SZTE Info

maszk

Viseljünk-e maszkot?

Hordjunk maszkot vagy ne hordjunk? Milyen maszkot viseljünk? Melyik mennyire hatásos? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ dr. Csupor Dezső, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar docensének videójában és az MTA weboldalán közzétett cikkben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Míg mi itthon furán néztünk a maszkban, kesztyűben sétáló kínai turistákra, a távol-keleti társadalmakban már hosszú évek óta teljesen természetes ezen védőfelszerelések használata járványmentes időszakban is.


Magyarországon a tudományos közösség egyre inkább a maszk használatát javasolja – mindenkinek. Miért? Az egyik legfontosabb, hogy a fertőzöttek jelentős része – becslések szerint 25–50%-a – nem betegszik meg úgy, hogy tünetei lennének. Ők egészségesnek tekintik magukat, ám hordozzák a vírust, és terjeszteni is tudják. A jelenlegi járványügyi helyzetben tehát mindenki potenciális fertőzésforrás, egészen addig, amíg be nem bizonyosodik róla, hogy nem az – olvasható az MTA weboldalán közzétett cikkben.


Újabb tudományos felismerés a vírus lehetséges terjedési módja is. Amikor tüsszentünk vagy köhögünk, viszonylag nagy, akár 1 mm-es cseppecskék hagyják el a légutainkat. Amikor hangosan beszélünk, akkor százszor-ezerszer kisebb részecskék, mikrométeres nagyságrendű, úgynevezett aeroszolok kerülnek a levegőbe. A nagyobb cseppecskékkel ellentétben, amelyek perceken belül kiülepednek a talajra, ezek az aeroszolok órákig tudnak lebegni. Így nagyobb távolságra is eljuthatnak, és a legfrissebb, az utóbbi héten megjelent adatok szerint bennük fertőzőképes vírusok lehetnek. Nyílt téren ez a kockázat elenyésző, mert a levegőben szálló, vírusokat hordozó aeroszolok nagyon hamar eloszlanak, hígulnak, alig kimutatható szintre csökken a koncentrációjuk. Azonban ez nem történik meg egy olyan helyiségben, ahol nem jó a légcsere – mondjuk, egy üzletben, ahol folyamatosan jönnek-mennek az emberek, de a levegő nagyrészt ott marad. Ebből az következik, hogy egyrészt javítani kell a helyiség légcseréjét, másrészt az embereknek mind a kilélegzett, mind a belélegzett levegőjét szűrni kell. A jó minőségű, N95-ös vagy N99-es orvosi vagy ipari száj- és orrmaszkok a levegőben lévő részecskék 95, illetve 99%-át is kiszűrik, ezek a legbiztonságosabbak, illetve ezekre van szükség a nagyon veszélyes helyeken – olvasható a cikkben, melyből kiderül, hogy összességében elmondható, hogy a maszkok – sőt, akár egy sűrű szövésű sál is – valamennyire csökkentik a fertőzés veszélyét.


A maszk mellett érvel dr. Csupor Dezső is. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar docensének videó bejegyzéséből kiderül: a sebészeti maszk arra elég, hogy az ember a másik embert ne fertőzze meg. Van-e értelme otthon készített maszkot viselni? – teszi fel a kérdést az SZTE docense. És meg is válaszolja: valamennyire ezek a maszkok is képesek védelmet adni. Különböző vizsgálatok szerint a sebészeti maszkokhoz viszonyítva körülbelül egyharmad, egynegyednyi védelmet adnak.



Dr. Csupor Dezső kiemeli: a maszkviselés nem egy hóbort. Bizonyítottan képes csökkenteni a megfertőződés kockázatát, főleg ha sebészeti maszkról van szó. Ha hordozzuk a vírust, de nem tudunk róla, sokkal kisebb eséllyel fogjuk megfertőzni embertársainkat.


A maszk kockázatcsökkentő, de önmagában nem elegendő. Az SZTE docense azonban felhívja a figyelmet a maszkok helyes használatára:

  • Maszkviselés mellett is fontos a kézmosás.
  • Ne nyúljunk az arcunkhoz akkor se ha maszk van rajtunk.
  • Tartsuk a távolságot embertársainktól.
  • Ha a maszkhoz nyúlunk, csak kézmosás után tegyük.
  • Az egyszer használatos maszkot használat után dobjuk ki.
  • Miután a külső részét megfogtuk, ne nyúljunk az arcunkhoz.

 

A Magyar Orvosi Kamara összeállítása a maszkviseléssel kapcsolatban itt elérhető.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.