Bezár

Hírarchívum

3-001

Bullying: bárki áldozattá válhat

Bullying: bárki áldozattá válhat

2020. február 26.
3 perc

A bullying, vagyis a megfélemlítés elleni szabályozási rendszert kutatja Dr. Pongó Tamás. Az SZTE ÁJTK Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa érdekes előadást tartott az amerikai mintáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A bullying, a bántalmazás egy fajtája, elterjedt probléma napjainkban. Magára a kifejezésre nincs magyar megfelelő, leginkább a kiközösítés, megfélemlítés, megalázás szavakkal lehetne körülírni. Az óvodákban, iskolákban fordulhat elő leggyakrabban. Akár diáktársaikkal szemben, de felnőtt és gyerek viszonylatában is gyakori. Statisztikák szerint a gyerekek kétharmada átéli. A statisztikákból az is kiderül, hogy a bullying csaknem minden iskolában jelen van, a bántalmazók nagy részben fiúk. Áldozattá válhat bárki, de általában bőrszín, érdeklődési kör, zárkózottság, önbizalomhiány mind alapul szolgálhat a kiközösítésre. A cyberbullying ehhez nagyon hasonló kategória, azonban itt a zaklatás internetes felületen keresztül történik. Ez azért veszélyes, mert sokszor nem lehet tudni, hogy ki a zaklató, így nehezebb megoldást találni, elhárítani a problémát.


- Fontos a megoldás keresése, viszont a megelőzésre is érdemes hangsúlyt fektetni - hallottuk Dr. Pongó Tamástól. Az SZTE ÁJTK Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa elnyerte a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat, melynek köszönhetően a Pennsylvania State University és a University of Toledo jogi karán kutatta a témát. Tapasztalatairól előadáson számolt be az érdeklődő jogászhallgatóknak. A rendezvények kiderült, hogy az internetes zaklatás esetén nem az a megoldás, hogy a gyereket eltiltják az internettől, hanem az önbizalmának erősítése. Érdemes már iskolás kora előtt kialakítani a gyermekben az egészséges önbizalmat. Fontos, hogy az így kialakult bizalom a gyermek és szülei között fennmaradjon, hiszen akkor bátrabban fordulnak az áldozatok szüleikhez segítségért. Érdemes az adott oktatási intézményről megfelelően tájékozódni, mielőtt úgy dönt a szülő, hogy beíratja oda a gyermekét.

5-001

 

- Elengedhetetlen ezekre az esetekre megfelelő szabályozást kialakítani – hangsúlyozta Dr. Pongó Tamás. Kutatásában a szabályozási lehetőségeket vizsgálta meg. Mivel az egyetemekhez is kapcsolódó problémáról van szó, bizonyos régi amerikai szabályok szerint az egyetem képes a diákokat egyetemen kívüli magatartásukért intézményen belül szankcionálni, legrosszabb esetben eltanácsolni. Más a helyzet, amikor a gyerek az iskolán kívül, például az egyik rokonánál lévő számítógépről posztol sértő tartalmat az osztálytársáról. Amerikában ez már legalább 20 éves vitatéma.

Amerikában már kialakították az anti-bullying szabályzatot, amelyben olyan megfogalmazást használnak, amit akár a szegedi egyetemen is be lehetne vezetni. Tartalmazza, hogy mikor beszélhetünk bullying cselekményről: valamilyen magatartás, a diák, oktató, vagy egyetemmel egyéb jogviszonyban álló személy részéről, az egyetem területén vagy azon kívül sért lényeges egyetemi érdeket. Amerikában „egyetemi diák magatartás kódexet” is használnak, amelyet nagyon szigorúan vesznek, külön irodát működtetnek a témában, teljes stábbal. Internetes „trollkodás” esetén behívják őt és informálisan elbeszélgetnek vele. Megkérdezik, hogy tudja-e hogy szabályt sértett, és ha tovább folytatja, akkor annak következményei lesznek, majd elengedik. Mindezt segítő szándékkal teszik.


Workshopokat és kötelező kurzusokat is tartanak a témával kapcsolatban, projekteket követelnek meg a diákoktól. Például esszét kell írniuk, amelyben leírják az érzéseiket, mit élnek át amikor bántó üzenetet küldenek vagy piszkálják a társaikat. Ezzel önismeretüket fejlesztik, ezáltal felelősségteljesebbek, tudatosabbak lesznek, ami a megelőzés legjobb módszere – derült ki az előadáson.

 

SZTEinfo - Móczár Dóra

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek

Készítő