Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A megismerés folyamatában elválaszthatatlan egymástól a megismerő személy és a megismerendő jelenség. A kognitív pszichológia alapvetésével és a címben lévő kérdésre adható válasszal Dr. Palatinus Zsolt ismertette meg hallgatóságát az SZTE BTK Pszichológiai Intézetében.
Két, foltokból álló kép bemutatásával kezdte előadását Dr. Palatinus Zsolt a Kutatók Éjszakáján, hogy bevezesse a hallgatóságot a legújabb mozgáskövetéses pszichológiai vizsgálatok rejtelmeibe. A foltok először nem adtak ki egy egyértelműen felismerhető ábrát, ám a második képen – ami az első vízszintes tükrözése volt – már többek előtt is összeállt a kép: egy dalmata iszik egy folyóból. A továbbiakban pedig két, kövekből és kávészemekből álló fotón kellett felismerni, hogy mit ábrázolhatnak.
A kutató elmondta: azt, hogy ezekből a képekből ki mennyit értett meg, már a megfigyelők fejmozgásából is ki lehet deríteni. Erre egy saját kísérletét hozta fel példának. Az előadó és kutatócsoportja emberek mozgását képezte le egy számítógépes programban, ahol emberek helyett pontok mozogtak. Ezt úgy oldották meg, hogy az emberek mozgásáról levett adatokat hozzárendelték az emberi körvonalakat jelképező pontokhoz. Miután ezzel elkészültek, önkéntesekkel megnézették a felvételt, és megpróbálták elkapni azt a pillanatot, amikor azok rájönnek, hogy milyen ábrát adnak ki a pontok. A kutatócsoport megmérte a kísérlet résztvevőinek a fejelmozdulásait – így derült ki, hogy pontosan rekonstruálható a fejmozgásból, hogy valaki érti-e, amit lát, vagy sem.
Hasonló kísérleteket a többi testrész kapcsán is elvégeztek külföldi kutatók: a kéz, a test – és a szemmozgás - mind-mind árulkodó jeleket mutattak a megértés bekövetkeztéről vagy épp elmaradásáról. Egy ember lépéshossza akár Parkinson-kórról is árulkodhat, míg a szemmozgásból a szövegértésre lehet következtetni – amellett, hogy vizsgálatának eredményei a skizofrénia és a szorongás kutatásában, illetve okostankönyvek kifejlesztésénél is felhasználhatóak. A szívverés e módszerrel való tanulmányozása pedig egy lehetséges szívrohamot jelezhet előre.
A zaj pedig – a közhiedelemmel ellentétben – a kutatók hatalmas segítségére lehet: olykor nem elfed, hanem éppen felfed bizonyos rejtett folyamatokat.
Dr. Palatinus Zsolt kiemelte: amellett, hogy a mozgáskutatás eredményei sokoldalúan hasznosíthatók a gyakorlatban sokkal olcsóbban is kivitelezhetők, mint az agykutatás – hiszen például az akcelerométer (gyorsulásmérő), amit a kísérleteknél gyakran használtak, az okostelefonok többségében is megtalálható. És hogy hol található akkor maga az Elme, amely minden mozdulatunkat képes befolyásolni? Az előadó válasza erre az, hogy mindenben. Ahogy egy fa részein, a gyökértől a lombkoronáig haladva szemléltette: „az apró, diffúz események lehetővé tesznek nagy, koherens eseményeket – melyek újra apró, diffúz eseményekhez vezethetnek”.
Fotó s szöveg: SZTE Info - Holecska Tünde
