SZTE Info

Vakteszttel vizsgálták a Kutatók Éjszakáján a prémium, olcsóbb és kereskedelmi márkás virsliket

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán vakteszttel vizsgálták, hogy vajon a kiskereskedelmi egységekben vásárolható virsliket és ketchup-okat milyennek ítélik meg a fogyasztók. A felmérésnek a szeptember 27-i Kutatók Éjszakája adott megfelelő alkalmat, amelyet a gazdaságtudományi kar két demonstrátora, Újvári Aliz harmadéves és Sikó Beáta negyedéves kereskedelem és marketing szakos hallgatók készítettek el, Huszár Sándor oktató témavezetésével.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A vakteszt egy közismert módszer arra vonatkozóan, hogy márkától és csomagolástól függetlenül ítéljük meg egy termék ízét és fejtsük ki véleményünket annak minőségével kapcsolatban. Ezt a tesztet általában kólatermékekkel szokták bemutatni, viszont alkalmas más italok és ételek vizsgálatára is. Az üdítőitalok helyett most virslivel és ketchup-pal készült el a teszt, mivel a Szilveszter közeledtével egyre több kérdés és vélemény jelenik meg a virslik minőségével és ízével kapcsolatban, amelyet most tudományos eszközökkel vizsgáltak Szegeden.

 

A felmérésben összesen 50 fő vett részt – 25 nő és 25 férfi –, akiknek 3 féle virslit és 3 féle ketchup-ot kellett értékelniük. Mindkét esetben egy prémium márkás terméket, egy olcsóbb márkás terméket, valamint egy kereskedelmi márkás terméket kellett tesztelniük a résztvevőknek. Míg a megfőzött virsli esetén az illatot, a termék állagát, valamint az ízt kellett értékelni 1-5-ig terjedő Likert-skálán, addig a ketchup esetén a színt, az állagot és az ízt.


A virsli esetén a demonstrátorok azt találták, hogy a prémium márkás terméket viszonylag jól el tudták különíteni a résztvevők, hiszen 3,81-es átlaggal a legmagasabb értékelést kapta. Nem sokkal lemaradva, de a saját márkás, viszont olcsóbb termék 3,52-es átlagértéket kapott a fogyasztók körében, ami egész jó teljesítménynek számít egy olcsóbb termék esetén. Habár a kereskedelmi márkás termékekre gyakran úgy gondolunk, mint a kedvező árú, de jó minőségű termékekre, mégis csak harmadik helyezést ért el a vizsgálatba bevont kereskedelmi márkás termék, összesen 2,96-os átlagértékkel.


abra1-virsli


A ketchup-okat valamelyest másképp ítélték meg a fogyasztók. Ez esetben is a prémium kategóriás termék nyerte el leginkább a résztvevők tetszését, a drágább termék összesen 3,89-es értékelést kapott. Viszont nagyon hasonló véleményt formáltak a fogyasztók a kereskedelmi márkás ketchup-pal kapcsolatban is, hiszen 3,82-es átlagértékkel gyakorlatilag ugyanolyan jónak találták. Ilyen kis eltérés ekkora mintaszám esetén elenyészőnek tekinthető. Habár a virsli esetén az olcsóbb árkategóriájú saját márkás termék viszonylag jól teljesített, a ketchup-ok körében ez a kategória csak 3,68-as értékelést kapott.

 

abra2-ketchup


Összességében elmondható, hogy a felmérésben résztvevők nagyobb különbséget éreztek a virslik, mint a ketchup-ok között, ahol a kutatásban tesztelt kereskedelmi márkás termék kapta a legalacsonyabb értékelést. A prémium kategóriás termék mind a virslik, mind pedig a ketchup-ok esetén a legjobbnak számított, viszont a kereskedelmi márkás ketchupot szintén nagyon jónak ítélték meg a résztvevők.

 

A módszer egyik érdekessége, hogy a résztvevők gyakran nehezen tudják megkülönböztetni a csomagolás és márka látványa nélkül az egyes termékeket. Ezt támasztja alá, hogy a felmérés során több résztvevő is felismerni vélte az általa gyakran fogyasztott virslit és ketchup-ot, amelyre rá is kérdeztek a felmérést végzőknél. Habár közismert márkák vettek részt a felmérésben, mégis ezen felismerések többsége téves volt – amiről azonban nem lehetett a vakteszt során tájékoztatni a résztvevőket. Fontos azonban megjegyezni, hogy az eredmények alapján nem lehet általánosítani, a kutatás eredményei csak a vizsgálatba bevont termékekre vonatkoznak.


SZTEinfo



Az SZTE 2019. évi Kutatók éjszakája című program-sorozatáról az SZTE NKI egyetemi hallgató gyakornokai tudósítottak:

 

Minden, amit a daganatkezelésről tudni kell – Kutatók éjszakája az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon

 

Mik azok a poliaminok? – Kutatók éjszakája az SZTE Biológia Intézetében

 

Kutatók Éjszakája: Kik laknak az élelmiszereinkben?

Kutatók Éjszakája: Hogyan lehet egészségesebb az internetezés?

 

Kutatók Éjszakája: Életmentést szimulálva

 

Kutatók Éjszakája: Milyen a valóságban az igazságügyi orvosszakértők munkája?
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.