Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Sejteket ábrázoló színes, mosolygós rajzok fogadták a 2019. évi Kutatók éjszakáján az SZTE Gyógyszerésztudományi Karra érkezőket. A SEJTelmES kérdésekre a laboratóriumban fehér köpenybe öltözött kutatók válaszoltak, az előadáson a daganatkezelésről esett szó.
Különböző mikroszkópos technikákkal, festékekkel is megismerkedhettek a 2019. szeptember 27-i Kutatók éjszakáján az SZTE Gyógyszerésztudományi Karra látogatók.
– Mint sok más kutatásnál, szükségünk van egy mintára, kísérleti alanyra. Ezt a különféle rákos sejtvonalak jelentik számunkra. Ezeknek a sejtvonalaknak több előnyük is van, ezek közül elsődleges, hogy könnyen szaporíthatóak – mondta dr. Schelz Zsuzsanna. Az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet tanársegédje segítségével a vendégek mikroszkóp alatt is megtekinthették a HeLa sejvonal sejtjeit.
– Ez a sejtvonal egy Henrietta Lacks nevezetű nő méhnyakrák-sejtjeiből származó minta után kapta a nevet. Az elsőként kísérletekre felhasznált daganatsejtek tőle származtak, de használatukra csak halála után kértek engedélyt – ismertette dr. Schelz Zsuzsanna a sejtvonal történetét.
Elsötétült a laboratórium, s a helyiség másik végébe kísérte a látogatókat a kutatónő, hogy a fluoreszcens festékek használatába is betekintést nyerhessenek az érdeklődők.
Különböző színű foltok díszelegtek a laboratórium falán. Ezek funkcióját és eredetét Kulmány Ágnes, az SZTE Gyógyszerésztudományok Doktori Iskola PhD hallgatója magyarázta el. Megtudhattuk, hogy ezek a színes, világító pöttyök valójában sejtmagok és sejtmembránok határát jelölik.
– A rákos megbetegedésekre egységes, univerzális gyógymód, ellenszer nem létezik. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk ezeket a sejteket kezelni, de úgy, hogy az egyébként is legyengült daganatos páciens szervezetét ne terheljük túlzottan, apoptotikus sejthalálhoz hasonló „kivégzési” módot kell választanunk ahhoz, hogy káros immunreakció, mint például magas láz nélkül tudjuk ezeket a kártékony sejteket elpusztítani – villantotta föl a kutatók számára kihívást jelentő problémahalmaz egy szeletét Kulmány Ágnes.
Az áttétek kezelése is szerepel az SZTE kutatóinak a listáján. Az ezt vizsgáló módszereket is bemutatták a Kutatók éjszakáján a közönség számára. Megtudtuk: érfalmodelleket is használnak, hogy tanulmányozhassák a rosszindulatú daganatokat képző sejtek útvonalát.
A SEJTelmES kérdések című előadáson a daganatkezelés folyamatáról és az ezzel kapcsolatos kutatási módszerekről kaphattak pillanatfelvételt az SZTE GYTK laboratóriumába látogatók.
SZTEinfo – Szöveg és kép: Sípos Lilla
Az SZTE 2019. évi Kutatók éjszakája című program-sorozatáról az SZTE NKI egyetemi hallgató gyakornokai tudósítottak:
Mik azok a poliaminok? – Kutatók éjszakája az SZTE Biológia Intézetében
Kutatók Éjszakája: Kik laknak az élelmiszereinkben?
Vakteszttel vizsgálták a Kutatók Éjszakáján a prémium, olcsóbb és kereskedelmi márkás virsliket
Kutatók Éjszakája: Hogyan lehet egészségesebb az internetezés?
Kutatók Éjszakája: Életmentést szimulálva
Kutatók Éjszakája: Milyen a valóságban az igazságügyi orvosszakértők munkája?
