Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Pánczél Zsófia, az SZTE-BTK Nyelvtudományi Doktori iskolájának végzett PhD-hallgatója tartott elgondolkodtató előadást szeptember 27-én, a Kutatók Éjszakáján a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kristó Gyula termében. Azt mutatta be, hogyan is kommunikálhatunk a fogyatékkal élőkkel, valamint, hogy ők hogyan kommunikálhatnak velünk könnyebben.
Az előadás első tíz percében egy alternatív esti mesét hallgathattak meg a résztvevők, sőt, bábok segítségével részt is vehettek benne, de példát láthattak a gesztusnyelvvel való elbeszélésre is. Ezekkel az összetevőkkel, és a jelnyelvvel a legkülönfélébb kommunikációs zavarokat oldhatjuk. Ezt a fajta kommunikációt augmentatív és alternatív kommunikációnak nevezik.
A kommunikációs technikákkal kapcsolatot teremthetünk az afáziásokkal, a Dawn-szindrómásokkal, az Angelman-szindrómásokkal és a Rett-szindrómásokkal. Az Angelman-szindróma 20 ezer újszülöttből egyet érint, az ebben a betegségben szenvedők kommunikációs készsége rendkívül lassan fejlődik, mozgásuk nehézkes, szögletes. Ugyanakkor nagyon kedvelik a társaságot, szemben a klasszikus autizmusban szenvedőkkel. A Rett-szindróma jóval ritkább betegség, mely meghatározhatatlan típusú és súlyosságú ortopédiai, ideg- és bélrendszeri rendellenességeket okoz.
Az alternatív kommunikációs formák használatának lényege, hogy a zavarral rendelkezők minél inkább aktív résztvevői legyenek a kapcsolatteremtésnek. Van, akinél elég az egyik fajta alternatív kommunikációs típus: az ALS-ben szenvedők - amilyen Stephen Hawking is volt - például pusztán a jelnyelvi eszközök – mint például a tablet, laptop – egyidejű használatával könnyedén kezdeményezhetnek beszélgetést egy másik féllel.
Az előadó példát is mutatott ennek igazolására: jelnyelvi tabletalkalmazásokat, a gesztusnyelveket oktató szakirodalmat szemléltetett a közönség. Megtekinthették továbbá videón, hogyan válik az alternatív eszközök segítségével aktív nyelvhasználó egy Angelman-szindrómás hároméves gyerekből.
Az érdeklődők között akadt olyan, akinek a közvetlen hozzátartozója szenved valamilyen mentális betegségben és elmesélte, hogy nehéz kapcsolatot teremtenie vele a beteg sajátos kommunikációja miatt. Az általa mondott történetre az előadó úgy reagált, hogy a kommunikációs zavarban szenvedőknél az első esetben szükségszerű a sajátos nyelvhasználat, az önállóan kialakított jelek és köztük felmerülő összefüggés feltérképezése. Ezekre építkezve lehet elérni, hogy az alternatív és augmentatív kommunikációs formák eredményesek legyenek, hogy a beteg számára produktív és élmény legyen a társalgás.
SZTEinfo - Zádori Bence
