Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Hordjunk maszkot vagy ne hordjunk? Milyen maszkot viseljünk? Melyik mennyire hatásos? Ezekre a kérdésekre kaphatunk választ dr. Csupor Dezső, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar docensének videójában és az MTA weboldalán közzétett cikkben.
Míg mi itthon furán néztünk a maszkban, kesztyűben sétáló kínai turistákra, a távol-keleti társadalmakban már hosszú évek óta teljesen természetes ezen védőfelszerelések használata járványmentes időszakban is.
Magyarországon a tudományos közösség egyre inkább a maszk használatát javasolja – mindenkinek. Miért? Az egyik legfontosabb, hogy a fertőzöttek jelentős része – becslések szerint 25–50%-a – nem betegszik meg úgy, hogy tünetei lennének. Ők egészségesnek tekintik magukat, ám hordozzák a vírust, és terjeszteni is tudják. A jelenlegi járványügyi helyzetben tehát mindenki potenciális fertőzésforrás, egészen addig, amíg be nem bizonyosodik róla, hogy nem az – olvasható az MTA weboldalán közzétett cikkben.
Újabb tudományos felismerés a vírus lehetséges terjedési módja is. Amikor tüsszentünk vagy köhögünk, viszonylag nagy, akár 1 mm-es cseppecskék hagyják el a légutainkat. Amikor hangosan beszélünk, akkor százszor-ezerszer kisebb részecskék, mikrométeres nagyságrendű, úgynevezett aeroszolok kerülnek a levegőbe. A nagyobb cseppecskékkel ellentétben, amelyek perceken belül kiülepednek a talajra, ezek az aeroszolok órákig tudnak lebegni. Így nagyobb távolságra is eljuthatnak, és a legfrissebb, az utóbbi héten megjelent adatok szerint bennük fertőzőképes vírusok lehetnek. Nyílt téren ez a kockázat elenyésző, mert a levegőben szálló, vírusokat hordozó aeroszolok nagyon hamar eloszlanak, hígulnak, alig kimutatható szintre csökken a koncentrációjuk. Azonban ez nem történik meg egy olyan helyiségben, ahol nem jó a légcsere – mondjuk, egy üzletben, ahol folyamatosan jönnek-mennek az emberek, de a levegő nagyrészt ott marad. Ebből az következik, hogy egyrészt javítani kell a helyiség légcseréjét, másrészt az embereknek mind a kilélegzett, mind a belélegzett levegőjét szűrni kell. A jó minőségű, N95-ös vagy N99-es orvosi vagy ipari száj- és orrmaszkok a levegőben lévő részecskék 95, illetve 99%-át is kiszűrik, ezek a legbiztonságosabbak, illetve ezekre van szükség a nagyon veszélyes helyeken – olvasható a cikkben, melyből kiderül, hogy összességében elmondható, hogy a maszkok – sőt, akár egy sűrű szövésű sál is – valamennyire csökkentik a fertőzés veszélyét.
A maszk mellett érvel dr. Csupor Dezső is. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar docensének videó bejegyzéséből kiderül: a sebészeti maszk arra elég, hogy az ember a másik embert ne fertőzze meg. Van-e értelme otthon készített maszkot viselni? – teszi fel a kérdést az SZTE docense. És meg is válaszolja: valamennyire ezek a maszkok is képesek védelmet adni. Különböző vizsgálatok szerint a sebészeti maszkokhoz viszonyítva körülbelül egyharmad, egynegyednyi védelmet adnak.
Dr. Csupor Dezső kiemeli: a maszkviselés nem egy hóbort. Bizonyítottan képes csökkenteni a megfertőződés kockázatát, főleg ha sebészeti maszkról van szó. Ha hordozzuk a vírust, de nem tudunk róla, sokkal kisebb eséllyel fogjuk megfertőzni embertársainkat.
A maszk kockázatcsökkentő, de önmagában nem elegendő. Az SZTE docense azonban felhívja a figyelmet a maszkok helyes használatára:
A Magyar Orvosi Kamara összeállítása a maszkviseléssel kapcsolatban itt elérhető.
SZTEinfo
