Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Kutatók Éjszakáján, szeptember 27-én interaktív foglalkozást tartott kisiskolásoknak Dr. Gulyás Ágnes biológia-földrajz szakos tanár az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén. Az óvodások, az első és második osztályos gyerek az időjárás és az évszakok váltakozását ismerték meg játékos formában.
– Az ilyen interaktív foglalkozások lényege és nagy előnye, hogy a résztvevők úgy sajátítanak el bizonyos alapismereteket egy-egy területről, hogy közben végig jól érzik magukat, hiszen játszanak. Például az egyik feladatban a gyerekek szinte észrevétlenül tanultak meg eddig számukra olyan ismeretlen közmondásokat, amelyekkel az időjárással kapcsolatos ismereteiket is bővítik – tudtuk meg Dr. Gulyás Ágnestől, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék munkatársától.
Motiváció dallal: bemelegítésként a gyerekek Dr. Gulyás Ágnes biológia-földrajz szakos tanárral együtt énekelték a Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van népdalsorokat. Ezután Hópehely, Zimankó és Förgeteg néven csoportok alakultak, és innentől már – szó szerint – babra ment a játék. Először is minden csoport kapott egy-egy borítékot, benne három szóval, mint például éget, csökken, dermesztő, és a csoportoknak be kellett illeszteniük, hogy a négy dolog közül – napsütés, hőmérséklet, csapadék, szél – melyikre vonatkozik, illetve hogy a Mit csinál? vagy a Milyen? kérdésre válaszol. Habár a játék igencsak összetett volt, mindegyik csoport hibátlanul teljesítette a feladatot.
A második játékban időjárással kapcsolatos közmondásokkal ismerkedtek meg a gyerekek, mindezt úgy, hogy el kellett dönteniük, hogy a tanárnő helyesen mondja-e az adott közmondást vagy sem. Erre példa az Egy fecske nem csinál havat. A játék végére már annyira belejöttek a gyerekek, hogy megpróbálták értelmezni a hallottakat, és az alapján döntést hozni.
A legérdekesebb a hangjáték volt: a gyerekek ugyanis csak a fülükre és korábbi tapasztalataikra vagy emlékeikre hagyatkozhattak. Lejátszották többek között a madárcsicsergés, a hófúvás, a tücsökciripelés és a zivatar hangjait, és el kellett dönteni, hogy melyik évszakra a legjellemzőbbek a hangok. Végül pedig egy mérőeszköz segítségével kipróbálták, hogy ki fúj a legnagyobbat.
Mindhárom csapat nagyon jól teljesített, így a babok és a sok szóbeli dicséret mellé még külön oklevelet is kaptak. Az első helyen végzett csoportot tiszteletbeli meteorológus oklevéllel tüntették ki, a másik kettő csoport tagjai pedig tiszteletbeli minimeteorológus címet kaptak.
SZTEinfo - Szöveg és fotó: Császár Dorina
Az SZTE 2019. évi Kutatók éjszakája című program-sorozatáról az SZTE NKI egyetemi hallgató gyakornokai tudósítottak:
Laboratóriumi patkányok a Kutatók Éjszakáján
Fogyasztóvédelmi kisokos a Kutatók éjszakáján az SZTE Állam- és Jogtudományi Karon
A változás mint krízishelyzet – Kutatók Éjszakája az ETSZK-n
Mik azok a poliaminok? – Kutatók éjszakája az SZTE Biológia Intézetében
Minden, amit a daganatkezelésről tudni kell – Kutatók éjszakája az SZTE Gyógyszerésztudományi Karon
Kutatók Éjszakája: Kik laknak az élelmiszereinkben?
Vakteszttel vizsgálták a Kutatók Éjszakáján a prémium, olcsóbb és kereskedelmi márkás virsliket
Kutatók Éjszakája: Hogyan lehet egészségesebb az internetezés?
Kutatók Éjszakája: Életmentést szimulálva
Kutatók Éjszakája: Milyen a valóságban az igazságügyi orvosszakértők munkája?
