Mi egy coach szemléletű vezető célja? – kérdeztük Pénzes Jánostól, az SZTE alumnusától

– Az SZTE TTIK és SZTE GTK hallgatójaként 2009-ben szerzett diplomát. Miért választotta az informatikai pályát és a közgazdasági programozó szakot?

– Amikor a szüleimmel erről beszélgetünk, mindig azt szokták mondani, hogy anno, a ’80-as évek vége felé „fertőztek meg” az informatikával, hoztak ugyanis a családnak Bécsből egy Commodore 64-es számítógépet. Akkoriban, 3-4 éves koromban még csak játékra használtam, de a számítógépes világ már nagyon korán bevonódott a hétköznapjaimba. Az, hogy az informatikával szeretnék foglalkozni, az általános iskola vége felé dőlt el. Habár középiskolában nekünk akkor még csak általános informatikát oktattak, szerencsére egy kis programozást is becsempésztek a tantervbe. Akkor már tudtam, hogy ez lesz az én utam. Az, hogy végül a közgazdasági programozó szakot választottam, nagyrészt annak a következménye, hogy közgazdasági középiskolába jártam, és érdekelt ez a terület is. Az SZTE már akkor is közkedvelt volt a szülővárosomban továbbtanulás tekintetében, Szeged pedig nagyon jó és élhető méretű város, ezért jöttem végül ide.

– Mennyiben kapcsolódhat egymáshoz az informatika és a közgazdaságtan területe?

– Úgy gondolom, hogy ha valaki olyan helyen dolgozik, ahol kihasználható ez a fajta kettős tudás, akkor mindenképpen nagyon jó – sok munkahelyen jön jól a közgazdasági rálátás, ha valaki érti, mi az a könyvelés, számvitel, vagy csak egyszerűen, hogy működik egy számlakiállítás. Az biztos, hogy ügyviteli szoftverek fejlesztésénél ezek a témák előbb-utóbb felmerülnek.

– Mennyire jelenthet előnyt egy informatikusnak a munkaerőpiacon az, hogy gazdasági ismeretekre is szert tett a tanulmányai során?

– Szóval nem minden területen jelent előnyt, de ha gazdálkodási vagy ügyviteli szektorba téved a fejlesztő, akkor mindenképpen jól jön.

– Milyen volt Szegeden egyetemistának lenni?

– Nagyon jó – Szeged városa és az itt lévő intézmények alapvetően az egyetemistákra építenek, így a tanulás mellett a szórakozásra is bőven adottak a lehetőségek. Persze ez mindig múlik azon is, hogy milyenek a csoporttársak, milyen társaság jön össze. Nálunk erős összekovácsoló erő volt, hogy a képzés részeként egy évet Budapesten, a Corvinus Egyetemen töltöttünk, együtt tapasztaltunk, szereztünk új élményeket. Sok barátság maradt meg az egyetemi évekből, tartjuk a kapcsolatot, és az is előfordul, hogy szakmai szinten is támogatjuk egymást.

– Igen szép karriert futott be a gyakornoki pozíciótól a vezetői posztig. Mit gondol, mi ennek a sikernek a titka?

– Nagyon fontos a széles látókör és a nyitottság. Jó, ha az ember erős szakmai tudással rendelkezik a programozás területén, de a nézőpontot sokkal jobban ki kell tágítani, az ügyfélközpontú szemléletnek minél hamarabb meg kell jelennie. Emellett nélkülözhetetlen a stratégiai gondolkozás is, és az, hogy az ember tudja önmagát irányítani, végig járni a lépcsőfokokat.

– Két éve elvégzett egy integratív coach képzést is. Miért?

– Egy ilyen képzés résztvevői között alapvetően kétféle ember szokott lenni. Vannak azok, akik kifejezetten life coachként vagy business coachként szeretnének elhelyezkedni, és azok, akik inkább a coach eszköztárat szeretnék elsajátítani, azt alkalmazni a mindennapi életük és munkájukban.

– Mennyiben tudja a tanultakat hasznosítani a munkájában?

– A képzés elméleti és gyakorlati tudást is adott, amit vezetőként különösen jól tudok alkalmazni a mindennapokban. Ez tulajdonképpen egyfajta szemléletmód, ami segít abban, hogy a kollegák elakadásait, teljesítményproblémáit jól tudjuk kezelni, feloldani. De nyilván a coaching is nagyon összetett dolog, nem csupán az üzleti környezetben, hanem a magánéletben is jól hasznosítható eszköztárat jelenthet mindenkinek.

– Mit szeret a legjobban a munkájában?

– Azt, hogy emberekkel dolgozhatok, sok az interakció. Akkor élvezem a legjobban a munkámat, ha a kollegáim is élvezik, amit csinálnak és sikeresek. Egy coach szemléletű vezető elsődleges célja, hogy a mellette dolgozó kollegák is sikeresek és boldogok legyenek a munkájukban.

– Mit csinál szabadidődben szívesen, vannak-e hobbijai?

– Hobbijaim lennének, szabadidőm már kevésbé. Két kisgyermek édesapja vagyok, a kisebb 2, a nagyobb 5 éves, és ők lekötik a szabadidőmet. Próbálok velük minél több időt tölteni. Emellett igyekszem képezni magam soft skillek és az informatika területén is.

*

Tizenötödik alkalommal adták át az SZTE Alma Mater presztízsdíjat, melynek 2020. évi nyertese a GriffSoft Informatikai Zrt. E cég számos, az egyetemmel közösen végzett kutatás-fejlesztési projektben, duális képzésben, illetve gyakornoki program keretében várja a Szegedi Tudományegyetem hallgatóit. További információk a GriffSoftról és az SZTE Alma Mater presztízsdíjról ide kattintva olvasható.

SZTEinfo – Kósa Boglárka

Illusztárció, montázs: Gór-Nagy Gábor

Korábban írtuk:

A GriffSoft Informatikai Zrt. kapta az SZTE Alma Mater díjat

A hónap Alma Mater tagja-sorozatban korábban írtuk:

„A munkám olyan, mint a művészet”- A Hónap Alma Mater Tagja: Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed koraszülött-és gyermekgyógyász