Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Kutatók Éjszakáján a Szegedi Tudományegyetemen november 27-én számos tudományterület bemutatkozott. Az SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszék és a Szegedi Történészhallgatók Egyesülete is készült egy érdekes előadássorozattal, amiben a filmeket vegyítették a történelemmel. Kiderült, hogy vajon van-e valóságalapja a disztópiáknak, a kitalált filmes világoknak? Az egyik ilyen program az „És sose hagyjon el bennetek a remény!”-Az éhezők viadala és a történelmi valóság című előadás.
Az előadást Lengyel Ádám a Történelemtudományi Doktori Iskola másodéves PhD hallgatója tartotta. A filmben egy jövőbeli diktatúrát láthatunk. Az úgynevezett Panem területén meglévő 13 körzetből a 13. fellázadt, ezért elsöprik őket. Ennek emlékére minden évben játékokat szerveznek, ahol a fiatalok egymással küzdenek. Ennek célja a büntetés és a szórakoztatás egyben. A filmben észrevehető néhány történelmi utalás, amit először nem biztos, hogy észreveszünk. Ennek a bemutatására vállalkozott Lengyel Ádám.
Az előadó ismerteti a történelmi párhuzamokat, amik leginkább a Római Birodalomhoz köthetőek. Már a nevek jelentése is erre utal. A negatív szereplők nevei latin és görög eredetűek, a pozitív szereplőké pedig nővényekhez társítható. A játékvezetők tehát a római gazdagsághoz kapcsolódnak, a játékosok pedig természetközelibbek. A filmben megjelenik a szimbolizmus is. Lengyel Ádám Panem zászlaját hozta fel példának. Az ezen látható sas az Amerikai Egyesült Államok elnöki címerén is rajta van. Ez a végrehajtó hatalmat szimbolizálja. Panem zászlaján a vörös-sárga szín a Szovjetunióra és csatlós államaira volt jellemző. Az előadó fasiszta és kommunista szimbólumokat is felsorolt.
A legtöbb említett párhuzam viszont a Római Birodalomhoz volt köthető, mint például a provinciarendszer és a 13 körzet hasonlósága. A játékok is szintén a római gladiátorjátékokhoz köthetőek.
Az előadás második felében az előadó 21. századi szemszögből ismertette Panem diktatúráját. Ez egy tekintélyelvű diktatúra, ahol az elnök uralja a rendszert. A viadalok szerepe a hamis remény fenntartása. A szurkolás, a bajnoki cím elnyerése reményt ad. De ez a remény az egymás után bekövetkező halállal szertefoszlik, hiszen a viadalt csak egy ember élheti túl. A hamis remény ellen lép fel a főszereplő Katniss, aki által ketten is túlélik a viadalokat. Így a rendszer megdőlt.
A prezentáció legvégén Lengyel Ádám felvetett pár kérdést, a nézőre bízva azoknak megválaszolását. Például, hogy elképzelhető-e, egy hasonló diktatúra létrejötte, vagy vajon ha bevezetnének a játékokhoz hasonló viadalokat, akkor az emberek ebben a meggazdagodás lehetőségét, és a szórakozást látnák, vagy nemet mondanának? Az előadó nem adott választ ezekre, sőt, kérte a közönséget, hogy osszák meg gondolataikat a témával kapcsolatban.
Az előadás megtekinthető a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének Facebook-oldalán.
SZTEinfo - Kulcsár Melinda
Illusztráció - Gór-Nagy Gábor
