SZTE Info

Kiemelt_Sejtelmes7_SL

Minden, amit a daganatkezelésről tudni kell – Kutatók éjszakája az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon

Sejteket ábrázoló színes, mosolygós rajzok fogadták a 2019. évi Kutatók éjszakáján az SZTE Gyógyszerésztudományi Karra érkezőket. A SEJTelmES kérdésekre a laboratóriumban fehér köpenybe öltözött kutatók válaszoltak, az előadáson a daganatkezelésről esett szó.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Különböző mikroszkópos technikákkal, festékekkel is megismerkedhettek a 2019. szeptember 27-i Kutatók éjszakáján az SZTE Gyógyszerésztudományi Karra látogatók.


Sejtelmes2_SL

– Mint sok más kutatásnál, szükségünk van egy mintára, kísérleti alanyra. Ezt a különféle rákos sejtvonalak jelentik számunkra. Ezeknek a sejtvonalaknak több előnyük is van, ezek közül elsődleges, hogy könnyen szaporíthatóak – mondta dr. Schelz Zsuzsanna. Az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet tanársegédje segítségével a vendégek mikroszkóp alatt is megtekinthették a HeLa sejvonal sejtjeit.

 

– Ez a sejtvonal egy Henrietta Lacks nevezetű nő méhnyakrák-sejtjeiből származó minta után kapta a nevet. Az elsőként kísérletekre felhasznált daganatsejtek tőle származtak, de használatukra csak halála után kértek engedélyt – ismertette dr. Schelz Zsuzsanna a sejtvonal történetét.

 

Elsötétült a laboratórium, s a helyiség másik végébe kísérte a látogatókat a kutatónő, hogy a fluoreszcens festékek használatába is betekintést nyerhessenek az érdeklődők.

 

Különböző színű foltok díszelegtek a laboratórium falán. Ezek funkcióját és eredetét Kulmány Ágnes, az SZTE Gyógyszerésztudományok Doktori Iskola PhD hallgatója magyarázta el. Megtudhattuk, hogy ezek a színes, világító pöttyök valójában sejtmagok és sejtmembránok határát jelölik.

 

– A rákos megbetegedésekre egységes, univerzális gyógymód, ellenszer nem létezik. Ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk ezeket a sejteket kezelni, de úgy, hogy az egyébként is legyengült daganatos páciens szervezetét ne terheljük túlzottan, apoptotikus sejthalálhoz hasonló „kivégzési” módot kell választanunk ahhoz, hogy káros immunreakció, mint például magas láz nélkül tudjuk ezeket a kártékony sejteket elpusztítani – villantotta föl a kutatók számára kihívást jelentő problémahalmaz egy szeletét Kulmány Ágnes.


Sejtelmes16_SL

 

Az áttétek kezelése is szerepel az SZTE kutatóinak a listáján. Az ezt vizsgáló módszereket is bemutatták a Kutatók éjszakáján a közönség számára. Megtudtuk: érfalmodelleket is használnak, hogy tanulmányozhassák a rosszindulatú daganatokat képző sejtek útvonalát.

 

A SEJTelmES kérdések című előadáson a daganatkezelés folyamatáról és az ezzel kapcsolatos kutatási módszerekről kaphattak pillanatfelvételt az SZTE GYTK laboratóriumába látogatók.

 

SZTEinfo – Szöveg és kép: Sípos Lilla



Az SZTE 2019. évi Kutatók éjszakája című program-sorozatáról az SZTE NKI egyetemi hallgató gyakornokai tudósítottak:

 

Mik azok a poliaminok? – Kutatók éjszakája az SZTE Biológia Intézetében

 

Kutatók Éjszakája: Kik laknak az élelmiszereinkben?

 

Vakteszttel vizsgálták a Kutatók Éjszakáján a prémium, olcsóbb és kereskedelmi márkás virsliket

 

Kutatók Éjszakája: Hogyan lehet egészségesebb az internetezés?

 

Kutatók Éjszakája: Életmentést szimulálva

 

Kutatók Éjszakája: Milyen a valóságban az igazságügyi orvosszakértők munkája?

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *