SZTE Info

IMG_3507

A daganatos betegségek korai diagnosztikája érdekében indított új projektet az SZTE

A leggyakoribb daganatos megbetegedések vérben hagyott molekuláris ujjlenyomaton keresztüli onkológiai diagnosztikáját tűzte ki célul a Szegedi Tudományegyetem új projektje. A Molekuláris Ujjlenyomat Vizsgáló Központ létrehozását közös megállapodás aláírásával rögzítette 2019. október 8-án a Molekuláris Ujjlenyomat Központ Nonprofit Kft. és az SZTE. A projekt részeként biobankot alakítanak ki a felsőoktatási intézményben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem és a Molekuláris Ujjlenyomat Központ Nonprofit Kft. vezetői együttműködési megállapodásban rögzítették a Kormány határozatával összehangban egy Molekuláris Ujjlenyomat Vizsgáló Központ (Centre for Molecular Fingerprinting) létrehozását, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ által engedélyezett biobank megalakítását és működtetését. A projekt tudományos célja a leggyakoribb rákos megbetegedések – így különösen, de nem kizárólagosan az emlő-, a tüdő- és a prosztatarák – vérben hagyott molekuláris ujjlenyomaton keresztüli onkológiai diagnosztika fejlesztése. A molekuláris ujjlenyomat készítés lézeres alapú infravörös spektroszkópiával történik, ugyanis a vér molekuláris összetételében bekövetkező minimális változások kimutathatók a módszerrel.


Molekularis_honlapra
Képgaléria a rendezvényről



A megállapodás aláírása kapcsán tartott sajtóeseményen Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora emlékeztetett arra, hogy amikor a Szegedi Tudományegyetem kutatójaként, Szent-Györgyi Albert megkapta a Nobel-díjat, az akkori kormányzat komoly forrás koncentrációval biztosította számára a lehetőséget a munkához. – Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel folytatott egyeztetéseink megerősítettek abban, hogy mennyire fontos ma is az ilyen, anyagi és tudományos alapokat megteremtő forrás koncentráció, és nagyon örülök annak, hogy a Molekuláris Ujjlenyomat Központ helyszíne a Szegedi Tudományegyetem lesz – fogalmazott a rektor. Hozzátette: a szegedi egyetem olyan forradalmi új technológia kidolgozásában vesz részt, amely a világ jelenlegi klinikai kutatásainak élvonalát képviseli.


IMG_3514


Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a központ kialakításához, a kutatáshoz szükséges anyagi és infrastrukturális hátteret a Szegedi Tudományegyetem biztosítja.

A kísérletes eredmények kiterjesztéséhez, a valós hasznosíthatósághoz magas elemszámú, nagyszabású klinikai vizsgálat elvégzése szükséges. A vizsgálat során begyűjtött vérminták tárolására a Szegedi Tudományegyetemen nagy kapacitású biobank központot hoznak létre. A felsőoktatási intézmény a minták tárolásán és feldolgozásán túl a klinikai vizsgálat és mintagyűjtés előkészítésében és kivitelezésében is részt vállal. A Molekuláris Ujjlenyomat Vizsgáló Központ pilot projektet idén mintegy 2,7 milliárd, 2020. és 2024. között pedig további 17,9 milliárd forinttal támogatja a Kormány.


IMG_3511


Mérföldkőnek nevezte a megállapodás aláírását Dr. Pozsgay Csilla, a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője. Mint kifejtette, az első hallásra talán félreérthető kifejezés, a molekuláris ujjlenyomat természetesen nem nyomozásra utal, hanem arra a Krausz Ferenc fizikus nevéhez köthető tudományos feltételezésre és mérésre, amely szerint az emberi vérplazmában olyan molekulák keringenek, amelyek az ember egyedi, nemre, egészségi állapotra jellemző képét mutatják meg. Ezeket a kutatásokat kiterjesztették a daganatos betegségek diagnosztikájánál és kijelöltek nyolc olyan daganattípust, amely érzékenyebben mérhető ezzel a technikával. – Reményeink szerint ennek a projektnek két hatalmas haszna lesz. Egyrészt bízunk benne, hogy mielőbb pozitív, átütő eredményekről tudunk beszámolni, másrészt egy olyan biobanki hátteret tudunk létrehozni, ami hosszú távon nemcsak ennek a kutatásnak a céljait fogja kiszolgálni, hanem hátteret biztosít másfajta kutatásoknak is – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.


SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 14.
    12:10 - 12:10
  • október 14.
    14:00 - 15:00
  • október 14.
    14:00 - 15:00
    Join us for a public talk on Hungary's democratic transition from the perspective of the number-two diplomat of the U.S. Embassy in Budapest in 1989. Donald Kursch served as Deputy Chief of Mission in Budapest between 1986 and 1990 so he was close witness to the events that led to the change of regime. The talk is followed by a Q&A guided by Professor of Political Science (SZTE) Dr. Norbert Merkovity.
  • október 14.
    16:30 - 18:00
    Beszélgetőtárs: Bene Zoltán író, szerkesztő
    A lidércfény vagy bolygó-tűz különleges természeti jelenség. Fény, amely a legsötétebb éjszakában is képes reményt adni. Nem tudni, hol, mikor lobban fel e bolygó fény, de ilyenkor segít élni, életben maradni, megérteni önmagunkat és a világot. Ilyen, a hivatalosan oktatott irodalomtörténet mellett bolygó fényeknek szánja Bárdos József ezeket a kis, novellaszerű történeteket, amelyek egy pillanatra erős fénybe helyeznek, megvilágítanak egy arcot, egy sorsdöntő helyzetet. Az elbeszélések témái gyakran súlyosak, és veszélyesek az ábrázolt élethelyzetek. Mint például Arany János és Jókai Mór beszélgetése a Haynau-uralom sötét éjszakájában. Vagy a Madách Imre letartóztatása előtti pillanat, vagy Balassi Bálint Lengyelországba való elbujdosásának felidézése. A novelláskötet élményszerűen átélhető képet nyújt a lenyűgöző magyar irodalmi örökségről.
  • október 14.
    18:00 - 19:00
    Megnyitja: Dusha Béla fotóművész
    Közreműködik: Fabulya Andrea versmondó
    Dr. Gyeviki János PhD (Szeged, 1949) a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1972-ben szerzett gépészmérnöki, majd 1978-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát. 2011-ben az SZTE Mérnöki Kar egyetemi docenseként ment nyugdíjba, de azóta is oktat. 1970 óta fotografál. 1977 óta tagja a Szegedi Fotóklubnak, 2015 óta a SZAB Fotóművészeti Munkabizottságnak. Számos csoportos és egyéni kiállításon szerepelt. Az utóbbi években képeivel a tanyavilág emlékeit keresi, az elmúlás gondolatát, szépségét járja körül. A tárlat összefoglaló képet kíván nyújtani egy gazdag életműről.
    Megtekinthető október 22-ig, munkanapokon 08.00-20.00 óráig.