészt a Szegedi Tudományegyetemen, egy nagyon erős fókusz van a humánbiológiai minták felhasználására, ami révén a betegségekről is sokkal többet megtudunk. A gyógyítás ezután következik, ahol az új lehetőségek kapcsán, célzott gyógyszer támadáspontokat lehet azonosítani, új lehetséges gyógyszereket, hatóanyagokat tesztelni és ezt követően bevonni a gyógyításba.

– Milyen más területen tud még jelen lenni az egység?

– Szolgáltató laboratóriumként külsős megkereséseket is kiszolgálunk. Tehát az új laboratórium nem kizárólag az egyetemi kutatásokat segíti, hanem például gyógyszercégek és egyéb kutatásorientált megkeresést is tudunk teljesíteni.

– Önnek mi a fő kutatási területe?

– Az epithel sejtek élettani és kórélettani működése. Ez az hámsejt, amely ectodermalis vagy endodermalis eredetű lehet. Például a vastagbél hámrétege vagy a hasnyálmirigy egyes felületelválasztó sejtjei. Azt vizsgáljuk, hogy ezek a sejtek, hogyan járulnak hozzá a szervek élettani működéséhez, illetve mi a szerepük betegségek, példának okáért egy daganat kialakulásában.

– Hol tartanak most ezek a kutatások és milyen finanszírozási egységek támogatják a munkájukat?

– A kutatócsoport első fontos finanszírozása, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázata révén jött. Ebben a pályázatban elsősorban, az élettani alapjelenségekre fókuszálunk. Ez egy ötéves pályázat, amely már több mint két éve zajlik. Ezen két év alatt sok új ismeretet szereztünk a különböző sejt típusok, sejtrendszerek működéséről, amelyeket szeretnénk transzlációs célokra is felhasználni. Ez az a terület, amikor a meglévő kutatási eredményeket igyekszünk közelebb hozni a klinikumhoz.. Ennek kapcsán újabb pályázatot céloztunk meg a tavalyi évben, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine, HCEMM) kutatóhálózat keretein belül, amely kapcsán újabb öt évre támogatást kaptunk kutatásaink folytatásához. Ez egy igen nagy előrelépés a kutatócsoport számára, hiszen az eredmények továbbvitelével még több kutatást tudunk invesztálni transzlációs célokra. A tavalyi évtől kezdve határterületek (vegyészek, gyógyszerészek) bevonásával egyre konkrétabb irányt vettünk a gyógyszerfejlesztés felé.

A hosszú távú, mind a Magyar Tudományos Akadémiánál, mind a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központnál elért sikeres pályázatok és az általuk nyújtott lehetőségek tükrében, illetve a színvonalas kutatócsoport és kiváló vezetőjüket tekintve, kijelenthetjük, hogy a Szegedi Tudományegyetemen minőségi alapokon fekszik a molekuláris biológiai kutatás jövője.

SZTEinfo - Z.A.